A kutatók mesterséges intelligencia által írt szöveget találtak a brit és svéd parlamenti felszólalások akár 15%-ában, anélkül, hogy erről tájékoztatták volna a választókat.
Úgy tűnik, Svédországban és az Egyesült Királyságban egyre több politikus támaszkodik mesterséges intelligenciára (MI) parlamenti szövegek megfogalmazásához anélkül, hogy ezt nyilvánosságra hozná – derül ki egy új tanulmányból (forrás: angol).
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A svédországi Chalmers Műszaki Egyetem és az Egyesült Királyságban működő Edinburgh Napier University kutatói 13 565 svéd parlamenti indítványt és 4 209 brit parlamenti felszólalást elemeztek, amelyeket 2021 és 2026 áprilisa között tettek közzé. Ehhez olyan MI-észlelőket használtak, amelyeket arra képeztek ki, hogy megkülönböztessék az emberek által írt és a nagy nyelvi modellek által generált politikai szövegeket.
A kutatók megállapították, hogy a 2026-ban vizsgált brit parlamenti felszólalások mintegy 15 százaléka tartalmazott legalább egy olyan bekezdést, amelyet MI által generáltként soroltak be.
Svédországban a 2025–2026-os parlamenti évben benyújtott indítványok 9,4 százaléka tartalmazott legalább egy olyan bekezdést, amelyet MI-vel támogatottnak minősítettek; ez nagyjából 300 indítványnak felel meg.
A kutatók ugyanakkor azt mondták, hogy az általuk azonosított szövegek egyikében sem találtak utalást az MI használatára.
Ez mindkét országban jelentős növekedést jelent: az arány 2022-ben az Egyesült Királyságban körülbelül 3,5 százalék, Svédországban pedig 2022–2023-ban 1,7 százalék volt.
Jan Riise, a svéd Miljöpartiet, a Zöld Párt képviselője, a párt MI-vel és digitalizációval foglalkozó szóvivője azt mondta, hogy a svéd adatok „nem lepték meg”.
A Euronews Nextnek elmondta, hogy a párt „kutatási célokra” használ MI-t, és belső irányelve az MI körültekintő használatára ösztönöz.
„Én személy szerint jobban szeretek a saját szavaimra támaszkodni” – mondta Riise.
Szerinte a politikusoknak jelezniük kellene, ha MI-t vesznek igénybe.
„Ha egy teljes javaslatot kell megírni, az már más kérdés” – tette hozzá, megjegyezve, hogy „soha nem kértem [MI-t], hogy írja meg az egészet”.
Átláthatóságot követelnek
Amikor a kutatók nem az egyes bekezdéseket, hanem a teljes szövegeket vizsgálták, a legutóbbi parlamenti évben a svéd indítványok 6,5 százalékát sorolták az MI által generált kategóriába, szemben a brit szövegek 2026-ban mért 2,1 százalékával.
A tanulmány szerzői nagyobb átláthatóságot sürgetnek.
„Függetlenül attól, milyen mértékben használtak MI-t, a transzparencia hiánya kockázatokkal járhat” – mondta közleményében Minerva Suvanto, a tanulmány vezető szerzője, a Chalmers Műszaki Egyetem doktori hallgatója.
„Azt is megfigyeltük, hogy az MI segítségével készült szövegek gyakran nagyon jól megírtak és meggyőzőek, ami növeli annak kockázatát, hogy a hibákat még maguk az írók sem veszik észre” – tette hozzá Suvanto.
Hogyan azonosították a kutatók az MI által generált szövegeket
A lehetséges MI-használat feltárására a kutatók külön rendszereket fejlesztettek a svéd és az angol nyelvű parlamenti szövegekhez.
Ezeket olyan, emberek által írt szövegeken tanították, amelyek még azelőtt születtek, hogy a generatív MI széles körben elterjedt volna, valamint hasonló politikai témájú, MI-vel generált változatokon.
Az észlelőket ezután a 2021-től megjelent szövegekre alkalmazták, a teljes dokumentumokat és az egyes bekezdéseket is elemezve. Egy szöveget akkor tekintettek MI-vel támogatottnak, ha legalább egy kellően hosszú bekezdést MI által generáltként osztályoztak.
Amikor a 2021-es, vagyis a ChatGPT nyilvános megjelenése előtti parlamenti anyagokon tesztelték a rendszert, országonként mindössze egy teljes szöveget soroltak tévesen az MI által generált kategóriába – áll a tanulmányban.
„Mi az úgynevezett értelmezhető MI-t használjuk” – mondta Mattias Wahde, a Chalmers Műszaki Egyetem alkalmazott mesterségesintelligencia-professzora.
„Ez azt jelenti, hogy nemcsak azt tudjuk vizsgálni, használtak-e MI-t, hanem azt is, hogy a szövegben hol mutatható ki. Az viszont nem mondható, hogy egyes szavak »MI-szavak« lennének – a dolog ennél összetettebb.”
A tanulmány azonban nem tudja megállapítani, pontosan melyik MI-eszközt használták, illetve hogyan vették igénybe a szövegek megfogalmazásakor.
Az eredmények egybeesnek azzal, hogy egyes politikusok nyilvánosan is elismerik: munkájuk során generatív MI-t használnak.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök 2025 augusztusában árulta el, hogy rendszeresen használ olyan eszközöket, mint a ChatGPT és a francia LeChat chatbot, hogy „második véleményt” kérjen politikai kérdésekben.
Elmondása szerint az MI segítségével azt kérdezte meg, mások mit tettek, és hogy Svédországnak érdemes-e ennek az ellenkezőjét fontolóra vennie. Sajtótitkára később közölte, hogy a rendszerekbe nem tápláltak be biztonsági szempontból érzékeny információkat.