Az EU AI-rendeletét eddig főként a magas kockázatú rendszerekre és a nagy techcégekre előírt szigorú szabályokkal azonosították. Mostantól az új átláthatósági szabályok az egyéni alkotókra, szabadúszókra és hétköznapi felhasználókra is kiterjednek.
A rendelet 50. cikke alapján új átláthatósági szabályok léptek hatályba augusztus 2-án, és mindenki, aki az uniós piacon használt, mesterséges intelligencia által generált tartalmat hoz létre, tesz közzé vagy alkalmaz, mostantól új kötelezettségeknek köteles megfelelni, ellenkező esetben akár többmillió eurós bírságra is számíthat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Míg korábban az AI Act betartásáról szóló viták főként a magas kockázatú rendszerekre és a nagyvállalatokra összpontosítottak, az új uniós átláthatósági szabályok az MI-rendszerekre és az MI által generált tartalmakra a nyári szünet után már számos uniós és unión kívüli magánszemély és cég feladatlistájára is felkerülnek.
Az új, 2026. augusztus 2-án hatályba lépett szabályok széles szereplői kört érintenek: természetes és jogi személyeket egyaránt, legyen szó vállalatokról, médiumokról, civil szervezetekről, tervezőkről, reklámügynökségekről és sok másról.
A szabályok nemcsak az EU-ban bejegyzett szervezetekre és magánszemélyekre vonatkoznak, hanem azokra is, akik az Unión kívül működnek, ha rendszereiket vagy tartalmaikat az uniós piacon használják.
Ezenfelül a kötelezettségek attól függetlenül érvényesek, hogy a szolgáltatás fizetős vagy ingyenes.
Bár az egyéni használatra, a kutatási és tudományos célokra, a nyílt forráskódú rendszerekre, valamint a művészeti, kreatív vagy szatirikus tartalmakra bizonyos mentességek vagy enyhébb szabályok vonatkoznak, érdemes komolyan venni az iránymutatásokat, és felmérni, mely tevékenységeket, termékeket és tartalmakat kell megjelölni a lehetséges szankciók elkerülése érdekében.
Azok a szolgáltatók és felhasználók, akik nem tartják be az új szabályokat, akár 15 millió eurós, illetve a teljes világpiaci árbevételük 3 százalékáig terjedő bírsággal sújthatók. Az uniós intézményekre legfeljebb 750 ezer eurós bírság szabható ki.
4 fő átláthatósági kötelezettség az MI-rendszerekre és az MI által érintett tartalmakra
Az iránymutatás az AI Act 50. cikkéhez készült magyarázó dokumentum, amely négy nagy csoport számára határozza meg az átláthatósági kötelezettségeket.
Az 50. cikk (1) bekezdése azokra az MI-rendszerekre állapít meg kötelezettséget, amelyek közvetlenül lépnek kapcsolatba természetes személyekkel: a szolgáltatóknak úgy kell megtervezniük és fejleszteniük az ilyen rendszereket, hogy az egyén tisztában legyen vele, hogy MI-rendszerrel lép kapcsolatba.
Az 50. cikk (2) bekezdése azokra az MI-rendszerekre vonatkozik, amelyek szintetikus képi, videós, hang- vagy szöveges tartalmat manipulálnak. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatóknak az MI által előállított kimeneteket gép által olvasható, észlelhető formában kell megjelölniük.
Az 50. cikk (3) bekezdése az érzelemfelismerésre és biometrikus azonosításra szolgáló MI-rendszerek kötelezettségeit rögzíti. Ilyen esetben a felhasználóknak tájékoztatniuk kell a természetes személyeket arról, hogy egy MI-rendszernek vannak kitéve.
Az 50. cikk (4) bekezdése azokra az MI-rendszerekre ír elő szabályokat, amelyek deepfake tartalmat vagy olyan szövegeket generálnak, manipulálnak vagy tesznek közzé, amelyek a „közérdeklődésre számot tartó ügyekről” tájékoztatják a közvéleményt. Itt a felhasználóknak jelezniük kell, ha a tartalom mesterséges intelligencia által generált, továbbfejlesztett vagy más módon manipulált.
Chatbotok, ügynökök és botok
Ahhoz, hogy egy MI-rendszerre vonatkozzanak az AI Act 50. cikkéből eredő kötelezettségek, a rendszernek meg kell felelnie az Európai Bizottság definíciójának: természetes személyekkel kell kapcsolatba lépnie, kifejezetten azzal a céllal kell létrehozni, hogy természetes személyekkel lépjen interakcióba, és közvetlen (valós idejű vagy közel valós idejű) kapcsolatba kell lépnie velük.
