1986. június 2-án Magyarország 6-0-ra kikapott a Szovjetuniótól a labdarúgó-világbajnokságon. A kudarc azért is különösen emlékezetes, mert a magyar csapatnak azóta egyszer sem sikerült kijutnia vb-re.
Volt szerencsém jelen lenni a Népstadionban 1986. március 16-án, amikor a magyar labdarúgó-válogatott 3-0-ra legyőzte a brazilokat vb-felkészülési mérkőzésen (gólszerzők: Détári, Kovács, Esterházy). Bár az ellenfél legjobbjai közül többen nem léptek pályára, a siker így is világraszóló volt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Sokan azt gondolták, hogy a magyarok a mexikói világbajnokság titkos esélyeseivé léptek elő. Az előjelek amiatt is biztatóak voltak, hogy a magyar válogatott csoportelsőként jutott ki a vb-re, hat meccsből ötöt megnyerve.
Két és fél hónap múlva viszont a vb első mérkőzésén szertefoszlottak az álmok, sokkolóan. Június 2-án, Irapuatóban a szovjet válogatott 6–0-ra kiütötte Magyarországot.
Mezey György szövetségi kapitány a következő összeállításban küldte pályára csapatát: Disztl Péter – Sallai Sándor, Kardos József, Róth Antal, Garaba Imre – Nagy Antal, Bognár György, Détári Lajos, Péter Zoltán – Esterházy Márton, Kiprich József. A braziolk elleni győztes csapat csak két helyen változott, Varga József és Hannich Péter maradtak ki, helyettük Róth és Péter játszottak.
Szinte az egész ország a tévéképernyők előtt ült, de a magyar drukkerek még az első sörüket sem itták meg, máris keserű lett a szájízük: a 4. percben már 2-0-ra vezettek a szovjetek (Jakovenko és Alejnyikov góljával). A 24. percben kapta a magyar csapat a harmadikat (Belanov 11-esből), majd a második félidőben megsemmisítővé vált a vereség (Jaremcsuk két gólt lőtt, Rodionov állította be a végeredményt).
A korabeli beszámolók szerint a magyar csapat fizikailag és taktikailag is teljesen szétesett, miközben a szovjet válogatott a torna egyik legjobb játékát mutatta be.
Vitray Tamás kommentátor már a mérkőzés alatt így fogalmazott: „Igazi hidegzuhany, ilyen lidérces álmunk nem is lehetett volna."
A 6–0-s vereség után többféle magyarázat született, és máig vitatott, hogy melyik mennyire volt valós. A leggyakrabban említett indokok:
- Rossz fizikai állapot és felkészítés. Több játékos és szakértő később azt állította, hogy a válogatott túlterhelve érkezett Mexikóba. A magaslati viszonyokhoz való alkalmazkodás sem sikerült tökéletesen.
- Taktikai fölény. A szovjet válogatottat a korszak egyik legjobb edzője, Valerij Lobanovszkij irányította. Csapata gyorsabb, szervezettebb futballt játszott, mint amit a magyar válogatott megszokott.
- Ideges kezdés. A magyar csapat már az első négy percben két gólt kapott. A korabeli nyilatkozatok szerint ez teljesen megzavarta a játékosokat, és a csapat elveszítette az önbizalmát.
- Sérülések és kiállítás. Több játékos nem volt százszázalékos állapotban, ráadásul a második félidőben Dajka László piros lapot kapott, ami tovább nehezítette a helyzetet.
- A mexikói hőség és körülmények. A meccset nagy melegben játszották, bár ezt sokan inkább kiegészítő tényezőnek tekintik.
A katasztrofális vereség után különféle legendák is elterjedtek, a legismertebb a "tésztabotrány" volt. A történet szerint a játékosok csak tésztát ettek, ezért elfogyott az erejük, illetve az gyomorpanaszokat okozott, és emiatt többen levertnek érezték magukat.
Mezey Györgyöt az évek során többször kérdezték a kudarc okairól. Évtizedekkel később is úgy nyilatkozott, hogy a vereség teljes okát maga sem érti maradéktalanul, de nem keresett összeesküvés-elméleteket vagy külső kifogásokat, elsősorban szakmai kudarcnak tekintette a mérkőzést.
Szerinte a fő probléma az volt, hogy a magyar válogatott a két gyors bekapott gól után sem változtatott a játékán. A csapat továbbra is a megszokott, támadó és letámadó futballt erőltette, miközben a szovjetek ezt rendre kihasználták. Ő maga is elismerte, hogy nem tudta időben megállítani a folyamatot.
Végh Antal író két hónappal a vereség után megjelentette a Gyógyít6atlan? című könyvét, amelyben a magyar utánpótlásban uralkodó viszonyoktól, a rossz közegen át a bundákig számos dolgot megnevezett okként.
Bár a magyar válogatott 2-0-ra legyőzte Kanadát, Franciaországtól kikapott 3–0-ra, így nem jutott tovább a csoportjából. A szomorúság ellenére valószínűleg egyetlen szurkoló sem gondolta volna, hogy milyen évtizedek következnek a magyar labdarúgásban. Mindmáig ez volt Magyarország utolsó világbajnoki szereplése, és Európa-bajnokságra is csak 2016-ban jutott ki.