Új jelentés: brit gyerekek kijátsszák az online védelmet hamis születési dátumokkal, kölcsönkért igazolványokkal és meglepően kreatív arcszőrzettel.
A gyerekek egyharmada állítja, hogy az elmúlt két hónapban megkerülte az online korhatár-ellenőrzéseket – egyesek hamis bajuszt rajzoltak az arcukra, hogy megtévesszék az arcfelismerő szoftvert.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Internet Matters (forrás: angol) „The Online Safety Act: Are Children Safer Online?” című jelentése 1 270, 9–16 éves gyereket és szüleiket kérdezte meg az Egyesült Királyság-szerte arról, hogy az ország mérföldkőnek számító online biztonsági törvénye valóban nyújt-e érdemi védelmet a gyerekeknek.
Egy édesanya arról számolt be a kutatóknak, hogy rajtakapta fiát, amint szemöldökceruzával bajuszt rajzolt az arcára, hogy átmenjen egy platform arcfelismerésen alapuló korbecslő ellenőrzésén. A trükk bevált: a rendszer 15 évesnek igazolta, pedig valójában 12 volt.
Mit tár fel a jelentés?
A kutatás szerint a gyerekek 46 százaléka úgy véli, könnyű kijátszani a korhatár-ellenőrzéseket, és mindössze 17 százalék tartja őket nehezen megkerülhetőnek.
A gyerekek által említett kiskapuk között szerepelt hamis születési dátum megadása, mások személyazonosságának használata, mások arcáról készült videók feltöltése, illetve videojáték-karakterek bevetése az arcfelismerő rendszerek megtévesztésére.
„Láttam neten olyan videókat, ahol valaki egy videojáték-karakter fejfordításáról vesz fel részletet, és azt használja korhatár-ellenőrzéshez” – mesélte egy 11 éves lány a kutatóknak.
Az idősebb gyerekek magabiztosabban kerülik meg az ellenőrzéseket: a 13 évesek és idősebbek 52 százaléka szerint a korhatár-ellenőrzés könnyen kijátszható, szemben a 12 évesek és fiatalabbak 41 százalékával.
A gyerekek leggyakrabban azért kerülték meg az ellenőrzéseket, hogy elérjenek egy olyan közösségimédia-platformot, amelynek használatához még nem voltak elég idősek (34 százalék), hogy belépjenek egy online játékba vagy játékos közösségbe (30 százalék), illetve hogy használni tudjanak egy üzenetküldő alkalmazást (29 százalék).
A jelentés szerint a szülők valamivel több mint egynegyede – 26 százaléka – megengedte gyermekének, hogy megkerülje a korhatár-ellenőrzést, 17 százalék pedig aktívan segített is ebben. A szülők azt mondták, ezt akkor tették, amikor biztosak voltak benne, hogy a tartalom megfelel a gyerek életkorának.
„Segítettem a fiamnak megkerülni ezeket. Egy játékról volt szó, amit ismertem, és teljesen nyugodt voltam, hogy semmi kifogásolnivaló nincs abban, ha játszik vele” – mondta egy 13 éves fiú édesanyja.
Működik-e az Online Safety Act?
Az Egyesült Királyság Online Safety Act nevű törvénye 2025 júliusában lépett hatályba, és arra kötelezte a közösségimédia-platformokat, a játékoldalakat és más szolgáltatásokat, hogy életkornak megfelelő biztonsági intézkedéseket vezessenek be.
Vannak jelei annak, hogy a szabályozásnak van némi hatása. A szülők és a gyerekek mintegy 68 százaléka arról számolt be, hogy új biztonsági funkciókat vett észre azokon a platformokon, amelyeket a gyerekek használnak, többek között fejlettebb jelentőeszközöket, tartalomfigyelmeztetéseket és korlátozásokat olyan funkciókra, mint az élő közvetítés.
Ugyanakkor a gyerekek csaknem fele (49 százalék) arról számolt be, hogy az elmúlt hónapban valamilyen online ártalom érte, például erőszakos tartalmat látott (12 százalék), a valóságtól elrugaszkodott testideált népszerűsítő tartalmat (11 százalék), illetve rasszista, homofób vagy szexista tartalmat (10 százalék) – pedig mindezeket tiltaniuk kellene a törvény gyermekvédelmi kódexeinek.
A fókuszcsoportokban részt vevő gyerekek arról is beszámoltak, hogy a közösségi médiás hírfolyamukban látták Charlie Kirk jobboldali politikai aktivista meggyilkolásáról készült videókat. „Snapchaten láttam. Zokogásban törtem ki, és azonnal elmondtam anyukámnak” – mesélte egy 14 éves lány.
A jelentés azt javasolja, hogy a gyerekek biztonsága már eleve épüljön be az online platformokba, ne pedig utólag, egy-egy ártalmas eset után toldják hozzá; hogy a hozzáférésről a platform kockázati szintje alapján döntsenek; és hogy a hozzáférést „a gyerekek fejlettségi szintjéhez igazítsák, ahelyett hogy mindenre ugyanazt a megoldást alkalmaznák”.
A dokumentum a szülők szerepét is hangsúlyozza a gyerekek védelmében, és azt szorgalmazza, hogy számukra is biztosítsanak „útmutatást a szülői felügyelet beállításához, valamint világos, érthető magyarázatot arra, hogyan működnek az algoritmusok, és miként befolyásolják, mit látnak a gyerekek az interneten”.