A volt kormánypárt a modern magyar demokrácia egyik legtragikusabb napjának nevezte a hétfőit. Orbán Viktor azonban szemlátomást nem akar osztozni a kudarcban, helyette inkább kedvenc hobbijának hódol, ami még híveiben is visszatetszést kelt.
Hétfőn a Tisza-kormány a 17. alkotmánymódosítás elfogadásával hatalmas lépést tett a kampányban beígért elszámoltatás, és az uniós pénzek hazahozatalának megolajozása felé. Ami viszont a kormánynak siker, az az ellenzék szemében nem csak kudarc, hanem bűn is. A Fidesz-KDNP politikusai és véleményvezérei egymásra licitálva nevezték ,,fekete hétfőnek" és a ,,demokrácia halálának" a történteket. A szavakat pedig tettek is követték. Gulyás Gergely nem sokkal a szavazás után bejelentette, hogy lemond a Fidesz frakcióvezetői pozíciójáról.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
És mit tett eközben a Fidesz magát utcai harcosnak tituláló elnöke, Orbán Viktor? Kríziskezelés és a tábor megnyugtatása helyett felült egy gépre és elutazott az Egyesült Államokba, hogy élőben szurkolhassa végig a labdarúgó világbajnokság elődöntőit és döntőjét.
Az Index stábja hétfő reggel a frankfurti repülőtéren futott össze Orbán Viktor volt miniszterelnökkel. Tőle megtudta, hogy kedden Dallasban megnézi a Franciaország–Spanyolország elődöntőt, másnap Atlantába utazik az Anglia–Argentína meccsre, és július 19-én ott lesz New Jersey-ben, a MetLife Stadionban a döntőn.
Orbán Viktor évtizedek óta rendszeres vendége a labdarúgó-világbajnokságoknak: a miniszterelnök saját bevallása és korábbi nyilatkozatai szerint 1998 óta egyetlen vb-döntőt sem hagyott ki, és a FIFA meghívott vendégeként több alkalommal a helyszínről követte a torna legfontosabb mérkőzéseit.
Első miniszterelnöki ciklusának idején, 1998-ban a párizsi világbajnoki döntőn is jelen volt, azóta pedig a futball a politikai pályafutása egyik visszatérő eleme lett. Orbán nem csupán szurkolóként követi a világversenyeket: a magyar labdarúgás újjáépítésének egyik legfontosabb politikai támogatója, a felcsúti Puskás Akadémia alapítójaként pedig a sport és a közélet kapcsolatának egyik meghatározó szereplőjévé vált.
Közben itthon minden lángol
A magyar Országgyűlés hétfőn elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek egyik legfontosabb következménye, hogy megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása. A javaslatot a Tisza Párt kétharmados többsége támogatta, míg a Fidesz képviselői nem vettek részt a szavazáson. A döntés nemcsak egy államfői posztról szól: a vita középpontjába az került, hogy egy új politikai többség milyen gyorsan és milyen eszközökkel alakíthatja át az előző korszak intézményi rendszerét.
A módosítás elfogadását követően a politikai szereplők reakciói élesen kettéváltak. A kormányoldal történelmi korrekcióként, az ellenzők azonban az alkotmányos rendszer meggyengítéseként értelmezik a döntést.
Magyar Péter: „A magyar államot nem ejtheti többé foglyul senki”
Magyar Péter miniszterelnök a módosítást saját politikai programjának egyik kulcslépéseként mutatta be. Érvelése szerint a választók olyan felhatalmazást adtak pártjának, amely lehetővé teszi az Orbán-korszak intézményeinek átalakítását.
Magyar korábban úgy fogalmazott: az alkotmánymódosítás célja, hogy „a magyar államot soha ne ejthesse senki foglyul”, és szerinte az ország újjáépítése nem kezdődhet úgy, hogy a legfontosabb közjogi méltóság ugyanaz marad, aki az előző rendszerben is szerepet vállalt. A miniszterelnök Sulyok Tamást azzal vádolja, hogy nem lépett fel kellőképpen a korábbi kormányzati döntésekkel szemben.
A Tisza érvelése szerint nem személyes bosszúról van szó, hanem egy olyan közjogi átalakításról, amelynek része az Alkotmánybíróság működésének módosítása, a bírói rendszer átalakítása, valamint a politikai tisztségek időbeli korlátozása is.
Magyar Péter azt is jelezte: ha Sulyok Tamás nem írná alá a módosítást, megindíthatónak tartja vele szemben a megfosztási eljárást.
Már a hívei sem hiszenk Orbánnak
Orbán Viktornak (vagy a stábjának) elutazása előtt még volt annyi ideje, hogy kitegyen Facebook-oldalára egy Magyar Pétert ábrázoló fekete-fehér képet, amely azt sugallja, hogy a demokrácia Magyarországon a hétfői szavazással véget ért.
