A migránsok ceutai tömeges beáramlása után hetek múltán sincs hivatalos válasz arra, ki idézte elő. Vannak jelek az álhírek szerepéről, Marokkó hozzáállásáról és Oroszország, illetve Izrael befolyásáról.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök parlamenti felszólalása során megerősítést nyertek a Ceutában július 30-án és 31-én történtekre vonatkozó adatok, vagyis arra, hogy emberek tízezrei lépték át a határt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Sánchez azzal érvelt, hogy ezeknek a cselekményeknek az eredete továbbra sincs tisztázva. Ami viszont igenis létezik, az olyan dokumentáció, amely bemutatja, hogyan terjedt a határátlépésre szóló felhívás a közösségi médiában az előző napokban.
A tömeges, szabálytalan belépésről szóló, a Nemzeti Bevándorlási és Határügyi Központ (Centro Nacional de Inmigración y Fronteras, CENIF) által készített jelentés szerint a közösségi oldalak döntő szerepet játszottak abban, hogy ennyire sokakat mozgósítottak. Az üzenet platformról platformra vándorolt: először a Facebookon, az Instagramon és a TikTokon terjedt, majd a válságot megelőző napokon, július 29-én és 30-án zárt WhatsApp-csoportokban jelent meg.
A dokumentum három, a határátlépés ösztönzésére manipulált elemet azonosít:
- Egy a Legfelsőbb Bíróság ítéletének leegyszerűsített értelmezése, amelyet a közösségi oldalakon olyan mondatokkal foglaltak össze, mint hogy aki úszva jut be, azt nem lehet visszaküldeni.
- Az az elképzelés, hogy a Marokkóban július 30-án tartott Trónünnepre vezényelt rendőri erők miatt a határ védtelenül marad.
- Egy üzenet egy rendkívüli spanyolországi státuszrendezésről, amely ugyan nem vonatkozott azokra, akik ezeken a napokon léptek át, mégis közvetlenül és nagyon széles körben terjedt. Az egyik ilyen plakát már július 14-én, tehát két héttel a válság előtt megjelent a Facebookon.
A tömeges belépéssel párhuzamosan az üzenetek megsokszorozódtak: frissítették a határ helyzetéről szóló információkat, és sürgős felhívások terjedtek arra, hogy ki kell használni az alkalmat, például olyan üzenetekkel, mint „ma reggel kinyitották a kaput”, illetve konkrét találkozási pontokra vonatkozó útmutatásokkal.
Július 30-tól kezdve olyan üzenetek is megjelentek, amelyeket már Ceutába bejutott emberek küldtek, és amelyekben tanácsokat adtak a kitoloncolás elkerülésére. A későbbi elemzés több mint 12 000, augusztus 4. és 13. között három WhatsApp-csoportban elküldött üzenetet vizsgált meg, és hamis narratívákat azonosított, például a határ meghatározott időpontokban történő megnyitásáról vagy a kiskorúak automatikus szárazföldi átszállításáról szóló állításokat, valamint beszélgetéseket a határátlépés logisztikájáról és az ehhez szükséges ellátmányról.
A CENIF kizárja, hogy ez a kampány spontán módon alakult volna ki. Azt állítja, hogy egy előre meghatározott mintázatot követett, amelyet úgy terveztek meg, hogy a lehető legnagyobb mértékben terjedjen a célközönség körében, elsősorban Ceutához közeli prefektúrák fiatal marokkói lakosai között.
Marokkó a tétlenség és a részvétel között
A marokkói hatóságok viselkedése a válság idején a kezdetektől politikai viták tárgya. A spanyol kormány úgy döntött, hogy nyilvánosan köszönetet mond Marokkónak az érkezők visszafogadásáért és a későbbi határvédelemért. A szomszédos ország csütörtökön közölte Spanyolországgal, hogy vizsgálja a történteket.
Pedro Sánchez ismételten hangsúlyozta, hogy nincs meggyőző bizonyíték Marokkó felelősségére, ezt az álláspontot azonban a kormány ellenzéke és koalíciós partnerei is bírálják. Alberto Núñez Feijóo szerint vannak arra utaló jelek, hogy Marokkó koordinálta a belépést, és erről a végrehajtó hatalom tudott is. Gabriel Rufián ennél is tovább ment, amikor azzal vádolta a szomszédos országot, hogy emberek tízezreit küldte a határra a spanyol kormány destabilizálása érdekében, míg a Sumar a marokkói magyarázatokat sürgeti.