Ez azt jelenti, hogy az MI-alapú hangasszisztensek, chatbotok, MI-s ügyfélszolgálatok, MI-alapú társalkodók, avatárok, robotok, botok, kódolási ügynökök és más MI-ügynökök mind az AI Act 50. cikke alá tartoznak, és kötelesek követni az Európai Bizottság iránymutatásait.
Szerzők, tervezők, közösségimédia-befolyásolók és podcasterek
Új ökölszabályként érdemes minden, mesterséges intelligencia által generált vagy továbbfejlesztett tartalmat megjelölni – legyen az hang, videó, kép, szöveg vagy deepfake –, különösen, ha az „közérdeklődésre számot tartó ügyekhez” kapcsolódik.
Jóllehet vannak mentességek és enyhébb szabályok azokra a tartalmakra, amelyeket csak az MI segítségével szerkesztettek anélkül, hogy az alapanyagot lényegesen megváltoztatták volna, vagy amelyek emberi, szerkesztői ellenőrzésen mentek át, a „lényeges változtatás” fogalmának határai elég bizonytalanok.
Ugyanígy a szerkesztői felülvizsgálatnak és ellenőrzésnek is érdeminek kell lennie, nem korlátozódhat kizárólag kisebb nyelvtani vagy helyesírási javításokra, és egy konkrét személynek kell teljes felelősséget vállalnia a közzétett tartalomért.
Írók, szerzők és bloggerek esetében: az olyan tartalmakat, mint az MI által készített szövegösszefoglalók, szövegek és parafrázisok, amelyek megváltoztatják a stílust, a szerkezetet vagy a jelentést, meg kell jelölni.
Ha az MI által generált vagy jelentősen módosított szöveg a „közérdeklődésre számot tartó ügyekre” vonatkozó információt tartalmaz – például a közigazgatásról és közszolgáltatásokról, igazságszolgáltatásról és rendvédelemről, alapvető jogokról, közbiztonságról, egészségről, környezetvédelemről, fogyasztóvédelemről, gazdaságról és más területekről –, azt szintén jelölni kell.
Amit nem kell megjelölni: kisebb nyelvtani javítás, helyesírás-ellenőrzés és stilisztikai finomítás.
A közösségimédia-befolyásolók és az arcmódosító alkalmazások rajongói számára: a tartalmat akkor is meg kell jelölni, ha a meglévő fotókon az arcokat kicserélik, vagy az arcokon jelentős átalakítást végeznek.
Noha a saját, személyes használatra szánt képek szerkesztése nem tartozik az átláthatósági kötelezettségek körébe, minden olyan tartalom, amely kereskedelmi célt szolgál, már beletartozhat az új uniós átláthatósági szabályokba.
Grafikus és videós tervezők esetében: minden olyan videót és képet meg kell jelölni, ahol a meglévő felvételeken tárgyakat vagy személyeket távolítanak el, cserélnek ki vagy illesztenek be.
Ugyanígy megjelölendő minden olyan tartalom, amely módosítja egy személy testalkatát, bőrszínét, illetve extrém mértékben világosítja vagy sötétíti a képet, illetve olyan szín- és kontrasztváltoztatásokat alkalmaz, amelyek megváltoztatják a tartalom jelentését, célját vagy üzenetét.
Meg kell jelölni azokat a videókat is, amelyek olyan eseményeket jelenítenek meg, amelyek valójában nem történtek meg, ahogyan azokat a képeket és videókat is, amelyek személyek, tárgyak, események vagy tények ábrázolását módosítják, illetve bármilyen más lényegi változtatást hajtanak végre a tartalmon.
Amit nem kell megjelölni: általános formázás, vágás (például a kép tisztaságának javítása, körbevágás, kisebb szín- és fényerőkorrekciók, élesítés, porszemek és foltok eltávolítása, vörösszem-hatás javítása, hátterek eltávolítása, arcok pixelesítése vagy elhomályosítása), videóstabilizálás, a lejátszási sebesség kismértékű módosítása és minden egyéb olyan általános szerkesztés, amely nem változtatja meg lényegesen a tartalmat.
Podcasterek, hangmérnökök és rádióműsor-vezetők esetében: azt a tartalmat kell megjelölni, amikor egy konkrét személy hangját valósághű módon szintetizálják.