A poszt eddig nem látott reakciókat váltott ki a felhasználókból. Kedd délután kétszer annyi ,,röhögő fej" volt alatta, mint like. Ez azért is meglepő, hiszen a bejegyzés főleg azoknál jelent meg, akik valamilyen okból korábban bekövették a volt miniszterelnököt. Természetesen ez nem egy reprezentatív felmérés, de azt jól mutatja, hogy már saját tábora sem veszi komolyan Orbán Viktor kirohanásait.
Sulyok Tamás: „Nincs okom a lemondásra”
A köztársasági elnök már a parlamenti döntés előtt világossá tette, hogy nem kíván önként távozni hivatalából.
Sulyok Tamás szerint az Alaptörvény módosításának módja nem egyeztethető össze a jogállamiság elvével. Úgy érvelt: a javaslat valójában nem általános szabályt állapít meg a köztársasági elnöki tisztségről, hanem egy konkrét személy, vagyis az ő eltávolítására irányul.
Az államfő szerint nincs olyan alkotmányos indok, amely alapján le kellene mondania. „Nincs okom a lemondásra” – mondta egy interjúban, hozzátéve, hogy szerinte a miniszterelnök eddig nem nevezett meg olyan közjogi indokot, amely indokolná eltávolítását.
A Sándor-palota korábban azt közölte: az elnök felhívja a figyelmet a jogállamiság tiszteletben tartására, és óva int a kétharmados parlamenti többség korlátlan alkalmazásától.
Navracsics szerint a Tisza az új Fidesz
Navracsics Tibor korábbi területfejlesztési miniszter szintén a Facebookon fakadt ki.
Miután posztjában hosszasan levezette, hogy számszerűen a magyar társadalom többsége nem támogatta a 17. alkotmánymódosítást, Navracsics úgy fogalmazott:
Navracsis aztán sorolja, hogy ő hogyan helyezkedett szembe ezzel a gyakorlattal (az elmúlt 16 évre visszagondolva különösebb eredmények nélkül), ezt a részt külön nem szemlézném. Végül a volt miniszter arra, jut, hogy
„Ezekkel a tényekkel a hátam mögött mondom, hogy hatalmi politikában a TISZA ugyanazt teszi, amit a Fidesz tett kormányon, és ami végül a választási bukásához vezetett. Magyarország ennél többet érdemel”
Gulyás Gergely az elit lefejezéséről írt
A korábbi kancelláriaminiszter is a Fidesz-érával húzott párhuzamot.
Szerinte az alaptörvény 17. módosítása leváltja a köztársasági elnököt, lefejezi az Alkotmánybíróságot és kiiktatja a parlamenti ellenzék többségét a politikai versenyből. Mindezeket visszamenőleges hatállyal teszi. Ezek mindegyike külön-külön is példátlan - fogalmazott.
Török Gábor: történelmi jelentőségű, de kockázatos döntés
A politikai elemzők közül Török Gábor az egyik legtöbbet idézett megszólaló lett az ügyben.
Török szerint már önmagában az a tény is rendkívüli, hogy egy hivatalban lévő köztársasági elnököt egy egyszerű alkotmánymódosítással távolítanának el. Úgy értékelte: a lépés még az elmúlt másfél évtized magyar alkotmányos változtatásai között is feltűnő, mert nem egy intézmény átalakításán keresztül, hanem közvetlenül az államfő személyének leváltásával történik.
Ugyanakkor Török azt is hangsúlyozta, hogy a döntés politikai következményeit nem lehet kizárólag jogi szempontból értékelni. Szerinte a Tisza számára ez egyértelmű hatalmi eszköz, amely rövid távon megerősíti a kormány mozgásterét, hosszabb távon azonban precedenst teremthet arra, hogyan használják majd a jövőben a kétharmados többségeket.
Egy új korszak első nagy konfliktusa
A vita hátterében az államfő szerepének kérdése áll. Magyarországon a köztársasági elnök elsősorban kiegyensúlyozó, ellenőrző szerepet tölt be, és korlátozott politikai hatáskörrel rendelkezik. Éppen ezért a konfliktus nem elsősorban az elnöki jogkörökről szól, hanem arról, hogy egy új parlamenti többség milyen gyorsan bontja le elődje intézményi örökségét.
A Tisza szerint a változtatások egy rendszerszintű átalakítás részét képezik, amelynek célja a jogállami intézmények megerősítése. Ellenfelei szerint azonban ugyanez a folyamat újabb politikai koncentrációhoz vezethet, csak immár egy új többség kezében.
A következő napok kulcskérdése az lesz, hogy Sulyok Tamás aláírja-e az elfogadott módosítást, vagy az Alkotmánybírósághoz fordul. Magyar Péter jelezte: utóbbi esetben sem látja akadályát annak, hogy meginduljon az államfő leváltásához vezető folyamat.
A politikai vita így várhatóan nem zárul le a parlamenti szavazással. A kérdés már nem csupán az, hogy ki Magyarország köztársasági elnöke, hanem az is, hogy egy választási győzelem után mekkora szabadsága lehet egy új hatalomnak az állami intézmények újrarendezésére.