„Az MI-szuverenitás nem jelenti azt, hogy egyedül csináljuk” – mondja a Microsoft MI-felelőse

A globális észak és a globális dél között egyre szélesebbre nyílik a mesterséges intelligencia bevezetésében mutatkozó digitális szakadék – közölte az Euronews Nextnek Natasha Crampton, a Microsoft felelős MI-igazgatója.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

„Nem engedhetjük, hogy a digitális szakadékból még nagyobb MI-szakadék legyen” – figyelmeztetett Natasha Crampton, aki korábban az ENSZ mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű tanácsadó testületének tagja volt.

A múlt heti, Genfben tartott ENSZ AI for Good csúcstalálkozó margóján arról vázolta fel elképzeléseit, miként lehet áthidalni ezt a szakadékot.

Az MI-szuverenitás igénye sorra uralja a technológiai konferenciákat, különösen azóta, hogy a Trump-kormányzat egy hónappal ezelőtt rákényszerítette az Anthropicot, hogy zárja ki a nem amerikai állampolgárokat legfejlettebb MI-modelljei, a Mythos és a Fable használatából. A tilalmat azóta részben visszavonták.

Crampton szerint azonban az MI-szuverenitás nem egyszerűen „globális technológiákkal szemben álló helyi megoldásokat” jelent.

Sokkal inkább arról szól – mondta –, hogy ezekben a rendszerekben elsőbbséget kapjon a helyi hatás, a helyi kultúrák, értékek és normák érvényesítése, miközben ahol lehet, élünk a globális technológia előnyeivel.

A digitális szakadék csökkentése érdekében többnyelvű kezdeményezéseket említett, például az Európában indult Lingua projektet, amely azóta a Gates Alapítvánnyal együttműködve Afrikára is kiterjesztette tevékenységét. A LINGUA Africa a Microsoft AI for Good Laboratóriuma, a Gates Alapítvány, a Google.org és a Masakhane African Languages Hub közös projektje.

A projekt célja, hogy helyi nyelvű adatokat gyűjtsön, így az alapvető MI-modellek megértsék az idiomatikus kifejezésmódot és a kulturális árnyalatokat, és ezzel biztosítsák, hogy a közösségek rendelkezzenek azzal az önrendelkezéssel és technikai tudással, amellyel saját, MI vezérelte jövőjüket irányíthatják.

Crampton azt is kiemelte, mennyire fontos az üzleti szektorral és a kormányokkal való kapcsolódás ahhoz, hogy a biztonságosabb MI mindenkihez eljusson. Az ENSZ július elején tartotta az első Globális párbeszédet az MI irányításáról, amelynek célja, hogy a szabályozás valamennyi ország prioritásait tükrözze, és a mesterséges intelligencia előnyeihez mindenki hozzáférjen.

„Az egyik igazán fontos feladat a következő évben az lesz, hogy megszilárdítsuk az összekötő kapcsot ezek között a különböző mechanizmusok között” – mondta, az új ENSZ-mechanizmusokra, az MI-ről folytatott párbeszédre és a szakértői testületre utalva.

„Az, hogy megteremtsük az összekapcsoltságot az infrastruktúra különböző elemei között, és megértsük, kinek mi az egyedi szerepe, hogy gyorsabban tudjunk úgy előrelépni, hogy ne ismételjük meg egymás munkáját, ne legyenek felesleges átfedések – ez véleményem szerint az előttünk álló év egyik fontos célkitűzése” – mondta.

Az ilyen típusú összekapcsoltság egyik kulcsfontosságú példája a „digitális embléma”, a Microsoft, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) és az ENSZ szakosított intézménye, a Nemzetközi Távközlési Egyesület közötti partnerség.

Az embléma jogi védőpajzsként szolgálna a kórházak és a segélymunkások számára a kibertámadásokkal szemben, mivel egyre gyakrabban érik támadások az olyan rendszereket, mint a kommunikációs eszközök, a logisztikai platformok, a betegellátó rendszerek, valamint a felhő- és adatközponti infrastruktúra.

