Az ország azóta fokozott készültségben van, mióta a Kreml 2022 februárjában katonai csapatokat küldött Ukrajnába.
Finnország védelmi minisztériuma csütörtök este közölte, hogy gyanúja szerint aznap korábban egy orosz repülőgép megsértette az ország légterét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Minden feltételezett légtérsértést komolyan veszünk” – közölte Antti Hakkanen védelmi miniszter a minisztérium közleményében. „A vizsgálat folyamatban van.”
Finnországban már több hasonló incidens történt; az ország több mint 1340 kilométeres közös határt oszt meg Oroszországgal.
Finnország májusban és júniusban két orosz katonai repülőgép finn légtérbe való belépését gyanította, és akkor berendelte az orosz nagykövetség ügyvivőjét.
Az ország fokozott készültségben van, amióta a Kreml 2022 februárjában csapatokat küldött Ukrajnába. A háború arra késztette Finnországot, hogy feladja évtizedeken át követett katonai el nem kötelezettségi politikáját, és 2023 áprilisában csatlakozott a NATO-hoz.
Ezzel az orosz-NATO közvetlen területi érintkezési felület a háromszorosára nőtt, ami megnyugtató a Nyugat számára, de fölöttébb aggasztó a Kremlnek. A finn hadsereg teljes felkészültséggel és fegyverzettel érkezik, és már korábban kiépítette együttműködési hálózatát az Észak-atlanti Szövetséggel. Ezért beilleszkedése minimális zökkenőkkel jár.
Mit ad cserébe a tagságért Finnország?
Finnország is pótolhatatlan hozzáadott értéket nyújt a NATO-nak, elsősorban a hidegvidéki hadműveletekben szerzett tapasztalataival és az extrém környezeti körülményekre kiképzett különleges alakulataival. Mindeddig kevés NATO-ország vett részt északi vagy sarkvidéki műveletekben, amelyek különleges szakismereteket és eszközöket követelnek, Finnország viszont már jó ideje rendelkezik ezekkel.
Finnország a Szovjetunióval vívta utolsó háborúját 1939/40 fordulóján (a 'Téli háború'), ami rosszul végződött a számára. A hatalmas technikai és létszámfölényben lévő szovjetek jelentős területeket kanyarítottak ki maguknak a moszkvai békeszerződésben, és ezeket sosem adták vissza.
A finnek számára a legfájdalmasabb veszteség Karélia szinte teljes szovjet meghódítása volt, de az oroszországi rendszerváltás után mégsem kívánkoztak visszavásárolni a területet Borisz Jelcintől. Az orosz elnök 15 ezermilliárd forintnyi összegért ajánlotta fel a körzetet Helsinkinek, de - némi vívódás után - Koivisto finn elnök elutasította a lehetőséget. Finnország ezt ma sem bánja, mert lakosságának kétharmada nem tart igényt a két Magyarországnyi kerületre.