21 globális és feltörekvő hatalom vezetői gyűlnek össze Biskekben az SCO-csúcson, miközben háborúk terhelik a világrendet. Kína és Oroszország eddig saját befolyását és Nyugattal szembeni álláspontját erősítette itt, most azonban a középhatalmak új gazdasági és politikai lendületet keresnek.
Az évente megrendezett Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozója 21 ország sokszínű vezetőit gyűjti össze Kirgizisztán fővárosában, Biskekben, ahol a gyorsan változó, többpólusú Eurázsiában megerősödő regionális hatalmak nyomán új szövetségeket, ambíciókat és lehetőségeket keresnek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kétnapos csúcstalálkozó hétfőn vette kezdetét; fő témái a politikai, gazdasági és biztonsági együttműködés, a régóta ígért fejlesztési bank, a kapcsolódási hálózatok, a háborúk és konfliktusok miatt feszültség alatt álló energia- és kereskedelmi útvonalak, valamint a Globális Dél meghatározó kihívásai.
Az SCO tíz tagállama – Kína, India, Pakisztán, Oroszország, Fehéroroszország, Irán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán – a világ népességének több mint 40 százalékát képviseli.
A tömb egyre inkább a Nyugat vezette világrend alternatívájaként határozza meg magát, miután legalább 15 ország vezetői csatlakoztak hozzá „párbeszédpartnerként”; ezek Közép-Ázsiát és a kontinens többi részét, a Dél-Kaukázust, valamint a Közel-Keletet ölelik fel, olyan államokkal, mint Törökország, Egyiptom, Szaúd-Arábia, Katar, Vietnam, továbbá Üzbegisztán, Azerbajdzsán és Örményország.
A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő tömb eredetileg a Szovjetunió összeomlását követően felmerülő regionális biztonsági kihívások kezelésére jött létre, ám idővel a kereskedelmi, biztonsági és politikai együttműködés többrétegű hálózatának egyik meghatározó központjává vált.
A csúcs mottója – „25 éve a SCO (forrás: angol): együtt a fenntartható békéért, fejlődésért és jólétért” – önmagában is üzenetet hordoz a világnak, miközben a 21 vezető azért ül össze, hogy válaszokat fogalmazzon meg, növelje befolyását, és talán új szövetségeket is kössön a gyorsan változó világban.
Hétfőn érkezett Biskekbe Hszi Csin-ping kínai elnök, Narendra Modi indiai miniszterelnök, Recep Tayyip Erdoğan török államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint több más elnök és kormányfő – köztük Masoud Pezeshkian iráni elnök és António Guterres ENSZ-főtitkár –, hogy kétoldalú tárgyalások sorát folytassák, majd részt vegyenek a hagyományos közép-ázsiai sport- és kulturális eseménynek számító Nomád Világjátékok megnyitóján.
Az SCO közlése szerint az idei csúcstalálkozó fő témái között szerepel Oroszország ukrajnai háborúja, az iráni háború messzire ható világgazdasági következményei, valamint a szervezet nagy- és középhatalmainak törekvése a szélesebb globális befolyásra, miközben a házigazda Kirgizisztán a SCO Fejlesztési Alapja és egy nagyberuházásokat finanszírozó Befektetési Alap létrehozásának előmozdítását tűzte ki célul.
Kulcsfontosságú cél a gazdasági összekapcsoltság bővítése is, beleértve új energia- és közlekedési folyosók kiépítését, mivel az iráni háború átalakítja a világ tranzit- és ellátási láncait.
„Aranykor” a kapcsolatokban
Sadyr Japarov kirgiz elnök, a csúcstalálkozó házigazdája Biskekben fogadta kínai hivatali partnerét, Hszit, és a két vezető szerződést írt alá „örökös jószomszédságról, barátságról és együttműködésről”. A kirgiz elnöki hivatal közlése szerint ez a megállapodás az új korszak átfogó stratégiai partnerségét jelenti.
Hszi a kínai–kirgiz kapcsolatokat a fejlődés „aranykorának” nevezte.
Sadyr Japarov hétfőn kétoldalú megbeszélések sorát tartotta António Guterres ENSZ-főtitkárral, Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, Ukhnaagiin Khurelsukh mongol elnökkel, Thongloun Sisoulith laoszi elnökkel, Faure Gnassingbe togói elnökkel és Vo Thi Anh Xuan vietnámi alelnökkel, valamint Masoud Pezeshkian iráni elnökkel.
Miközben az Egyesült Államok és az EU is aktívan növeli jelenlétét Közép-Ázsiában, Kína szintén gyors gazdasági térnyerésre törekszik a térségben. Ennek részeként jelentős közlekedési és infrastruktúra-projektek készülnek, amelyek Közép-Ázsián keresztül kötik össze Kínát a Nyugattal, például a Kína–Kirgizisztán–Üzbegisztán vasútvonal, amely várakozások szerint lerövidíti az Ázsia, a Közel-Kelet és Dél-Európa közötti szállítási útvonalakat.
Mivel Taskent számára kiemelt prioritás az ipari együttműködés és a közlekedési összeköttetés, Shavkat Mirziyoyev üzbég elnök is Biskekbe érkezett, hogy a Transz-Afgán Folyosót is népszerűsítse. Ez a kezdeményezés Közép-Ázsia gyorsan fejlődő infrastrukturális projektjeit köti össze Afganisztánnal és az Indiai-óceán kikötőivel.
Ilham Alijev azeri elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök hétfőn újabb béketárgyalási fordulót tartottak Biskekben, hogy megvitassák az egykori riválisok történelmi békefolyamatának következő lépéseit.
A két vezető új kereskedelmi és energetikai együttműködési lehetőségekről, valamint a kulcsfontosságú Középső Folyosó-projektekről is egyeztetett, amelyek a Trump Route for International Peace and Prosperity (TRIPP) nevű útvonal mentén valósulnak meg.
Kassym-Jomart Tokayev kazah elnök szintén találkozott azeri hivatali partnerével, hogy a közös regionális projektek révén megvalósuló kereskedelemről és befektetésekről tárgyaljanak.
Putyin hétfőn szintén megérkezett Biskekbe, hogy nyomot hagyjon a regionális csúcstalálkozón, és Oroszország akadozó gazdasága közepette találkozzon Hszivel.
Az orosz elnök programja szerint Erdoğannal is találkozik, hogy megvitassák Oroszország ukrajnai háborúját és a Fekete-tenger biztonságát, valamint Pezeshkian iráni elnökkel, mivel Moszkva erőteljesen támogatja Iránt az Egyesült Államokkal és Izraellel folytatott katonai konfrontációjában.
Várhatóan Pasinjánnal is egyeztet Putyin, miután Moszkva figyelmeztette Jerevánt a frissen bejelentett szándék miatt, hogy benyújtja az EU-tagság iránti kérelmét.