A Microsoft arra kéri a kormányokat, hogy politikai eszközökkel támogassák az emblémát, a humanitárius és egészségügyi szervezeteket pedig, hogy a gyakorlati működéshez igazítva segítsenek kidolgozni a bevezetését, míg a technológiai vállalatoktól azt várja, hogy építsék be azt azokba az eszközökbe és munkafolyamatokba, amelyeket a védekezésben már most is használnak.

„Jó szomszédként viselkedni”

A mesterségesintelligencia-infrastruktúra környezeti és gazdasági lábnyoma miatti egyre erősebb társadalmi ellenérzésekre reagálva Crampton hangsúlyozta, hogy a Microsoft egyre inkább a „közösség az első” megközelítés felé mozdul el.

„Jó szomszédok szeretnénk lenni. Jó közösségi szereplők akarunk lenni, amikor ezt az infrastruktúrát építjük, ezért számos tekintetben más vállalatokat megelőzve már lépéseket tettünk, és egy, a közösséget előtérbe helyező vállaláscsomagot kínálunk” – mondta.

Ahelyett hogy hagyományos vállalati adókedvezményeket követelne hatalmas adatközpontok építéséért cserébe, a Microsoft aktívan azon dolgozik, hogy bővítse a helyi adóalapot, és így forrást teremtsen olyan közszolgáltatásokhoz, mint az iskolák és az infrastruktúra.

Crampton azt is elmondta, hogy a vállalat szigorúan kézben tartja az erőforrás-felhasználást, hogy a nagy számítási igény ne hajtsa fel a helyi háztartások villamosenergia-árát, és ne apassza el a térség vízkészleteit; ehhez olyan fejlett technológiákat alkalmaznak, mint a zárt hurkú hűtőrendszerek.

Mit csinál jól Európa?

Európával kapcsolatban az Európai MI Hivatal erőfeszítéseit emelte ki, hogy kapcsolatot építsen külföldi partnereivel, köztük a mesterséges intelligencia biztonságával és tesztelésével foglalkozó intézetekkel az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Kanadában.

Rámutatott, hogy az ilyen határokon átnyúló együttműködés létfontosságú, tekintettel arra, milyen gyorsan fejlődik az MI tesztelésének és értékelésének tudománya.

Azt is kérte, hogy a világ minden táján a szabályozó hatóságok legyenek alázatosak, hiszen a néhány éve, a rendelkezésre álló legjobb információk alapján megírt szabályokat lehet, hogy módosítani kell, ahogy a technológia és a kockázatok megértése változik.

Szerinte közös prioritásnak kell lennie annak is, hogy csökkentsük a szakadékot a társadalmi elvárások, a technológia tényleges állapota és a szabályozás jelenlegi szintje között.

„Úgy gondolom, az efféle nemzetközi összekapcsoltság, amelybe az MI Hivatal láthatóan komolyan invesztál, rendkívül fontos, mert miközben rohamosan fejlődik az MI tesztelésének tudománya, létfontosságú, hogy legyen egy ilyen nemzetközi visszajelző rendszer, és hogy készen álljunk arra, hogy az új információk, új módszerek fényében a saját megközelítésünket is továbbfejlesszük” – mondta.

Ugyanakkor a szabályozóktól rugalmasságot is kért, emlékeztetve arra, hogy a néhány éve, a rendelkezésre álló legjobb tudás alapján született szabályokon idővel változtatni kellhet, ahogy a technológia és a kockázatokkal kapcsolatos ismeretek alakulnak.

„Arra van szükség, hogy a szabályozási rendszerek együtt, lépést tartva változzanak a technológiával, és lehetőleg csökkentsék azt a lemaradást, amelyet időnként látunk aközött, amit a társadalom a szabályozóktól elvár, ahol maga a technológia tart, és ahol a szabályozás valójában áll” – mondta.