Abu-Dzabi felfüggesztette fő kereskedelmi kapcsolatait Iránnal, miután az két rakétát lőtt felé; az olajszállítás a Hormuzi-szoroson már a háború előtti szint kevesebb mint negyede.
Az Egyesült Arab Emírségek a további értesítésig felfüggesztette minden Iránnal folytatott kereskedelmi, üzleti és pénzügyi tranzakcióját, gyakorlatilag elvágva gazdasági kapcsolatait szomszédjával, miután újabb rakétasorozat irányult az országra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„A térségben tapasztalható eszkaláció fényében … minden Iránnal folytatott kereskedelmi, üzleti és pénzügyi tranzakciót a további értesítésig felfüggesztettünk” – közölte Afra Al Hameli, a külügyminisztérium stratégiai kommunikációs osztályának igazgatója.
Al Hameli hangsúlyozta, hogy az Emírségek továbbra is szilárdan elkötelezett a nemzetközi pénzügyi rendszer integritásának megőrzése mellett, összhangban a nemzetközi joggal és a legmagasabb globális sztenderdekkel.
Egyúttal visszautasította a két ország közötti gazdasági kapcsolatok állapotára vonatkozó vádakat, és megerősítette az Emírségek elköteleződését a párbeszéd, az együttműködés és a regionális integráció mellett.
Kedden korábban Abu-Dzabi azt közölte, hogy Irán két ballisztikus rakétát lőtt ki az országra, később azonban pontosították, hogy a sortüzet a hajózás ellen irányították. Mindkettő a tengerbe csapódott, egyikük az emírségekbeli területi vizeken belül.
Teherán tagadta, hogy az Emírségeket vette volna célba. Az iráni külügyminisztérium szóvivője, Esmail Baghaei »határozottan visszautasította az Egyesült Arab Emírségek azon állítását, hogy Irán rakétát indított volna az ország irányába«.
A háború február 28-án robbant ki az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásaival, amire válaszul Teherán naponta indított rakéta- és dróntámadásokat a szomszédos országok célpontjai ellen.
Mit kapcsolnak le?
Az Emírségekben jelentős iráni közösség él, és a háború előtt a szankciók sújtotta Irán egyik legfontosabb kereskedelmi partnere volt.
A keddi bejelentés az Emírségek legutóbbi, Teherán ellen irányuló lépése: a háború elején visszahívták nagykövetüket, és bezártak több, Iránhoz köthető iskolát, valamint egy kórházat.
A felfüggesztés a közvetlen ügyletekre terjed ki. Arról nem szól, hogy érinti-e a harmadik országokon keresztül irányított pénzmozgásokat.
2025 júniusában az amerikai pénzügyminisztérium pénzügyi bűnözés ellen fellépő hivatala (Financial Crimes Enforcement Network) arra figyelmeztette a bankokat, hogy iráni hálózatok strómanvállalatokat hoznak létre harmadik országokban, gyakran kihasználva a kedvező cégalapítási feltételeket kínáló szabadkereskedelmi övezeteket.
Közlésük szerint az iráni szereplők jellemzően általános kereskedőcégeket használnak, amelyeket az Emírségek kereskedelmi szabadzónáiban jegyeztek be, illetve hongkongi vállalatokat, amelyek Kínában, nem rezidens számlákról bankolnak, kereskedelmi partnereik pedig többnyire Szingapúrban és Hongkongban találhatók.
Néhány órával a bejelentés után Ali Abdollahi, az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke arra figyelmeztette az öböl menti országokat, hogy ne segítsék az Egyesült Államokat, mondván, hogy a Mehr hírügynökség szerint »bármilyen segítség vagy könnyítés, amelyet az agresszornak minősülő amerikai hadseregnek nyújtanak, az Egyesült Államok katonai műveleteiben való részvételnek minősül«.
A Perzsa-öböl térségét sűrűn borítják az amerikai hadsereg állandó vagy tartós támaszpontjai, köztük az Emírségekben is.
A háború kezdete óta számos közel-keleti ország hangoztatja, hogy nem engedi, hogy az Egyesült Államok felvonulási területként használja a területét, Abdollahi azonban kétségbe vonta ezeket a biztosítékokat.
„Nem tűnik valószínűnek, hogy ilyen nagy számú katonai repülőgép, különösen légi utántöltő gépek állomásozhatnának a térségbeli támaszpontokon a fogadó országok tudta nélkül” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy az öböl menti országoknak „tudniuk kell, hogy mi teljes mértékben tisztában vagyunk a helyzettel”.
Médiajelentések szerint Szaúd-Arábia, az Emírségek, Kuvait és Bahrein is csapást mért iráni célpontokra válaszul az Öböl elleni támadásokra. Az érintett országok ezt többnyire tagadják.
Kalózkodás a szorosban
Az elmúlt hetekben többször is támadás érte az ADNOC, az emírségekbeli állami olajvállalat tartályhajóit. Augusztus 8-án a külügyminisztérium közölte, hogy rakéta talált el egy, a Hormuzi-szoroson áthaladó ADNOC-hordozót. Augusztus 14-én pedig arról számolt be, hogy további két ADNOC-hajót vettek célba, miközben áthaladtak a szoroson. A támadásoknak nem volt halálos áldozata.
Mindkét közleményben Abu-Dzabi »kirívó megsértésének« nevezte a támadásokat a hajózás szabadságáról szóló ENSZ Biztonsági Tanácsi határozatnak, és úgy fogalmazott, hogy »a kereskedelmi hajózás célba vétele és a Hormuzi-szoros gazdasági kényszerítőeszközként vagy zsarolási eszközként való használata az Iráni Forradalmi Gárda részéről kalózcselekménynek minősül«.
A minisztérium felszólította Teheránt, hogy vessen véget a támadásoknak, kötelezze el magát azonnali tűzszünet mellett, és teljesen, feltételek nélkül nyissa meg újra a szorost.
Irán blokád alá vonta a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül az Egyesült Arab Emírségek legtöbb kikötőjéből kifutó hajóknak át kell haladniuk, és összeomlott az Egyesült Államok és Irán között körvonalazódó megállapodás a hajózási folyosó újranyitásáról.
Hétfőn Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök megbízottja és veje azt mondta, hogy Washington és Teherán között „nagyon pozitív és aktív párbeszéd” zajlik. Kedden Trump ezt cáfolta.
»Nincsenek folyamatban, és nincsenek előkészítés alatt sem tárgyalások, sem egyeztetések az Iráni Iszlám Köztársasággal. A tengeri blokád teljes mértékben érvényben marad« – írta a közösségi médiában, utalva az iráni kikötők ellen fenntartott amerikai ellenblokádra.
Az idén a második negyedévben naponta átlagosan 4,9 millió hordó nyersolaj haladt át a Hormuzi-szoroson, szemben a 2025-ös év utolsó negyedévében mért napi 21,6 millió hordóval.
Az amerikai Energiaügyi Információs Hivatal (EIA) arra számít, hogy az átmenő forgalom augusztus végéig erősen korlátozott marad, és csak szeptembertől kezd fokozatosan helyreállni.
Becslése szerint a Közel-Kelet termeléskiesése júliusban átlagosan napi 5,5 millió hordó volt, és nem számít arra, hogy a kitermelés és a kereskedelmi mintázatok 2027 eleje előtt visszatérnének a konfliktus előtti szintre.
Előrejelzése szerint a Brent olajfajta ára a harmadik negyedévben hordónként 85 dollár körül alakul, ami 11 dollárral magasabb korábbi becslésénél.