A magyar parlament elfogadott egy alkotmánymódosítást Sulyok államfő elmozdításáról. Magyar Péter miniszterelnök szerint ő Orbán bábja, de Sulyok nem mond le, mert alkotmányellenesnek tartja a lépést. Mi várható? Az Euronews elmagyarázza.
A magyar parlament hétfőn módosította az alaptörvényt, hogy megfossza tisztségétől az ország köztársasági elnökét, Sulyok Tamást. A lépés része Magyar Péter miniszterelnök „purgatórium” néven emlegetett tervének, amelynek célja elődje, Orbán Viktor politikai és jogi örökségének lebontása.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kérdés Magyar Péter Tisza Pártjának első komoly politikai próbájának számít; a párt áprilisi földcsuszamlásszerű választási győzelmét követően került hatalomra.
Bár az elnök menesztésére irányuló kísérlet széles társadalmi támogatást élvez, a folyamat jogi értelemben visszafelé is elsülhet – figyelmeztetnek egyes szakértők, míg mások jogszerűnek látják a döntést. Az Euronews összefoglalja a magyar miniszterelnök és az államfő közötti konfliktus részleteit.
Miért akarja Magyar leváltani Sulyok elnököt?
A földrengésszerű áprilisi győzelmet arató Magyar már a választási kampányban és a győzelem után többször is is felszólította Sulyok Tamást lemondásra, és Orbán bábjának nevezte. Ennek érdekében személyes találkozókat is kezdeményezett az államfővel.
Magyar átfogó célja a politikai rendszer teljes átalakítása, ami nem csak egyszerű kormányváltást, hanem rendszerváltást ígért. A 70 éves államfőt méltatlannak tartja tisztségére, amiért szerinte nem állt ellen Orbán megosztó retorikájának és a jogállamiság elleni támadásoknak.
Magyar érvelésének központi eleme, hogy Sulyok nem védte meg az ellenzéki aktivistákat és politikusokat, akiket állítólag titkosszolgálati eszközökkel vettek célba a választási kampány során. Ezzel megszegte alkotmányos alapkötelességét, amely a nemzet egységének képviseletére szólítja fel.
Emellett konkrét kötelezettségszegésként merült fel Sulyok hallgatása azoknak a botrányoknak a kapcsán is, amikor az Orbán-kormány az ellenzék ellen használta fel a belbiztonsági szervezeteket.
„Akkor kellett volna kiállnia az alkotmányosság mellett, amikor annak egyik legfontosabb pillére került veszélybe” – mondta Magyar. „A szabály világos: a titkosszolgálat a magyar államot védi, és soha nem válhat a mindenkori kormánypárt magánhadseregévé.”
Lattmann Tamás jogi szakértő szerint a kormánypártot az elnök kegyelmi jogköre is aggasztja.
„Ha büntetőeljárást akarnak indítani az előző kormány kulcsszereplői ellen, fennáll a veszély, hogy az elnök kegyelemben részesíti őket, és ezzel megakadályozza az elszámoltatást” – fogalmazott.
Válaszolt-e az elnök?
Igen: lényegében azt üzente, hogy nem hagyja magát félreállítani.
Sulyok azzal érvel, hogy a parlamentnek nincs jogalapja idő előtt megszüntetni a mandátumát, és arra figyelmeztet, hogy a lépés alkotmányos válságba taszíthatja Magyarországot. Kizárta a lemondás lehetőségét, Magyar lépését pedig a demokrácia elleni fenyegetésnek nevezte. Ugyanakkor még a jelenlegi alkotmány is lehetővé teszi az államfő menesztését
„A kérdés az, hogy ez az erő elsöpri-e a jogállamiság nemzetközileg elismert és elfogadott alapelveit, valamint a valódi képviseleti demokráciát” – fogalmazott Sulyok vasárnapi közleményében.
És mi a helyzet a Fidesszel?
Számukra ez szintén politikai kérdés.
A Fidesz – az a párt, amely eredetileg köztársasági elnökké választotta Sulyokot – a leváltására irányuló kísérletet a „zsarnokság” felé tett lépésnek nevezte, és tüntetést hirdetett ellene.
Orbán Viktor volt miniszterelnök, aki annak idején jelölte Sulyokot az államfői tisztségre, közösségi oldalán arra szólította fel a magyarokat, hogy álljanak ellen a „kényszerű” leváltásnak. Gondja azonban, hogy már messze nem olyan népszerű és befolyásos, mint korábban: áprilisban őt magát is elsöprő vereséggel távolították el a hatalomból.
