Kínai katonai fejlesztők egy ritka publikációban leírtak egy nagy teljesítményű mikrohullámú rendszert, amely akár 100 gigawattot is képes előállítani. Ez százszorosa annak, ami alacsony pályán keringő műholdak, például Elon Musk Starlinkjeinek megbénításához szükséges.
A kínai Nemzeti Védelmi Technológiai Egyetem (NUDT) egyik kutatócsoportja közzétett egy érdekes cikket a 'High Power Laser and Particle Beams' folyóiratban a kínai hadsereg által az elmúlt években fejlesztett több impulzusgenerátor részletes ismertetésével.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ezek közül kiemelkedik egy olyan berendezés, amely képes elérni a 100 gigawattos teljesítményt több, egymással szinkronizált impulzusgenerátor kombinálásával – magyarázzák a Csang Jun vezette kutatók. Összehasonlításképpen: egy átlagos, ételek melegítésére szolgáló háztartási mikrohullámú sütő 800 wattos teljesítményű mikrohullámokat állít elő, ami 0,0000008 GW.
A szakértők szerint már egy mindössze 1 gigawattos impulzus is súlyos zavarokat vagy közvetlen károkat okozhat egy alacsony pályán keringő műhold elektronikájában. A NUDT által ismertetett rendszer ezt a képességet százszorosára növelné, és a tanulmány szerzői szerint a konstrukció további felskálázást is lehetővé tesz.
A cikk szerint a technikai kulcs az, hogy egyetlen, az elektromos szigetelés határaiba ütköző generátor helyett több, impulzusteljesítményt előállító kompakt modult szinkronizálnak. Ez a moduláris architektúra lehetővé teszi – állítják a kutatók –, hogy minden egyes egység a maximális teljesítményéhez közeli tartományban működjön anélkül, hogy veszélyeztetné a teljes rendszert.
Miért jelent ez kockázatot a nagy műhold-konstellációk számára
A technológia stratégiai jelentősége nem új keletű. Kína már februárban egy másik tanulmányban nyilvánosságra hozta egy 20 gigawattos berendezés létezését, amelyet az Északnyugati Nukleáris Technológiai Intézet fejlesztett ki, kifejezetten olyan műholdhálózatok, például a Starlink megzavarására szolgáló eszközként.
A kinetikus fegyverekkel ellentétben, amelyek ütközéssel semmisítik meg a műholdakat, és olyan törmelékfelhőket hoznak létre, amelyek minden pályán keringő eszközre veszélyesek – beleértve a támadó saját műholdjait is –, a mikrohullámú fegyver fizikai érintkezés nélkül hat az elektronikára. Ez – legalábbis elméletben – kettős előnyt kínál: az üzemeltetési költség alacsony a potenciálisan semlegesíthető konstellációk értékéhez képest, és bizonyos fokú homályt biztosít a támadás elkövetőjének kilétét illetően, amit a hagyományos fegyverek nem tesznek lehetővé.
A NUDT kutatócsoportja maga is elismeri cikkében, hogy céljuk több tíz gigawattos kimeneti teljesítmény elérése szigorú méret- és tömegkorlátok mellett – ez elengedhetetlen feltétel, ha a rendszert hordozható vagy hajófedélzeti platformokba kell integrálni.
További innovációk és a fegyverkezési verseny összefüggései
A tanulmány más megoldásokat is részletez, például különböző műveleti környezetekhez igazítható, szilárdtest-alapú rendszereket, valamint egy lítiumion-kondenzátorokból álló hibridet, amely akár mínusz 40 °C-os hőmérsékleten is azonnal üzembe helyezhető. Ez utóbbi fejlesztés különösen fontos az elektronikai hadviselést folytató alakulatok számára, amelyek téli vagy sarkvidéki körülmények között működnek, ahol a szélsőséges hideg rendszerint rontja az energiarendszerek teljesítményét.
A szerzők elismerik, hogy Kína ebben a speciális területben előnyből indul más nagyhatalmakhoz képest, és ezt a pozíciót az évek óta tartó, következetes beruházásoknak tulajdonítják a nagy teljesítményű impulzuskutatásban.
A tanulmány szerint azoknak az országoknak, amelyek szeretnék felvenni a versenyt Kína tempójával, olyan akadályokkal kell szembenézniük, mint az ipari kapacitások leépülése, a K+F-kiadások csökkenése, illetve a kritikus anyagokhoz – köztük a ritkaföldfémekhez – való hozzáférés nehézségei.
A további kutatási lépések – írja a cikk – az energiasugár irányításának pontosságának javítására, valamint e rendszerek méretének és költségének csökkentésére összpontosítanak. Ez a két feltétel szükséges ahhoz, hogy a technológia a laboratóriumokból szélesebb körű alkalmazásba jusson.