Az Anthropic augusztus 2-tól láthatatlanul vízjelezi Claude minden szöveg- és fájlkimenetét az EU MI-törvény átláthatósági szabályai miatt; a jelölés világszerte érvényes.
Az Anthropic láthatatlan vízjeleket kezd beágyazni a Claude nagy nyelvi modellje és chatbotja által generált szövegekbe, hogy megfeleljen az Európai Unió új, az MI-átláthatóságra vonatkozó szabályainak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„A 2026. augusztus 2-án vagy azt követően indított Claude-modellek már a rajt pillanatától támogatják a jelölést. Dolgozunk azon is, hogy a jelölés támogatását hozzáadjuk az ennél korábban kiadott Claude-modellekhez is” – közölte az AI-óriás, amelynek székhelye San Franciscóban van.
Az új jelölési politika a Claude összes szolgáltatására kiterjed, beleértve a fogyasztóknak szánt alkalmazást, a fejlesztőknek szóló Claude Platformot (API), a Claude Code-ot, a Claude Coworköt és a Claude Taget, valamint a Claude AWS-en, a Google Cloudon és a Microsoft Foundryn keresztül elérhető verzióit.
A vízjel vagy úgy kerül beágyazásra, mint „közvetlenül a szövegbe szőtt, észrevehetetlen vízjel”, vagy pedig metaadatként. Így amikor „Claude egy támogatott fájltípust generál, például .svg-, .png- vagy .jpg-fájlt, aláírt eredetigazoló metaadatot csatol hozzá… [amely] jelzi, hogy a fájlt a Claude dolgozta fel, és lehetővé teszi, hogy észlelje, manipulálták-e a fájlt”.
Az Anthropic közölte, hogy a vízjel minden olyan régióban megjelenik, ahol a Claude elérhető, nem csak az EU-ban.
A jelölés nem korlátozódik Európára: az Anthropic szerint a vízjel világszerte mindenhol érvényes lesz, ahol a Claude elérhető, ami újabb példája annak, hogyan gyűrűzik tovább az EU megfelelési normája, és hogyan hat a mesterséges intelligenciára vonatkozó globális szabványok alakulására.
Hogyan működik a vízjel
Az Anthropic két külön technikát alkalmaz. Az első egy észrevehetetlen mintázat beillesztését jelenti közvetlenül a létrehozott szövegbe, amely az olvasók számára láthatatlan, de a gépek számára kimutatható, és a szöveggel együtt akkor is megmarad, ha azt máshová kimásolják és beillesztik.
A cég szerint ez nem változtatja meg a Claude válaszának jelentését, minőségét vagy olvashatóságát.
A második technika a fájlokra vonatkozik. Inkább digitális nyomkövetőként működik, hasonlóan a fotók EXIF-adataihoz, és nem elrejtésre, hanem ellenőrizhetőségre tervezték.
A gyakorlatban történő megjelenítéséhez feltehetően C2PA-kompatibilis eszközre vagy az Anthropic által tervezett észlelőrendszerre lesz szükség, nem pedig egy szokásos „Tulajdonságok” menüre, és önmagában nem feltétlenül név szerint azonosítja a Claude-ot, inkább csak azt jelzi, hogy a fájl egy MI-rendszeren ment keresztül.
A vállalat azt is egyértelművé tette, hogy a metaadatok elveszhetnek.
Az Anthropic szerint egy fájl jelölése eltűnhet formátumváltás, újbóli mentés, képernyőfotó készítése vagy más hasonló műveletek során, vagyis egy olyan dokumentum vagy kép, amely korábban Claude-jelölést hordozott, a szerkesztés vagy átalakítás után már nem feltétlenül mutatja ennek nyomát.
Miért most
Az időzítés közvetlenül az EU mesterségesintelligencia-rendeletéhez, az AI Acthez kapcsolódik.
A jogszabály 50. cikke előírja, hogy a szintetikus tartalmat – például deepfake videókat – előállító MI-rendszereknek jelölniük kell a kimeneteiket, mint mesterségesen létrehozott tartalmakat.
A szabályozó hatóságok azt várják a szolgáltatóktól, hogy többrétegű jelölési stratégiára támaszkodjanak, amely ötvözi a digitálisan aláírt metaadatokat, az észrevehetetlen vízjelezést, és bizonyos esetekben ujjlenyomat-képzést vagy naplózást, mint biztonsági hálót, mivel a Magatartási Kódex egyértelművé teszi, hogy egyetlen jelölési technika önmagában nem elegendő.
A 50. cikkben rögzített átláthatósági kötelezettségek 2026. augusztus 2-án léptek hatályba. A szabályok megszegése akár 15 millió eurós bírsággal vagy a világszintű éves árbevétel 3 százalékával sújtható – attól függően, melyik összeg a magasabb.
Eltüntethetők még a nyomok?
Az Anthropic világossá tette, hogy az észlelt vízjel csak jelzés, nem pedig bizonyíték.
Egy szövegben felbukkanó jelzés csak azt erősíti meg, hogy az adott tartalom valamikor átmehetett a Claude-on, nem pedig azt, hogyan és milyen teljes előtörténettel jött létre.
Sokan használják az asszisztenst más forrásból származó anyagok lektorálására, fordítására vagy összefoglalására, így vízjel olyan szövegen is megjelenhet, amelyet eredetileg nem a Claude írt.
Ennek a fordítottja is igaz: intenzív szerkesztés, fordítás, nagyon rövid szövegrészletek vagy egy, jelölést még nem támogató régebbi modell használata mind oda vezethetnek, hogy a valódi Claude-kimenet rejtve marad.
Az Anthropic nincs egyedül ezen a téren. A Google DeepMind már kifejlesztette a SynthID nevű megoldást az MI által generált szövegek, képek és hanganyagok jelölésére, míg az OpenAI ugyan tárgyal vízjelezési módszerekről, de lassabban halad azok széles körű bevezetésével.