A díjat minden évben különös, mulatságos, elgondolkodtató kutatások kapják. Az idei, 36. gála Európában zajlott, témája „gombák” volt.
A Nobel-díjasok presztízst, aranyérmet és valamivel több mint egymillió dollárt kapnak. Az Ig Nobel-díjasoknak nem jutnak ilyen fennkölt juttatások.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Elismerésben azért ők is részesülnek, de a Nobel-díj minden járadéka helyett papírrepülők és tízbillió zimbabwei dollár záporozik rájuk.
A bökkenő csak az, hogy ez a valuta már évekkel ezelőtt összeomlott, így tízbillió zimbabwei dollár gyakorlatilag semmit sem ér. Mindenesetre a tavalyi győztesek egyetlen csomagolt, nedves törlőkendővel tértek haza, szóval egyszer fent, egyszer lent... Ráadásul az idei díjazottak egy szobrocskát kaptak, amely egy penészesedő kéksajtblokkot ábrázol, amelyen egy, gombáktól burjánzó láb tapos – az idei „gomba” tematikához igazodva. Miért is ne lehetne ezt szeretni?
Az 1991-ben a Nobel-díj szatirikus párjaként alapított Ig Nobel célja, hogy közelebb hozza a közönséghez a tudományos (és kulturálisan is releváns) kutatásokat, és olyan „eredményeket” tüntessen ki, „amelyek először megnevettetik az embereket, aztán elgondolkodtatják őket”.
Az idei Ig Nobel-díjakat tegnap Zürichben, Svájcban adták át – ez is újdonság, hiszen a ceremóniát általában az Egyesült Államokban rendezik. Az ok, mint a szervezők mondják, az Egyesült Államokban tapasztalható, a tudománnyal szembeni ellenséges légkörben keresendő, valamint abban, hogy a nemzetközi utazók egyre kevésbé szívesen utaznak az USA-ba.
Egy teljesen hétköznapi, semennyire sem riasztó angol mondat.
„Az elmúlt évben veszélyessé vált vendégeink számára a beutazás az országba” – mondta Marc Abrahams, a díjátadó ceremóniamestere és az Annals of Improbable Research című folyóirat főszerkesztője az AP hírügynökségnek. „Nem kérhetjük jó lelkiismerettel az új díjazottakat vagy a rendezvényről tudósító nemzetközi újságírókat arra, hogy idén az Egyesült Államokba utazzanak.”
Térjünk vissza az idei kutatásokhoz és díjazottakhoz, akik kimutatták, hogy a felsőbb társadalmi osztályok tagjai hajlamosabbak a rossz viselkedésre, hogy a csókolózás fogalma újradefiniálható, és hogy a csótányok több értelemben is öröklik a Földet.
Íme néhány az idei nyertesek közül:
Biomechanika: evolúciós csókolózás
Nyertesek: Matilda Brindle, Catherine Talbot, Stuart West (Egyesült Királyság, USA).
Indoklás: „A csókolózás pontosabb meghatározása – nem agresszív interakciók, amelyek irányított, fajon belüli, száj–száj érintkezést jelentenek az ajkak, illetve szájrészek bizonyos fokú mozgásával, élelemátadás nélkül” – hangyák, jegesmedvék és emberek esetében.
Kutatás: A Comparative Approach to the Evolution of Kissing. Dr. Matilda Brindle és kollégái különböző fajok vizsgálatával dolgoztak ki egy szigorú definíciót a csókolózásra. Megállapították, hogy a csókolózás a legtöbb ma élő nagy emberszabásúnál előfordul, és valószínűleg a neandervölgyieknél is – vagyis elképzelhető, hogy a korai emberek és a neandervölgyiek egymással is csókolóztak. „Amikor legközelebb megcsókol valakit, gondolhat arra: »egy 21,5 millió éves hagyományt ápolok ezzel«” – mondta Brindle. „Ez nem csupán modern emberi viselkedés. Mélyen ősi. Számunkra ez azt jelzi, hogy valószínűleg igen hasznos evolúciós funkciója van.”
Közgazdaságtan: a gazdagok a legrosszabbak
Nyertesek: Paul Piff, Daniel Stancato, Stéphane Côté, Rodolfo Mendoza-Denton és Dacher Keltner (USA, Mexikó, Kanada).
Indoklás: „Annak bizonyítása, hogy a felsőbb osztályok tagjai nagyobb valószínűséggel lopnak el édességet gyerekektől, és más módokon is etikátlanul viselkednek.”
Kutatás: Higher Social Class Predicts Increased Unethical Behavior. A kutatók hét vizsgálaton keresztül gyűjtöttek bizonyítékokat arra, hogy a gazdagok tényleg borzasztóan viselkednek. Nagyobb valószínűséggel veszik el a cukorkát a gyerekektől, ügyesebben hazudnak a kockadobáskor elért eredményeikről, gyakrabban vágnak be más autók elé a kereszteződésekben, és a kapzsiságot pozitív tulajdonságnak tekintik. „Általános mintázatnak tűnik, hogy a gazdagság és a növekvő hatalom együtt jár azzal, hogy az ember kevésbé figyel mások szükségleteire, és kevésbé érzi magát a társas kapcsolatok terheihez kötve” – mondta Piff. „Az, hogy valaki elcsen egy cukorkát a gyerekektől, talán a legkisebb gondunk, de jól jelzi azt a hajlamot, hogy saját igényeit helyezze másoké elé.”
Úgy tűnik, Dorothy Parkernek igaza volt: „Ha meg akarja tudni, mit gondol Isten a pénzről, nézze meg, kiknek adta.”