Ki felel a megrendelő–ügynökség és a munkáltató–munkavállaló viszonyban?
Ha egy vállalat reklám- vagy grafikai ügynökségtől vásárol tervezési szolgáltatásokat, és nem hoz döntést arról, illetve nem gyakorol ellenőrzést afelett, hogy az ügynökség használ-e mesterséges intelligenciát, és ha igen, hogyan, akkor az átláthatósági kötelezettségek az ügynökséget terhelik, nem az ügyfelet.
Hasonlóképpen, az átláthatósági kötelezettségek a munkáltatóra, azaz a jogi személyre hárulnak, nem az egyes munkavállalókra vagy akár azokra a vállalkozókra, akik MI-vel érintett tartalmat állítanak elő:
(14) „Amennyiben egy MI-rendszer felhasználója olyan jogi személy, akinek az irányítása alatt a rendszert használják (például egy reklámügynökség), az a természetes személy, aki e jogi személy utasításai és ellenőrzése alapján jár el (például digitális animátorok, webdizájnerek, tartalomkészítők, újságírók), nem minősül a rendszer külön felhasználójának.
A jogi személy akkor is felhasználónak minősül, ha harmadik feleket (például vállalkozókat, szabadúszókat) von be a rendszer működtetésébe a saját nevében, saját felelősségére és ellenőrzése mellett.”
Deepfake-szabályok
A deepfake tartalmakat meg kell jelölni, ha olyan valós személyekre, tárgyakra, helyekre, szervezetekre vagy eseményekre hasonlítanak, amelyek alapján a néző tévesen valódinak, hitelesnek gondolhatja azokat.
Ismételten: bár vannak mentességek a művészeti, kreatív, szatirikus vagy fiktív tartalmakra, ha a deepfake tartalmat szakmai, professzionális célra használják, akkor azt mindenképpen meg kell jelölni.
Valós személyekről, politikusokról, hírességekről, vállalatok vezérigazgatóiról készült deepfake-videók, MI által generált hangklónozás vagy akár olyan, termékeket reklámozó, illetve csomagolásukat bemutató MI-képek, amelyek valóságosnál kedvezőbb színben tüntetik fel azokat – mind megjelölendők.
Mentességek: egyéni használat, nyílt forráskódú rendszerek, bűnüldözés, tudományos és kutatási célok
Az átláthatósági kötelezettségek alóli mentesség vonatkozik azokra a felhasználókra, akik természetes személyként, személyes, nem professzionális célra használnak MI-t, továbbá a tudósokra és kutatókra, a nyílt forráskódú rendszerekre és a bűnüldöző szervekre.
Ha azonban valaki magánszemélyként jár el, de a személyes tevékenysége átfedésben van a szakmai tevékenységével, és gazdasági előnyhöz jut, nagy valószínűséggel már vonatkozni fognak rá az átláthatósági kötelezettségek.
A nyílt forráskódú rendszerek esetében a szolgáltatóknak és a felhasználóknak egyaránt biztosítaniuk kell, hogy saját átláthatósági kötelezettségeiknek megfeleljenek.
Javaslatok a megjelölésre
A szolgáltatóknak gép által olvasható formában kell megjelölniük MI-rendszereiket, hogy lehetővé tegyék a gép-gép közötti észlelést, és biztosítsák, hogy rendszereik kimenetei azonosíthatók legyenek mesterséges intelligencia által generált vagy manipulált tartalomként.
A felhasználóknak ezzel párhuzamosan saját nevükben kell egyértelműen és jól megkülönböztethető módon jelölniük az MI által generált vagy manipulált tartalmakat.
Az Európai Bizottság iránymutatása szerint bizonyos megjelölési technikák önmagukban nem kötelezők, illetve önmagukban nem elegendőek, például:
- olyan tájékoztatások, amelyek kizárólag az általános szerződési feltételekben, URL-ekben vagy dokumentációban szerepelnek
- olyan gép által olvasható jelölések – például metaadatok vagy vízjelek –, amelyek a felhasználók számára nem láthatók
- nem egyértelmű vagy félreérthető jelzések (például általános megfogalmazások, mint „asszisztens”)
- túl általános tájékoztatások (például „ezen a weboldalon a szolgáltatások mesterséges intelligenciát használnak”)
- túlzottan technikai leírások (például „ez a rendszer LLM-eket használ”)
Ez a cikk eredetileg a EU Tech Loop (forrás: angol) oldalán jelent meg, és a szindikációs megállapodás keretében került át az Euronews felületére.