A német digitálisjog-védő szervezet feljelentést tett a Meta/Ray-Ban okosszemüvegek miatt, felvetve az arányosság, az uniós alkalmazhatóság és a rendészeti használat kérdéseit.
A német HateAid civil szervezet büntetőfeljelentést tett a Metával, a Ray-Bannel, az Oakley-val és több optikai kiskereskedővel szemben Németország Internetbűnözés Elleni Központi Hivatalánál, és a Meta mesterségesintelligencia-szemüvegének, a Ray-Ban Meta Wayfarernek az értékesítését tiltó rendelkezést sürgeti.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A szervezet szerint a szemüveg sérti a német távközlési, digitális szolgáltatási és adatvédelmi jogszabályokat.
A HateAid állítja, hogy a Ray-Ban Meta MI-szemüveg „megkülönböztethetetlen” a hétköznapi szemüvegektől, és mivel csak Németországban 41 millióan hordanak szemüveget, ez „képalapú digitális erőszakhoz” vezethet, és „különösen észrevétlen megfigyelési technológiát álcázhat hétköznapi tárgyként”.
Széttagolt uniós megközelítés a közterületi fotózással kapcsolatban
A közterületi fotózásra vonatkozó német szabályok szigorúbbak, mint sok más uniós országé.
Panorámaképek és nyilvános rendezvények fotózása, videózása engedélyezett, egyes emberek előzetes beleegyezés nélküli fényképezése vagy filmezése azonban nem.
Európa számos más országában ezzel szemben megengedett a járókelők közterületi fotózása és filmezése, amennyiben a felvételeket nem rosszindulatú, kereskedelmi vagy önbíráskodó célokra használják fel.
Az EU-t régóta bírálják adatvédelmi szabályainak széttöredezett végrehajtása miatt, és úgy tűnik, a közterületi fotózás és videózás újabb vitaponttá válik.
Kísérő petíció
A szervezet petíciója mindenekelőtt a Ray-Ban Meta MI-szemüvegek németországi értékesítésének teljes betiltását követeli, amelyre elvben sor kerülhetne egy, a német joggal való összhangjukat vizsgáló jogi értékelést követően.
A második kérés első hallásra ésszerű: a beépített biztonságot kell előtérbe helyezni, és gondoskodni arról, hogy a szemüvegek „jól felismerhetők” legyenek.
A szervezet a kamerák színkódolását javasolja. A szemüvegeken már most is van egy beépített fehér LED-fény, amely folyamatosan villog, amíg a felhasználó fotót készít vagy videót rögzít.
A harmadik kérés – hogy az érintetteket ne hagyják magukra – szintén aligha vitatható, és a jogérvényesítés, illetve a jogok védelmének, legyen szó online vagy offline világról, mélyebb, régóta fennálló problémáira mutat rá.
Nők elleni erőszak
A szervezet szerint az okosszemüvegeket teljes egészében be kellene tiltani, hivatkozva a növekvő digitális erőszakra, amelynek célpontjai gyakran nők.
Európában valóban emelkedik a nők elleni fizikai és pszichológiai erőszak esetszáma, a mesterséges intelligencia és a deepfake-ek pedig a magánszféra és a biztonság újabb kockázatait hozzák magukkal.
Korábbi adatok azonban azt mutatják, hogy a jogérvényesítés, a jogi keretek, sőt a köztudat szintje is – vagyis hogy ki mennyire tudja, miként védheti meg a jogait – továbbra sem elégséges a nők védelméhez; ez a hiányosság pedig jóval az okoseszközök megjelenése előttre nyúlik vissza.
2024-ben Németország, Franciaország és Svédország számolt be a szexuális erőszakkal és nemi erőszakkal kapcsolatos bűncselekmények legnagyobb mértékű növekedéséről.
Emellett a német nők 30 százaléka mondja, hogy tapasztalt már pszichológiai erőszakot partnertől, 32 százalékuk szexuális zaklatásról számol be a munkahelyén, 14 százalékuk pedig zaklatásról (stalkingról).
Az online bántalmazást is kevés nő jelenti, és jogaikat is kevesen ismerik.
Az Economist Intelligence Unit 2025-ös jelentése szerint négyből mindössze egy nő jelenti az online bántalmazást, és csak 14 százalékuk fordul a hatóságokhoz, miközben 78 százalékuk nincs tisztában azzal, milyen lehetőségei vannak az online zaklatással, doxxolással és személyazonosság-lopással szembeni fellépésre.
A cikk eredetileg az EU Tech Loop (forrás: angol) oldalon jelent meg, és szindikációs megállapodás keretében került át az Euronewsra.