Az EU-ban várhatóan a férfiak nyugdíjkorhatára 64,7-ről 66,7 évre, a nőké 64-ről 66,6 évre emelkedik a 2060-as évek végére.
Európai országok mintegy kétharmadában várhatóan emelik a férfiak, háromnegyedében pedig a nők nyugdíjkorhatárát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Euronews 32 országra kiterjedő adatelemzése szerint 21-ben a férfiakra, 24-ben pedig a nőkre vár magasabb nyugdíjkorhatár.
Az Európai Unióban a szokásos nyugdíjkorhatár a férfiaknál várhatóan mintegy 2, a nőknél 2,6 évvel emelkedik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Pensions at a Glance 2025 című jelentése szerint.
Az összehasonlítás a 2024-ben nyugdíjba vonulókat vetíti össze azokkal, akik abban az évben 22 évesen léptek be a munkaerőpiacra, megszakítás nélküli karriert feltételezve. Ez utóbbi csoport tagjai jellemzően a 2060-as évek végén mennének nyugdíjba.
„A nyugdíjkorhatár emelése továbbra is bevett stratégia a nyugdíjrendszerek pénzügyi fenntarthatóságának javítására anélkül, hogy csökkentenék a nyugdíjak szintjét” – áll a jelentésben.
„Alternatív megoldásként a pénzügyi fenntarthatóság a befizetések növelésével vagy az ellátások szintjének csökkentésével is biztosítható.”
Hol emelkedik majd a legnagyobb mértékben a nyugdíjkorhatár, és mely országokban lesz a legmagasabb?
Hol mennek ma a férfiak legkorábban és legkésőbb nyugdíjba?
Az OECD 2024-es adatai szerint a férfiak legmagasabb nyugdíjkorhatára jelenleg 67 év, Dániában, Norvégiában, Izlandon és Hollandiában. Az uniós átlag 64,7 év.
Törökország jelentős kivétel, ott a nyugdíjkorhatár 52 év. A következő legalacsonyabb érték 62 év, Görögországban, Szlovéniában és Luxemburgban.
Európa öt legnagyobb gazdasága közül Németországban a legmagasabb a férfiak nyugdíjkorhatára, 66,2 év, míg Franciaországban a legalacsonyabb, 64,3 év.
Hol éri el vagy haladja meg a férfiak nyugdíjkorhatára a 70 évet?
Az EU-ban azok a férfiak, akik 2024-ben 22 évesen léptek be a munkaerőpiacra, átlagosan 66,7 évesen fognak nyugdíjba menni, nagyjából 2069-ben.
Dániában lesz a legmagasabb nyugdíjkorhatár a férfiak számára, 74 év. A 2060-as évek végére Észtországban 71, Olaszországban, Hollandiában, Svédországban és Cipruson pedig 70 évre emelkedik.
A legalacsonyabb férfi nyugdíjkorhatár 62 év lesz Szlovéniában és Luxemburgban.
Európa legnagyobb gazdaságai közül Olaszországban lesz a legmagasabb jövőbeli férfi nyugdíjkorhatár, 70 év, ezt követi az Egyesült Királyság 68, majd Németország 67 évvel. Franciaországban és Spanyolországban a férfiak nyugdíjkorhatára 65 év lesz.
Törökországban lesz a legnagyobb emelés a férfiaknál: 13 év
A török férfiakra vár a legnagyobb emelés: nyugdíjkorhatáruk várhatóan 13 évvel, 52-ről 65 évre nő.
Dániában hét évvel emelkedik a férfiak nyugdíjkorhatára, ezt követi Észtország, Olaszország, Szlovákia és Ciprus, ahol legalább öt évvel nő a korhatár.
Svédországban és Görögországban négy évvel emelkedik a férfiak nyugdíjkorhatára: Svédországban 70, Görögországban 66 évre. Hollandiában hároméves emelés várható 70 évre, Finnországban pedig 68 évre.
Legalább két évvel nő a korhatár Portugáliában és az Egyesült Királyságban, ahol 68 év lesz, valamint Csehországban, Romániában és Belgiumban, ahol 67 évre emelkedik.
Németországban és Franciaországban a férfiak ennél kisebb, egy évnél rövidebb emelkedéssel számolhatnak, miközben több országban változatlan marad a nyugdíjkorhatár.
Hol lesz a legmagasabb a nők nyugdíjkorhatára?
A nőknél jelenleg Dániában, Hollandiában, Izlandon és Norvégiában a legmagasabb a nyugdíjkorhatár, 67 év. Az uniós átlag 64 év.
Törökországban messze a legalacsonyabb a nők jelenlegi nyugdíjkorhatára, 49 év, ezt követi Lengyelország 60 évvel.
Az EU-ban a nők, akik 2024-ben 22 évesen léptek be a munkaerőpiacra, átlagosan 66,6 évesen mennek majd nyugdíjba – 2,6 évvel később, mint azok, akik 2024-ben vonultak nyugdíjba.
Ahogyan a férfiaknál, a nőknél is Dániában lesz a legmagasabb jövőbeli nyugdíjkorhatár, 74 év. Észtországban 71, Olaszországban 70 évre emelkedik, a holland, svéd és ciprusi nők pedig szintén 70 évesen vonulnak majd nyugdíjba.
Az EU-n belül Lengyelországban marad a legalacsonyabb a nők nyugdíjkorhatára a 2060-as évek végén is, 60 évvel.
Európa legnagyobb gazdaságai közül az olasz nőknek lesz a legmagasabb nyugdíjkorhatáruk, 70 év, őket követik az Egyesült Királyságban élők 68 évvel. Németországban 67, Franciaországban és Spanyolországban pedig 65 évre emelkedik a nők nyugdíjkorhatára.
Mivel Törökországban a nők jelenlegi nyugdíjkorhatára rendkívül alacsony, ott lesz a legnagyobb emelés: 14 évvel, 49-ről 63 évre.
Olaszországban 6,2, Dániában pedig 7 évvel nő a korhatár. Legalább négyéves emelkedés várható továbbá Észtországban (6,3 év), Szlovákiában (5,8), Cipruson (5), Romániában (4,8), Ausztriában (4,5), valamint Svédországban és Görögországban (egyaránt 4 év).
Spanyolországban a nők nyugdíjkorhatára 65 év marad. Németországban és Franciaországban egy évnél kisebb lesz az emelkedés, az Egyesült Királyságban pedig két évvel nő a korhatár.
Az elöregedő társadalmak nyomást gyakorolnak a nyugdíjrendszerekre
Egyes országokban a várható élettartam változása is hatással lesz a nyugdíjkorhatárra. Dánia például enyhítheti a jelenlegi, egy az egyben érvényes kapcsolatot a nyugdíjkorhatár és a várható élettartam között.
Ebben az esetben „a várható jövőbeni normál nyugdíjkorhatár alacsonyabb lenne 74 évnél” – áll a jelentésben.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy a népesség az OECD-országokban a következő 25 évben gyorsan elöregszik. Minden 100, 20 és 64 év közötti emberre jutó 65 éves vagy annál idősebbek száma várhatóan 2025-ben 33-ról 2050-re 52-re emelkedik; 2000-ben ez az arány még 22 volt.