„Ha a köztársasági elnököt erővel távolítják el hivatalából, Magyarországnak joga van ellenállni. És élni is fogunk ezzel a jogunkkal” – írta Orbán, de ennek módozatait nem részletezte, hanem elutazott a labdarúgó világbajnokság záró szakaszára. Emiatt a Fidesz egy korábbi köztársasági elnököt, Áder Jánost mozgósította a tüntetés vezérszónokának.
Hogyan lehet leváltani az elnököt?
A parlament hétfői alaptörvény-módosítása után Sulyoknak öt napja van eldönteni, aláírja-e a jogszabályt. Ha megteszi, a módosítás hatályba lép, ő pedig elveszíti tisztségét.
Ha megtagadja az aláírást, a parlament alkotmánysértésre hivatkozva felelősségre vonási (impeachment) eljárást indít ellene, és az Alkotmánybíróságtól kéri a mandátuma visszavonását – ez azonban kockázatos stratégia Lattmann szerint.
„Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre juthat, hogy Sulyok Tamás valóban megsértette az alaptörvényt azzal, hogy nem írta alá a módosítást, de a jogsértés nem elég súlyos a leváltásához” – mondta Lattmann.
„Ebben az esetben a testület akár hivatalában is hagyhatná Sulyokot, noha kimondaná, hogy alkotmányellenesen járt el. Mivel a bíróságban továbbra is Fidesz által jelölt bírók vannak többségben, ez reális forgatókönyv” – tette hozzá.
Más szakértők szerint viszont az alkotmánybíróság a beadvány tartalmát nem vizsgálhatja, hanem csak a technikai kifogásokat teheti szóvá.
Lattmann azt a tervet is megkérdőjelezte, hogy átmenetileg a házelnök vegye át az államfő feladatait, emlékeztetve arra, hogy a magyar jog szerint erre csak akkor kerülhet sor, ha a köztársasági elnök akadályoztatva van tisztsége ellátásában.
Szerinte azonban az, hogy az elnök nem ír alá egy jogszabályt, önmagában még nem jelenti azt, hogy ne lenne képes ellátni hivatali feladatait, ami további alkotmányossági kérdéseket vethet fel. Sulyok pedig azzal is érvelhet, hogy teljes mértékben alkalmas a tisztségre, csak a miniszterelnök nem kívánja őt a poszton látni.
Mindez jogszerű?
A kormányzó Tisza Párt azzal érvel, hogy az elnök leváltása a választási kampány egyik központi ígérete volt, amely mögött a választók többsége felsorakozott. Magyar a kampány során többször jelezte: el kívánja távolítani az Orbán-kormány idején kinevezett kulcsembereket, és a 21 Kutatóközpont májusi felmérése szerint a magyar választók 67 százaléka Sulyok menesztését támogatja.
„Sulyok Tamás az Orbán-rendszer szimbólumává vált, így a miniszterelnök számára teljesen legitim célpont” – fogalmazott Lattmann.
Sulyok ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy leváltásának nincs alkotmányos alapja, és hangsúlyozza, hogy a hatalmi ágak szétválasztását tiszteletben kell tartani. A ,agyar közjog szerint viszont a köztársasági elnök nem önálló hatalmi ág.
„Nincs okom a lemondásra, és nincs alkotmányos jogalap a leváltásomra” – jelentette ki Sulyok a múlt héten, hozzátéve, hogy a módosítás egyetlen személyre szabott, ezért aláássa a jogállamiságot.
Mit mond Brüsszel?
Az Európai Bizottság közölte, hogy figyelemmel kíséri az alaptörvény-módosítással kapcsolatos fejleményeket. Michael McGrath uniós igazságügyi biztos júniusban az Euronewsnak azt mondta, hogy az ilyen személyi változások önmagukban legitimnek tekinthetők.
„Egy ország politikai erőviszonyaiban bekövetkező, ekkora léptékű változás elkerülhetetlenül személycserékkel jár” – fogalmazott McGrath.
Közben csaknem ötven európai parlamenti képviselő sürgősséggel kérte a Bizottságot, hogy foglalkozzon az üggyel.
Sulyok a Velencei Bizottságtól is véleményt kért. A testület az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó szerve, független jogi szakértőkből áll, akik abban segítik a tagállamokat, hogy jogrendjüket a nemzetközi demokratikus normákhoz igazítsák.
A Velencei Bizottságot széles körben függetlennek és pártatlannak tartják. Miután delegációja júniusban Magyarországra látogatott, a szakértők októberben vitatják meg az ügyet.