Trump Pekingben Hszi Csin-pinggel: MI-alapú hadviselés, kiberbiztonság és mélyülő amerikai–kínai techverseny dominálja csúcstalálkozót, áttörés félvezetők ügyében nem várható
Várhatóan a kereskedelem és a geopolitika uralja majd a napirendet, ám Donald Trump amerikai elnök kínai útjának vendéglistája arra utal, hogy a csütörtöki, Hszi Csin-ping kínai államfővel folytatott tárgyalásokon a technológia is kiemelt téma lesz.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az útra Trump mellett elkíséri az Apple vezérigazgatója, Tim Cook, és a Tesla vezére, Elon Musk is. Feltűnő ugyanakkor, hogy az Nvidia első embere, Jensen Huang várhatóan nem csatlakozik.
A félvezetők helyett azonban nagyobb eséllyel Irán, Tajvan és a mesterséges intelligencia által támogatott hadviselés kerül előtérbe, különösen a technológia gázai és iráni konfliktusokban tapasztalt széles körű alkalmazása után.
A mesterséges intelligencia a kínai–amerikai technológiai verseny központi elemévé vált, és vannak remények arra, hogy a két vezető az együttműködés lehetőségeiről is egyeztet majd ezen a területen.
MI a hadviselésben
„A napirend legfontosabb pontjai” az Iránban zajló konfliktus okozta geopolitikai instabilitások, valamint az a mostanra kialakult bizonytalanság lesznek, hogy az Egyesült Államok valóban képes-e védő szerepet játszani a Kína és Tajvan közötti feszültségben – mondta David Leslie, a The Alan Turing Institute etika és felelős innováció kutatási igazgatója.
„Ami ennek az MI-hez való viszonyát illeti, úgy gondolom, hogy mindenképpen terítékre kell kerülnie annak az új korszaknak, az MI-vel támogatott hadviselésnek, amelyben az elmúlt nyolc hónap során találtuk magunkat” – mondta az Euronews Nextnek, utalva a Nicolás Maduro elleni venezuelai rajtaütésre, Izrael folytatódó katonai hadjáratára Palesztinában, valamint az MI kiterjedt alkalmazására Iránban.
„Úgy vélem, az MI-alapú hadviseléssel kapcsolatos kérdések hangsúlyosak lesznek, és napirendre kerülnek a tárgyalásokon, mivel Kína és az Egyesült Államok már korábban is megkezdte az ezzel kapcsolatos párbeszédet, különösen a nukleáris fegyverek vonatkozásában” – tette hozzá.
A Trump–Hszi csúcstalálkozó néhány héttel azutánra esik, hogy az amerikai mesterségesintelligencia-vállalat, az Anthropic több cégnek és kiberbiztonsági vállalatnak elérhetővé tette kiberbiztonságra kihegyezett Mythos modelljét.
Az Anthropic közölte, hogy a modellt nem lehet a nagyközönség számára is kiadni, mivel „példa nélküli kiberbiztonsági kockázatokat jelent”.
Leslie szerint azok a csúcskategóriás MI-modellek, amelyek feltárják a nemzeti kiberbiztonsági infrastruktúra sérülékenységeit, kulcstémává válhatnak Kína és az Egyesült Államok között, tekintettel arra, milyen következményekkel járhatnak ezek a gyengeségek a nemzetbiztonság legmagasabb szintjein.
Fontos tényező lesz az is, hogy Trump nagy technológiai vállalatokból álló szövetségesei milyen aránytalanul nagy befolyást gyakorolnak erre a kormányzatra, olyannyira, hogy Leslie szerint akár azt is lehet mondani: nem a politika irányítja a Szilícium-völgyet, hanem a Szilícium-völgy a politikát.
Ez azt jelentheti, hogy az Egyesült Államok álláspontját olyan ügyekben, mint a kiberbiztonság vagy az amerikai szellemi tulajdon állítólagos eltulajdonítása a kínai technológiai cégek által – amelyekről azt állítják, hogy lemásolják az amerikai MI-modelleket –, kevésbé a diplomaták, és inkább azok a techvezetők formálják, akik ennyire központi szerepet töltenek be ebben a kormányzatban.
„Úgy gondolom, hogy a Trump-kormányzat technológiapolitikájának egyik meghatározó jellemzője az, hogy azt nagyrészt a Szilícium-völgy érdekei diktálták” – mondta Leslie.
MI-verseny
Míg az Egyesült Államok inkább vállalatvezérelt megközelítést alkalmaz az MI terén, Kína az oktatási és kutatási ökoszisztémák építésével nyomul előre.
Peking célkitűzése, hogy 2027-re a kulcságazatokban 70 százalék fölé növelje a mesterséges intelligencia elterjedtségét.
Kína az MI-vállalatok terén is felzárkózott az Egyesült Államokhoz. Ilyen például a DeepSeek, amely olcsóbb, de hasonlóan teljesítő alternatívákat kínál a ChatGPT-vel szemben. Az ország a saját chipiparát is erősíti: a Huawei, az Alibaba és a ByteDance is belevágott saját chiptervező üzletág felépítésébe.