Kémia: kér egy kis csótánytejet?
Nyertesek: Sanchari Banerjeee, Nathan Coussens, François-Xavier Gallat, Nitish Sathyanarayanan, Jandhyam Srikanth, Koichiro Yagi, James Gray, Steven Tobe, Barbara Stay, Leonard Chavas és Subramanian Ramaswamy (India, Franciaország, Japán, USA).
Indoklás: „Felfedezték, hogy az elevenszülő csótányok tejfehérjéi háromszor annyi energiát tartalmaznak, mint a tehéntej fehérjéi.”
Kutatás: Structure of Heterogeneous, Glycosylated, Lipid-Bound, In Vivo-Grown Protein Crystal at Atomic Resolution from the Viviparous Cockroach Diploptera punctata. Ha ettől a mondattól megfájdult a feje, a lényeg az, hogy a szerzők a Diploptera punctata nevű csótány embrióinak belső szerveiből, egy ivarzsákból nyertek ki tejkristályokat, hogy meghatározzák a kristályok fehérjeszerkezetét. Röviden: a csótánytej igazi energiabomba.
Fizika: a vizelés optimalizálása
Nyertesek: Randy Hurd, Zhao Pan, Tadd Truscott és Kaveeshan Thurairajah (Kanada, USA, Kína, Szaúd-Arábia).
Indoklás: „Elméleti és kísérleti kísérletek fröccsenésmentes piszoár tervezésére.”
Kutatás: Splash-Free Urinals for Global Sustainability and Accessibility. A kanadai Waterloo Egyetem hallgatói kimutatták, hogy a piszoárból szinte teljesen eltűnik a fröccsenés, ha a sugár 30 foknál kisebb szögben éri a felületet. Olyan piszoárt is terveztek, amelynek formája a használó célzásától függetlenül minimálisra csökkenti a fröccsenést. „Nagyon büszke vagyok” – mondta dr. Zhao Pan. És igaza is van.
Orvostudomány: nyákot kilövellő orrfújás
Nyertes: Takuji Unno (Japán).
Indoklás: „How to Blow the Nose – An Aerodynamic Study of the Nose Blowing.”
Kutatás: Unno azt vizsgálta, miben különbözik az európaiak és a japánok felfogása a helyes orrfújásról, és számszerűsítette a gyakorlat főbb szempontjait, „hogy jó útmutatást adhasson azoknak, akik nem értik, hogyan kell kifújni az orrukat”. Arra a következtetésre jutott, hogy minél nagyobb az orrfújás „kilégzési lökéshulláma”, annál hatékonyabban távolítható el a nyák. „Érdemes tehát nagyot és hosszan fújni az orrot, hogy megelőzzük a felső és alsó légúti megbetegedéseket.”
Béke: a gonosz barátok előnyei
Nyertesek: Jaimie Arona Krems, Rebecka Hahnel-Peeters, Laureon Merrie, Keelah Williams és Daniel Sznycer (USA, Argentína, Ausztrália).
Indoklás: „Értékeljük azokat a barátokat, akik kegyetlenek azokkal szemben, akiket nem kedvelünk.”
Kutatás: Az emberek finoman árnyalt preferenciákkal rendelkeznek arra vonatkozóan, hogyan szeretnék, hogy barátaik velük, illetve másokkal bánjanak. Senki sem szereti, ha egy barátja vele szemben viselkedik rosszul; tágabb társadalmi közegben azonban a szerzők azt vizsgálták, hogyan változnak a dinamikák, amikor arról van szó, hogyan viselkedjenek a barátok az ellenségeinkkel. Ilyen helyzetekben sokan kifejezetten azt várják, hogy barátaik kegyetlenebbek legyenek azokkal szemben. „Előfordul, hogy azt szeretnénk, ha barátaink keményebbek és közömbösebbek lennének, amikor az ellenségeinkkel kerülnek kapcsolatba” – mondta dr. Jaimie Krems. „Sokszor éreztem magam hihetetlenül szeretve, amikor mások vállalták helyettem az én gyűlöletemet, és kiálltak értem.”
Szaglás: büdös gyerekek
Nyertesek: Ilona Croy, Tomasz Frackowiak, Thomas Hummel és Agnieszka Sorokowska (Lengyelország, Németország, Svédország).
Indoklás: „Annak bizonyítása, hogy a csecsemők illatát a szüleik csodálatosnak érzik, a tinédzserekét viszont nem.”
Kutatás: „Babies Smell Wonderful to Their Parents, Teenagers Do Not: An Exploratory Questionnaire Study on Children’s Age and Personal Odor Ratings in a Polish Sample.” A következtetés: a szülők általában nagyon kellemesnek érzik babáik testszagát, mert az aktiválja az agy jutalmazó központjait. Amikor azonban beüt a pubertás, már egészen más a helyzet. Átkozott hormonok.
Más kutatók azért kaptak díjat, mert szúnyogok szúró-szívó szájszervét használták 3D-nyomtatófejként, alsóneműt ástak el a talajminőség mérésére, illetve óvatosan különböző testrészeire léptek kígyóknak, hogy kiderítsék, mi váltja ki a mérges kígyók csípését. Kiderült, hogy nagyobb valószínűséggel harapnak napközben, melegebb éghajlaton, és ha a fejükre taposnak. És mielőtt megkérdezné: igen, védőbakancsot viseltek.
A jövő évi Ig Nobel-díj-átadó ünnepséget Antwerpenben, Flandriában rendezik meg.