Tanulmány: Európa az MI-tehetségek harmadik piacává válik az USA-vízumkorlátok és a kínai utánpótlás csökkenése miatt.
Európa egyre meghatározóbb célponttá válik a mesterségesintelligencia-szakemberek számára, de továbbra is az Egyesült Államok és India áll az élen.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy friss tanulmány szerint Írország, Németország és Hollandia egyre több mesterségesintelligencia-tehetséget vonz, így Európa feltörekvő szereplővé válik a globális MI-színtéren.
Európa lendülete ellenére a mesterségesintelligencia-szakemberekért zajló globális versenyt továbbra is az Egyesült Államok és India uralja, országonként csaknem egymillió MI-szakértővel. India elsősorban a nem technikai és szoftverfejlesztői profilok terén a legerősebb, míg az Egyesült Államok az MI-mérnökök számában vezet – áll a tanulmányban.
Európa ugyanakkor egyre inkább megszilárdítja pozícióját, mint erős harmadik piac. A szigorodó amerikai bevándorlási szabályok megnehezítik és kevésbé vonzóvá teszik a nemzetközi diákok és munkavállalók számára, hogy ott építsenek karriert, így sokan más célpont után néznek. Ezzel párhuzamosan úgy tűnik, csökken a Kínából érkező tehetségkínálat.
A Németországban működő Interface agytröszt a Revelio Labs munkaerőpiaci elemzőcég által összegyűjtött, 1,6 millió MI-szakemberre vonatkozó adatokat elemezte.
A szakembereket három nagy kategóriába sorolták: nem technikai munkakörök, technikai szakértők – például szoftverfejlesztők és adattudósok –, valamint a fejlett MI-kutatók és -mérnökök.
Európa pozíciója az MI-tehetségek versenyében
Az Egyesült Királyság mintegy 145 ezer MI-szakemberrel a világ harmadik legnagyobb piaca.
Európán belül Németország, Olaszország, Hollandia és Franciaország is bekerül a legtöbb MI-szakemberrel rendelkező első tíz ország közé. Különösen Németország emelkedik ki 17 ezer MI-mérnökkel, ami a negyedik legnagyobb szám a világon. A kutatók szerint ez „megerősíti pozícióját Európa vezető, élvonalbeli MI-központjai között”.
A kisebb európai országok azonban jóval versenyképesebbek, ha csak a népességhez viszonyított adatokat nézzük. Írország a tanulmány szerint Szingapúr után a világ második legnagyobb MI-tehetségpiaca, 4,19 MI-szakemberrel ezer lakosonként.
Svájc (3,25), Luxemburg (3,18), Hollandia (2,56) és Dánia (2,33) szintén a tíz legnagyobb, egy főre vetített MI-munkavállalói piac között van.
Különösen Hollandia erősödik, mint az Európába költöző amerikai MI-szakemberek egyik fő célpontja. Az Európai Unión belül itt dolgozik a legtöbb MI-mérnök. Ez az erősség azonban nem teljesen tükröződik a piaci sikerekben: a holland MI-vállalatokba irányuló kockázatitőke-befektetések továbbra is elmaradnak az európai átlagtól.
A tanulmány azt is vizsgálta, mely városokba költöznek a világ MI-szakemberei. A mesterségesintelligencia-szakértők legnagyobb koncentrációját mutató városok globális top 25-ös listáján mindössze három európai város szerepel: München, Amszterdam és Berlin.
Franciaország vegyes képet mutat
Két évvel ezelőtt az Interface még Európa egyik technológiai éllovasaként azonosította Franciaországot, az ország pozíciója azonban azóta jelentősen romlott.
Párizs továbbra is Európa egyik technológiai fővárosa, a jelentés szerint ugyanakkor az egész ország egyre nagyobb kihívásokkal küzd a tehetségek megtartásában.
Mindez annak ellenére történt, hogy egy korábbi szabálymódosítás eltörölte a nem uniós munkavállalók alkalmazását terhelő adót. 2025-ben a külföldi tehetségeknek kiadott hosszú távú vízumok száma csaknem 8 százalékkal csökkent, miközben a tudományos területeken csak mérsékelt bővülés volt tapasztalható.
A kutatók szerint Franciaország számára elsősorban a finanszírozás jelent gondot: az ország MI-ökoszisztémája erős, de a lassabb alkalmazkodási és befektetési dinamika miatt a versenytársak megelőzték a tehetségek bevonzásában és megtartásában.
Mindezek ellenére Franciaország azon kevés uniós ország egyike, ahol a magas szintű MI-pozíciókban több nő dolgozik. Ugyanakkor egyre kevesebb külföldi szakértő érkezik.
A kutatók szerint ez nem azt jelenti, hogy általánosságban jobb lett a nők helyzete a rendszerben, csupán azt, hogy Franciaország több helyi szakembert vesz fel, és ezzel együtt – értelemszerűen – több nőt is.
„A hazai tehetségek kinevelése és a külföldi szakemberek bevonzása nem helyettesíti egymást, ezek kiegészítő stratégiák. Azok az országok, amelyek az egyiket gyengítik, a másikban is megérzik majd a hatását” – fogalmaz a tanulmány.
Az indiai tehetségek egyre fontosabb szerepe
Az Indiából érkező tehetségáramlás egyre fontosabb Európa MI-ambíciói szempontjából. Az indiai szakemberek ma már a globális MI-munkaerő több mint 16 százalékát adják, és egyre nagyobb hányaduk választja Európát tanulmányaihoz és karrierjéhez.
Az egész Európai Unióban az indiai szakemberek aránya 2024-ben 7,7 százalék volt, 2025-re pedig 8,3 százalékra nőtt, ami a tanulmány szerint „az EU és India közötti együttműködés elmélyítésére irányuló folyamatos erőfeszítéseket” tükrözi.
Ez leginkább Írországban szembetűnő, ahol az indiai munkavállalók már csaknem a teljes MI-munkaerő 30 százalékát teszik ki, szemben a 2024-es 21 százalékkal.
Németországban és Hollandiában is nőtt az indiai hallgatók száma azoknak a célzott toborzási programoknak köszönhetően, amelyek azokra a diákokra irányulnak, akik korábban az Egyesült Államokat választották volna továbbtanulásra.