A brit közvélemény több félelemmel, mint lelkesedéssel figyeli az MI térnyerését egy új felmérés szerint.
Az Egyesült Királyságban élők többsége attól tart, hogy a mesterséges intelligencia (MI) több munkahelyet fog megszüntetni, mint amennyit teremt, egy új felmérés szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A King’s College London kutatói több mint 4 500 egyetemi hallgatót, fiatal felnőttet, munkaadót és a nagyközönség tagjait kérdezték meg, hogy megtudják, mit gondolnak az MI-ről.
A felmérés szerint tízből heten aggódnak az MI által vezérelt munkahelyvesztés gazdasági hatásai miatt.
Több mint a felük úgy véli, hogy az MI széles körű munkanélküliséghez vezet, és minden ötödik szerint ez akár társadalmi zavargásokhoz is vezethet.
„A közvélemény, a dolgozók, a fiatalok és az egyetemi hallgatók több félelemmel, mint lelkesedéssel figyelik az MI gyors fejlődését, és komolyan aggódnak amiatt, mit jelent ez a munkahelyekre – különösen a belépő szintű állásokra – és így a fiatalok kilátásaira, valamint a gazdaság egészére nézve” – mondta Bobby Duffy, a felmérés társszerzője, a King’s College London Policy Institute igazgatója.
A jelentés akkor látott napvilágot, amikor elkezdtek formálódni az MI-ellenes mozgalmak, például a „QuitGPT” csoport. A ChatGPT bojkottjára irányuló felhívás népszerűsége azt követően ugrott meg, hogy az anyavállalat, az OpenAI februárban megállapodást kötött az Egyesült Államok Hadügyminisztériumával (Department of War, DOW) arról, hogy a hadműveletekben korlátlanul használhatják MI-technológiáját.
A közvélemény félelmei és a munkaadók optimizmusa éles ellentétben áll
A válaszadók négytizede negatív véleményt fogalmazott meg az MI-ről, mondván, több hátránya van, mint előnye. Csaknem a felük azt mondta, inkább elkerülné az MI-alapú technológiákat.
Bár az aggodalom minden vizsgált csoportban elterjedt, a munkaadók általában optimistábban ítélték meg az MI hosszú távú hatásait, mint a lakosság egésze.
A munkaadók közel 70 százaléka izgatottan várja azokat az új lehetőségeket, amelyeket az MI teremthet, és majdnem a felük úgy gondolja, hogy a technológia legalább annyi munkahelyet hoz létre, mint amennyit megszüntet.
Amikor az MI munkahelyekre gyakorolt hatásáról kérdezték őket, a munkaadók 56 százaléka úgy vélte, hogy elsősorban a dolgozók munkáját segíti, nem pedig helyettesíti őket, míg a lakosság 32 százaléka szerint az MI a munkavállalók kiváltására szolgál.
Ugyanakkor 22 százalékuk elismerte, hogy már csökkentette a felvételi létszámot vagy megszüntetett pozíciókat az MI bevezetése miatt; ez az arány a nagyvállalatok körében 29 százalékra emelkedik.
A munkaadókon kívüli csoportok szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy az átlagos dolgozók profitálnának az MI által hajtott gazdasági növekedésből: kétharmaduk szerint az MI-ből származó nyereség elsősorban a tehetős befektetőkhöz és a nagyvállalatokhoz kerül.
A lakossági válaszadók közül mindössze 7 százalék gondolja úgy, hogy a gazdasági előnyök igazságosan oszlanak majd meg.
A pesszimizmus ellenére a válaszadók 43 százaléka azt mondta, a jövőben is használni fogja az MI-t, és csak 26 százalék zárta ki ezt.
A felmérésből az is kiderül, hogy a lakosság szigorúbb állami fellépést vár: 66 százalékuk támogatná a szigorúbb szabályozást az MI-cégekkel szemben, 53 százalék az átképzési programokat, és 53 százalék adót vetne ki azokra a vállalatokra, amelyek dolgozókat váltanak ki MI-vel.
A legnagyobb aggodalom a fiatal munkavállalókat érinti
A felmérés szerint a közvélemény jobban aggódik amiatt, hogy az MI hogyan hat a fiatalokra, mint a saját helyzetére.
Majdnem tízből hatan egyetértenek Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója 2025-ös előrejelzésével (forrás: angol), amely szerint az MI öt éven belül a belépő szintű, fehérgalléros állások felét megszüntetheti.
A szülői válaszok megoszlottak: 50 százalékuk úgy gondolja, hogy az MI ronthatja gyermekeik karrierlehetőségeit. Azon szülők közül, akiknek 30 év alatti gyermekeik vannak, csak minden harmadik beszélgetett már velük arról, hogyan befolyásolja az MI a jövőjüket.
Ugyanakkor a felmérés szerint a hallgatók közel fele úgy véli, hogy az MI összességében pozitív az Egyesült Királyság számára, szemben a lakosság mindössze 28 százalékával.
Jelentős nemi különbség is mutatkozik a fiatal válaszadók körében: a fiatal férfi hallgatók 52 százaléka szerint az MI pozitív az Egyesült Királyság számára, míg a nőknek csak 38 százaléka ért ezzel egyet. A férfi hallgatók ráadásul nagyobb valószínűséggel gondolják úgy, hogy az MI javítani fogja életminőségüket, mint a női hallgatók.
Ez az eredmény összhangban áll más kutatásokkal, amelyek szerint a magas jövedelmű országokban a nők háromszor nagyobb eséllyel veszíthetik el az állásukat az MI-alapú automatizáció miatt, mint a férfiak – derül ki az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) 2025-ös jelentéséből.
A hallgatók elsősorban a diplomaszerzés utáni kilátásaik miatt aggódnak: 68 százalékuk tart az MI-hez köthető munkahelyvesztéstől, és 60 százalék arra számít, hogy mire lediplomázik, a technológia érezhetően megnehezíti majd a munkaerőpiacra való belépést.
Az MI fejlődése arra is készteti a hallgatókat, hogy újragondolják pályaválasztásukat: tízből hárman azt mondták, ha most kezdenék, másik szakot választanának az MI gyors térhódítása miatt.
Ennek ellenére az egyetemi hallgatók 35 százaléka izgatottan várja azokat az új lehetőségeket, amelyek az MI révén nyílhatnak meg.