A jelentés adatairól folytatott szakértői értékelés inkább a tétlenség, mint a közvetlen részvétel felé billen. Bernabé López, arab tanulmányok professzora elismerte, hogy nincs kézzelfogható adat Marokkó részvételéről, ugyanakkor nyilvánvalónak tartja, hogy a tétlen magatartásért az ország felelősséggel tartozik.
Chema Gil biztonsági elemző ennél határozottabban fogalmazott, amikor kizárta, hogy Marokkó csak az utolsó pillanatban, a közösségi médián keresztül szerzett volna tudomást a helyzetről. Érvelését hírszerzési jelentésekre alapozta, amelyek korábbi, tömeges határátlépési kísérletek megfékezéséről szólnak.
A CENIF saját jelentése is a marokkói rendőrség engedékenységéről számol be július 30. és 31. között. A dokumentum szerint léteznek olyan videók, amelyek az irreguláris bevándorlás megkönnyítésével, sőt magának a belépési folyamatnak a megfigyelésével összeegyeztethető magatartást mutatnak.
A migránsokkal készített interjúk szinte egyhangúlag arról számolnak be, hogy a marokkói rendőrök nemcsak tétlenek maradtak, hanem meg is mutatták az embereknek, hol tudnak átkelni, konkrétan az El Tarajal mólójának térségében. A jelentés fotódokumentációt is tartalmaz, amelyen egyenruhás és civil személyek egyaránt láthatók, amint a tömeget ebbe az irányba terelik.
Oroszország és Izrael árnyéka
A vizsgálat harmadik kiemelt eleme az Oroszországhoz és Izraelhez kötődő hálózatok tevékenysége. Egy augusztus 31-i interjúban Sánchez azt állította, hogy a két országból érkező álhírek terjedése is hozzájárult a válsághoz. Mindkét kormány tagadta, hogy bármi közük lenne az ügyhöz, és Izrael külügyminisztere, Gideon Saar odáig ment, hogy azzal vádolta a spanyol miniszterelnököt, nyíltan hazudik.
Néhány nappal később, szeptember 3-án Sánchez pontosította álláspontját a Kongresszus előtt: a spanyol hírszerző szolgálatok szerint nincs bizonyíték arra, hogy Marokkó, Oroszország vagy Izrael állami szervei közvetlenül felelősek lennének a történtekért, ugyanakkor megerősítették a prorusz és proizraeli hálózatok tevékenységét.
Elmondása szerint július 29-től tömegesen terjedtek olyan üzenetek, amelyek térképeket és belépési időpontokat tartalmaztak, július 30-tól pedig dezinformációs kampányok indultak, amelyek felerősítették a válságot. A miniszterelnök az Európai Külügyi Szolgálat egyik jelentésére hivatkozott, amely dokumentálja az orosz és proizraeli információs ökoszisztémákhoz köthető fiókok részvételét.
A közösségi médiában egyes közszereplők még tovább szították a vitát: Itamar Ben Gvir izraeli miniszter július 31-én az X-en tréfálkozott a tömeges érkezésen, Izrael ENSZ-nagykövete, Danny Danon pedig ugyanazon a platformon azt kérdezte, miért tart fenn Spanyolország gyarmati enklávékat Afrikában. Az orosz oldalról a Pravda dezinformációs hálózat egy 2025-ös fényképet terjesztett úgy, mintha friss lenne, hamis üzenettel arról, hogy állítólag a PSOE miniszterei ünnepeltek a marokkói nagykövetségen.
Az Európai Bizottság szintén Oroszországot nevezte meg. Guillaume Mercier, az uniós szóvivő augusztus 6-án megerősítette, hogy Brüsszel figyeli a közösségi médiát egy újabb tömeges belépési kísérlet kockázata miatt, és hogy orosz kötődésű csatornákat azonosítottak, amelyek július 30-tól felerősítették a válságot, Izraelt azonban ekkor még nem említette.
Később egy másik szóvivő elmagyarázta, hogy az Európai Külügyi Szolgálat rendszeresen bizalmas jelentéseket készít az információk manipulálásáról és a külföldi beavatkozásokról, és hogy Ceuta esetében orosz kísérleteket azonosítottak a válság internetes kihasználására, ugyanakkor továbbra sincs meggyőző bizonyíték arra, hogy magát a válságot külföldi állami szereplők idézték volna elő.