Megszavazta az Országgyűlés az alaptörvény 17. módosítását. Magyar Péter kormányfő szerint ezzel fontos lépéséhez érkezik a Tisztítótűz művelet, és megkezdődhet "az orbáni politikai bábok" lecserélése.
Elfogadta az Országgyűlés a 17. alaptörvény-módosítást, amely lehetővé teszi Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítását, 139 igen és 6 nem szavazat mellett. 54-en nem szavaztak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az alaptörvény módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, és ezt követően az Országgyűlés az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre választ államfőt.
Napirend előtti felszólalásában Magyar Péter kormányfő arról beszélt, hogy a magyar nemzet elárulása lenne, ha nem nyúlnának a fideszes Alaptörvényhez, az ugyanis mint mondta, "a Fidesz-KDNP által felépített magyar Cosa Nostra alapdokumentuma”.
"Az Orbán-kormányok alatt szerinte mindent egy ember akaratának, politikai túlélésének rendeltek alá" – tette hozzá a miniszterelnök.
Felidézte azt is, hogy amikor Polt Péter volt a legfőbb ügyész, nem indult meg a nyomozás az MNB-ből eltűnt százmilliárdok ügyében. Mint fogalmazott, ez pont ugyanúgy nem érdekelte Poltot, mint az alkotmány védelme, amivel most, az Alkotmánybíróság elnökeként kellene foglalkoznia.
"Az alkotmányos feladat: megvédeni az országot a külső fenyegetésektől, a magyar embereket a hatalmi önkénytől, a közös vagyont a kifosztástól, a választások szabadságát az állami és titkosszolgálati beavatkozásoktól,az állam gondjaira bízott gyerekeket a bántalmazóiktól, és az állam intézményeit attól, hogy egy választáson elbukott párt saját hatalma átmentésére használja őket" – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A köztársasági elnök elmozdításának indoklásaként hosszan sorolta, hogy Sulyok Tamás milyen ügyekben nem szólalt meg, pédául akkor sem, amikor kiderült, hogy a Tisza Párt informatikusai ellen koholt vádakkal indult rendőrségi eljárás és titkosszolgálati megfigyelés.
"Akkor kellett volna megvédenie az alkotmányosságot, amikor annak egyik legfontosabb alapja került veszélybe. Az a szabály, hogy a titkoszszolgálat a magyar államot védi, és soha nem válhat a kormányzó párt pribékseregévé."
A Fidesz-frakció bojkottja
Panyi Miklós fideszes parlamenti képviselő múlt kedden a 17. alkotmánymódosítás általános vitájának végén a parlamentben közölte, hogy a Fidesz és a KDNP frakciói "nem fognak részt venni a demokrácia leépítésében", ezért sem a részletes vitán, sem a szavazáson nem lesznek jelen.
A szavazás napján, július 13-án valóban nem mentek be az ülésterembe, és maga Sulyok Tamás köztársasági elnök sem jelent meg a parlamentben.
Gulyás lemond a frakcióvezetőségről
"Mostantól olyan politikai verseny van Magyarországon, ahol a képviselők legalább fele ki van zárva a politikai versenyből" – közölte Gulyás Gergely, a Fidesz-frakció vezetője, egy időben a miniszterelnök napirend előtti felszólalásával, a 17. alkotmánymódosításról történő szavazás előtt tartott sajótájékoztatón, amelyen az egész Fidesz-frakcó jelen volt.
"Példátlan az államelnök leváltása, az az erőszakos hozzáállás, amit az elmúlt időszakban megtapasztalhattunk." (…) "A legnagyobb ellenzéki frakciónak nem lehet olyan vezetője, aki közjogi értelemben” nem lehet vezetője annak ezért „lemondok a frakcióvezetői tisztségről" – közölte Gulyás.
A Fidesz a múlt csütörtökön Stop önkény! mottóval tüntetést szervezett az Alaptörvény módosítása ellen a Sándor-palota elé.
Sulyoknak öt napja maradt
Sulyok Tamás köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja az alaptörvény- módosítást. Ha nem teszi meg, akkor az Országgyűlés elindítja ellene a megfosztási eljárást. Ezután az alaptörvény szerint az államfő már nem gyakorolhatja a jogköreit, és helyette az Országgyűlés elnöke tudja aláírni a jogszabályt.