Mindezek következtében Kína MI-fejlesztései jelentősen csökkentették a lemaradást az Egyesült Államokkal szemben, áll a Stanford Institute for Human-Centered Artificial Intelligence (forrás: angol) idei éves MI-jelentésében.
A jelentés szerint az Egyesült Államok tőkében, infrastruktúrában és MI-chipekben vezet, Kína viszont a szabadalmak, a tudományos publikációk és a fizikai MI, más néven a robotika terén áll jobban.
Közeledés
A két ország között azonban összetett kölcsönös függések állnak fenn. Kína ritkaföldfém-készletei, köztük olyan fémekkel, mint a cérium és a lantán, létfontosságúak a modern technológiák számára, és ezek a függések egyszerre jelentenek feszültségforrást és alkupozíciót.
„Szerintem a kép nagyon összetett, és az Egyesült Államok bizonyos értelemben ma kevésbé erős pozícióban van, mint korábban volt” – mondta Leslie.
Leslie arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok részben kimerítette saját katonai készleteit, felszerelését és hardverét, ezért már a készletek újjáépítéséhez is erősebb hozzáférésre lesz szüksége számos ritkaföldfémhez. Szerinte „az Egyesült Államok pozíciójának változó és gyengülő elemei is szerepet játszanak, és befolyásolják a kétoldalú kapcsolatot”.
Ugyanakkor megalapozott érvek szólhatnak amellett, hogy Kína azt próbálja elérni: az Egyesült Államok enyhítsen egyes, ellenőrzött technológiákra vonatkozó exportkorlátozásain. Ez a kereskedelmi mérleg hiányát is mérsékelhetné – mondta egy sajtótájékoztatón Jacob Gunter, a MERICS agytröszt „gazdaság és ipar” programjának vezetője.
„De Peking már azt is megmutatta, hogy amikor a Trump-kormány enyhített vagy kivételeket tett, például bizonyos Nvidia-chipek kínai értékesítésének engedélyezésével, a kínai válasz lényegében az volt, hogy nem kérünk belőlük, hosszabb távon fontosabbnak tartjuk, hogy a belföldi keresletet a hazai gyártók felé tereljük” – fogalmazott.
Hozzátette ugyanakkor, hogy valószínűleg létezik egy pont, amelyen túl a legerősebb, nagy teljesítményű chipekhez való hozzáférés akkora előnyt jelentene Kínának az MI-fejlesztés felgyorsításában, hogy az már felülírná a hazai ipar védelmének előnyeit.
Trump bármilyen kísérlete arra, hogy félvezető- vagy MI-megállapodást hozzon tető alá, szinte biztosan heves ellenállásba ütközne kormánya nemzetbiztonsági szárnyánál, amelynek élén Marco Rubio amerikai külügyminiszterhez hasonló szereplők állnak.
„Úgy gondolom, ezek gyakorlatilag vörös vonalak: ezen a két fronton, az MI és a félvezetők terén már lényegében be vagyunk betonozva. Ez a sok közül két frontja annak az új hidegháborúnak, amelyben élünk.
„A megállapodás érdekében nem kell, hogy ezekre a területekre is intézkedések vonatkozzanak, az MI-re és a chipekre, és szerintem végül valószínűleg ki is hagyják majd ezeket a tárgyalásokból” – mondta Gunter.
Az emberiség alapvető érdeke az is, hogy az MI-verseny ne váljon olyan lefelé tartó spirállá, amely már a létünket veszélyezteti.
„Úgy látom, hogy minden nemzet, minden állam egészen más kontextusban találja magát abban, ahogy a technológia fejlődik a saját környezetében. És abban is, hogyan fogadják az innovációs környezetet és a technológia elterjedését a különböző társadalmak” – mondta Leslie.
Az MI-robbanás ütemével párhuzamosan máris megjelent az ellenreakció, az Egyesült Államokban „techlash 2.0”-nak nevezett jelenség: az új adatközpontok építése terheli az energia- és vízkészleteket, egész városrészeket szorít ki. Közben tovább élnek a félelmek, hogy az MI még a technológiai ágazatban is munkahelyek tömegeit számolja fel.
Kínában a hatalom centralizáltabb jellege agresszívebb iparpolitikákhoz és a nagyívű irányvonalak szorosabb állami kontrolljához vezetett – mondta Leslie.
„Nemcsak az a kép él régóta, hogy Kína nem akar lemaradni ebben a feltételezett technológiai versenyben, hanem egy mélyebb meggyőződés is, hogy a technológia fejlődése és alkalmazása Kínán belül bizonyos értelemben inkább a közérdeket szolgálja” – fogalmazott.
„Bizonyos feltételek is adottak ehhez, illetve nagyobb a hit és a bizalom ebben az irányban, mert Kína belföldi MI- és MI-szabályozási politikái viszonylag progresszívek voltak a lakosság károktól való védelme szempontjából” – tette hozzá.