Az ENSZ egy új jelentésben arra figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligencia tovább növelheti a szakadékot a gazdag és szegény országok között.
Az ENSZ új jelentése szerint a mesterséges intelligencia fejlődése tovább súlyosbíthatja a globális egyenlőtlenséget, és gyorsan zárul az az időablak, amelyben a nemzetközi szabályozás még orvosolni tudná ezt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A megállapítások az ENSZ Független Nemzetközi Mesterségesintelligencia-tudományos Testületének ezen a héten ismertetett előzetes jelentéséből származnak; a 40 szakértőből álló grémiumot, amelynek tagjai a világ minden tájáról érkeztek, a Közgyűlés hozta létre 2025-ben.
„Minél inkább szabályok nélkül fejlődik a mesterséges intelligencia, annál kevesebb beleszólása lesz a kormányoknak és az embereknek az eredménybe” – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár a szerdai sajtótájékoztatón.
„Üzenetünk a kormányoknak egyszerű: ne várjanak... a tudomány már rendelkezésre áll. Többé nem mondhatjuk azt, hogy nem tudjuk, mit teszünk.”
Mit állapított meg a jelentés?
A jelentés szerint az ágazat rendkívüli sebességgel fejlődik, a generatív mesterséges intelligencia pedig már képes szoftvereket írni, hatalmas adathalmazokat elemezni, élethű képeket és videókat előállítani, valamint segíteni a tudományos felfedezéseket.
A jelentés szerint az úgynevezett agentikus MI – amikor mesterségesintelligencia-ügynökök minimális emberi beavatkozással hajtanak végre összetett feladatokat – még ennél is tovább megy.
A testület szerint azoknak a feladatoknak a bonyolultsága, amelyekkel ezek a rendszerek megbirkóznak, nagyjából néhány havonta megduplázódik. Ahogy a mesterséges intelligencia egyre önállóbbá válik, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy megfelelően erős védőkorlátok nélkül egyre nehezebb lesz nyomon követni és ellenőrizni.
A jelentés egyre súlyosbodó kockázatokat emelt ki, köztük azt, hogy az MI-t szexuális visszaéléseket ábrázoló tartalmak és explicit deepfake-videók előállítására használják, amelyek aránytalanul nagy mértékben nőket és gyerekeket céloznak.
Rámutatott arra is, hogy az MI a félretájékoztatást hitelesebbnek láttatja és nehezebben felismerhetővé teszi, ami a testület szerint aláássa a közbizalmat és a demokratikus párbeszédet.
A kiberbiztonság is veszélyben van: bűnözők az MI-t csalásokhoz és social engineeringhez használják, emellett pedig olyan ártalmas gondolkodásmódot erősíthet sérülékeny felhasználókban, amely mentális egészségügyi válságokhoz, köztük öngyilkossághoz vezethet.
A jelentés azt is megjegyezte, hogy az MI-t működtető adatközpontok egyre jelentősebb üvegházhatásúgáz-kibocsátási forrássá válnak.
Az MI előnyei
A jelentés azonban nem csak borús képet festett. Előnyei közül kiemelte például, hogy MI-modellek már több mint 200 millió fehérje szerkezetét térképezték fel, felgyorsítva a gyógyszerkutatást, az oltóanyagfejlesztést és az antibiotikum-rezisztencia vizsgálatát.
A dokumentum szerint a technológia abban is segít, hogy a szakértők még azelőtt azonosítsák az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát, mielőtt az teljes körű válsággá fajulna, továbbá szélesíti az oktatáshoz, a mentális egészség támogatásához és a fogyatékossággal élők számára készült eszközökhöz való hozzáférést.
Egyenlőtlen versenyfeltételek
A mesterséges intelligencia világszintű eloszlása is egyenlőtlen. A jelentés becslése szerint az Egyesült Államok ellenőrzi a világ vezető MI-szuperszámítógépei mögött álló számítási kapacitás mintegy háromnegyedét, míg Kína körülbelül 15 százalékkal rendelkezik.
Ez azt jelenti, hogy a két ország együtt a kapacitás mintegy 90 százalékát birtokolja, és a legfejlettebb MI-modelleket is jórészt az ott működő vállalatok fejlesztik.
A fejlődő országokban ugyanakkor hiányzik az a szaktudás, infrastruktúra és finanszírozás, amelyre az általuk használt MI-rendszerek fejlesztéséhez vagy független ellenőrzéséhez szükség lenne.
A testület arra figyelmeztet, hogy ha nem tesznek erőfeszítéseket a szakadék csökkentésére, a mesterséges intelligencia tovább mélyítheti a globális egyenlőtlenségeket.
A szabályozás nehézségei
Az MI szabályozásának kialakításakor a jelentés szerint úgynevezett „bizonyítékdilemma” áll fenn: a jogalkotóknak szilárd adatokra van szükségük ahhoz, hogy hatékony szabályokat írjanak, ám mire ezek az adatok összegyűlnek, a technológia gyakran már túlhaladja őket.
Világszerte már több mint 40 MI-irányítási keretrendszer létezik, a testület azonban ezeket széttagoltnak, következetlennek és ritkán valóban kipróbáltnak nevezi abból a szempontból, hogy működnek-e.
A biztonsági tesztelések jelentős részét ráadásul továbbra is maguk azok a vállalatok végzik, amelyek a technológiát fejlesztik, ami felveti a függetlenséggel kapcsolatos aggályokat.
A testület erősebb, független szereplők által végzett értékelést, nagyobb nemzetközi összehangolást és közös standardokat sürget, valamint olyan beruházásokat, amelyek révén az országok ki tudják építeni az MI saját feltételeik szerinti szabályozásához szükséges szakértelmet és infrastruktúrát.
A testület megállapításai alapul szolgálnak majd az ENSZ mesterségesintelligencia-szabályozásról szóló globális párbeszédéhez, amelyet 2026. július 6-án nyitnak meg Genfben, és ahol a tagállamok a technológia kezelésére irányuló összehangolt nemzetközi megközelítésekről vitáznak.