Sulyok Tamás korábban többször is kifejezte alkotmányos aggályait az elmozdítására irányuló megnyilvánulásokkal kapcsolatban: segítségért fordult az Alkotmánybírósághoz és a Velencei Bizottsághoz is.
A Görög Márta igazságügyi miniszter által jegyzett alaptörvény-módosítás célja, hogy az új alkotmány hatálybalépéséig biztosítsa az állam jogszerű működéséhez szükséges elengedhetetlen intézményi feltételeket, továbbá megteremtse az alkotmányos demokrácia helyreállításának alapjait.
Az előterjesztés egyebek mellett tartalmazza az országgyűlési képviselők 12 éves (vagy 3 ciklusos) időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnését, az alkotmánybírók esetében 70 éves életkori határ bevezetését, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívását.
Magyar Péter figyelmeztet
A miniszterelnök a szavazás előtt Facebook-oldalán úgy fogalmazott, hogy "a magyar nép demokratikus felhatalmazása alapján megkezdődhet az orbáni politikai bábok lecserélése".
Magyar Péter közlése szerint az alaptörvény módosítását tartalmilag nem vizsgálhatja a köztársasági elnök, kizárólag közjogi érvénytelenség esetén küldhetné meg a szöveget az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontrollra. "Ilyen helyzet azonban nyilvánvalóan nem áll fenn. Tudja ezt Sulyok Tamás is, ezért a múlt hét közepéig úgy tűnt, hogy az elnök kénytelen-kelletlen, de alá fogja írni az elfogadott Alaptörvény-módosítást és ezzel a saját leváltását. Igen ám, de szerda környékén a Fidesz akcióba lépett, és megtiltotta a köztársasági elnöknek az aláírást, szembe menve tulajdonképpen az alkotmánnyal".
Magyar Péter jelezte: Gulyás Gergely vezetésével a Fidesz előre legyártotta azt az alkotmánybírósági beadványt, amelyet az elnöknek kellene beadnia, ellehetetlenítve ezzel a módosítás hatályba lépését, "és így az orbáni maffia letörését". Az Alkotmánybíróságon Orbán Viktor "régi samesza", Polt Péter már várja a Fidesz által szövegezett elnöki beadványt, hogy akár örökre elfektesse az ügyet – írta.
"Legyen mindenki számára teljesen világos, aki ebben a sötét, alkotmányellenes akcióban részt vesz, és ezzel megakadályozná a demokratikus népakarat érvényesülését, hogy ezért később vállalnia kell a felelősséget" – figyelmeztetett a miniszterelnök.
Hegedűs Zsolt: Sulyok Tamás a hallgatásával bukott meg
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a szavazás előtt a közösségi oldalán indokolta meg, miért kell távoznia az államfőnek.
„Az elmúlt tizenhat évben nemcsak egy kormányzati rendszer épült ki, hanem egy olyan mélyállam is, amely hosszú megbízatásokkal, kétharmados szabályokkal, bebetonozott tisztségviselőkkel és közpénzből létrehozott hatalmi központokkal egy választási vereség után is fenn akarja tartani a régi rendszer hazug, korrupt, álszent befolyását” – írta.
A miniszter szerint ennek részei azok, akiknek az alkotmányosságra, az emberi méltóságra és a nemzet egységére kellett volna mutatniuk, de nem tették. Így például, amikor „magyar állampolgárokat poloskáknak neveztek, amikor bírákat, újságírókat és civileket bélyegeztek meg, vagy amikor a hatalom nyelve kirekesztővé és megalázóvá vált”.
Hegedűs Zsolt úgy véli, Sulyok Tamás a hallgatásával, az elmaradt kiállásaival és az egyenes beszéd kerülésével bukott meg: nem állt ki a politikai támadásoknak kitett bírák és a bírói függetlenség mellett, a megtámadott újságírók, civilek és művészek, vagy a kiszolgáltatott és bántalmazott gyermekek érdekében sem. „Újra és újra elmulasztotta azt, ami a köztársasági elnök legfontosabb erkölcsi kötelessége: határt húzni a hatalom előtt, megvédeni az emberi méltóságot, őrködni a nemzet egysége fölött, és megszólalni azok helyett is, akiknek nincs intézményi erejük”.