Az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy a javaslatokat a nyár után terjesztik a tagállamok elé.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen erősebb online gyermekvédelmi szabályokat sürget, és úgy fogalmazott: a Gyermekbiztonság az online térben különbizottság által bemutatott bizonyítékoknak a jövőbeli európai szakpolitika alakítását kellene szolgálniuk.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Von der Leyen szerint egyre több adat támasztja alá, hogy alsó korhatárt kell bevezetni a közösségi oldalakhoz való hozzáféréshez, és azt javasolta, hogy az egyes korcsoportokra lebontva, fokozatosan vezessék be a korlátozásokat.
Brüsszeli sajtótájékoztatóján az uniós vezető úgy fogalmazott, hogy az a javaslat a „legmeggyőzőbb”, amely szerint a kisgyermekeket teljesen el kell tiltani a képernyőktől és a digitális platformoktól, a 13 év alattiaknak pedig csak felnőtt felügyelete mellett és korlátozott ideig szabadna közösségi médiát használniuk.
„A közösségi média nem játék” – figyelmeztetett, hozzátéve: „a jelenlegi helyzet, vagyis egy olyan világ, ahol továbbra is korlátozás nélkül engedjük a technológiai óriásokat a gyermekeink közelébe, csak egy újabb generációt tesz ki nagyobb lelki károknak, függőségnek és szenvedésnek”.
A kutatás adatai szerint a fiatalok naponta 4-6 órát töltenek a képernyő előtt, és a kisgyermekek csaknem 60 százaléka számolt be arról, hogy érzelmi vagy pszichoszociális problémákat tapasztalt az online térben.
A bizottság elnöke támogatta az életkor-ellenőrző technológiák szélesebb körű alkalmazását, hangsúlyozva, hogy a vita nem arról szól, szabad-e egyáltalán gyerekeknek közösségi médiát használni, hanem arról, hogy „egyáltalán és mikor férhet hozzá a közösségi média a gyermekeinkhez”.
A techcégeknek „gondoskodási kötelezettségük” van
Von der Leyen azt is hangsúlyozta, hogy nem a szülőknek vagy a gyerekeknek, hanem a technológiai vállalatoknak kell viselniük a felelősséget az online platformok biztonságossá tételéért, mivel „gondoskodási kötelezettségük van a felhasználóikkal szemben”.
„Európában az viseli a felelősséget egy termék biztonságáért, aki kifejleszti azt” – folytatta. „Az autógyártóknak biztonságossá kell tenniük a járműveiket. Nem várjuk el a gyerekektől, hogy maguk tervezzék meg a biztonsági övüket. Nem várjuk el a szülőktől, hogy otthon szereljenek légzsákot. És ugyanennek kell igaznak lennie a technológiai óriások esetében is.”
Dr. Maria Melcior, a jelentés egyik társszerzője, úgy fogalmazott: „mindannyian tisztában vagyunk azzal, milyen rendkívüli lehetőségeket kínál számunkra a technológia, de azt is tudjuk, hogy a lehetséges veszélyek legalább ilyen nagyok”.
A jelentés olyan szolgáltatásokat azonosított, amelyek életkorhoz nem illő funkciókat tartalmaznak (forrás: angol), például végtelen görgetést, automatikus lejátszást és állandó értesítéseket, és ezeket „social media+”-nak nevezte.
A német Ulmi Egyetem professzora, Jörg Fegert azt mondta: „a rendelkezésünkre álló bizonyítékok alapján azt javasolnánk, hogy uniós szinten egységesen vezessenek be korhatárt a social media+ használatára, mégpedig 13 éves kor alatt tiltsák a hozzáférést.”
Von der Leyen megerősítette, hogy a Bizottság a nyár után benyújtandó jogalkotási javaslatok előtt át fogja tekinteni a testület ajánlásait, és hozzátette: „A gyerekkor nem vár. És ha egyszer elmúlik, nem tudjuk visszaadni.”