Az Euronewsnak nyilatkozva politikusok és szakértők válaszolnak a drónincidens fő kérdéseire: az orosz felelősségtől és a bizonyítékoktól kezdve az újabb eszkaláció veszélyéig.
A német szövetségi kormány Oroszországot tette felelőssé a Leipzig/Halle repülőtéren történt drónincidensért, és válaszlépéseket jelentett be. Szeptember 18-ig be kell zárni az orosz főkonzulátust Bonnban, emellett a szövetségi kormány fel akarja mondani a berlini Orosz Házzal kötött szerződést.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Tervben vannak emellett új szankciók Oroszországból érkező személyek ellen a hibrid támadásokkal összefüggésben, szigorúbb beutazási ellenőrzések orosz állampolgárok számára, nagyobb nyomás az orosz árnyékflottára, valamint az orosz nagykövet bekéretése.
Miért nem szólal meg Merz kancellár? Nagyágyúnak tartogatják egy még rosszabb helyzetre?
Eddig csak a szövetségi belügyminiszter és a külügyminiszter nyilatkozott az ügytömegben, de Friedrich Merz (CDU) szövetségi kancellár azóta sem tett közzé hivatalos véleményt, hogy a kormány Oroszországot tette felelőssé a meghiúsított dróntámadásért.
Konstantin von Notz, a Zöldek frakcióvezető-helyettese és a parlamenti ellenőrző testület alelnöke szerint „Friedrich Merz vezetést ígért, ezt az ígéretét azonban mindeddig nem tartotta be”. „A kancellárián működő Nemzeti Biztonsági Tanács ebben döntő szerepet játszik. Végre működőképessé kell válnia. Észszerűnek tartanánk, ha kineveznének egy nemzetbiztonsági főtanácsadót, aki semmi mással nem foglalkozik” – mondta von Notz az Euronewsnak.
A CDU/CSU szövetségi parlamenti frakciójának külpolitikai szóvivője, Jürgen Hardt ugyanakkor azt mondta, hogy „a Wadephul és Dobrindt szövetségi miniszterek által bejelentett lépések helyesek, szükségesek, és szoros egyeztetésben születtek a kancellárral”.
Markus Frohnmaier, az AfD-frakció alelnöke és a Bundestag külügyi bizottságának tagja az Euronewsnak adott írásos interjúban így fogalmazott: „Hogy a szövetségi kancellár egy olyan ügyben, amelyet saját kormánya Oroszország Németország elleni hibrid hadviseléseként minősít, miért nem lép önmaga a nyilvánosság elé, azt Friedrich Merznek kell megmagyaráznia. Ha a szövetségi kormány valóban akkora stratégiai jelentőséget tulajdonít ennek az ügynek, akkor mindenképpen kézenfekvő lenne, hogy a kancellár adjon világos értékelést.”
Dr. Hans-Jakob Schindler, a Nemzetközi Terrorellenes Központ szakértője azt hangsúlyozta, hogy „itt is arról van szó, hogy a német oldal számára megmaradjanak a további eszkalációs lépések lehetőségei”. „A kancellár néhány napja már tett egy általános nyilatkozatot, amelyben azt mondta, hogy ezért majd valakinek árat kell fizetnie, anélkül hogy megnevezte volna, kinek. [...] Néhány nappal a lipcsei támadás után tartottak egy sajtótájékoztatót, ahol Lavrov külügyminiszter sajtónyilatkozatban komolyan kijelentette, hogy már most elég agresszívan lépünk fel Európában, és még agresszívebbek leszünk. [...] Ezért Németország eszkalációs potenciáljára tekintettel úgymond félre kell tenni a kancellárt arra az esetre, ha a helyzet tovább romlik, hogy akkor ne a két szaktárca vezetője, hanem a kancellár szólaljon meg. [...] Ezt az eszkalációs szintet fenn akarják tartani, mert a NATO 4. cikke után már csak az 5. cikk következik, újabb eszkalációs fokozat nincs. A következő lépés már csak a szövetség kollektív védelmi klauzulájának életbe léptetése lenne, és az egészen új világot jelentene számunkra.”
Miért nevezi meg a szövetségi kormány Oroszországot fő felelősként?
Németországban már többször előfordultak drónátrepülések és más, feltételezett szabotázsakciók. Oroszországot azonban eddig egyikért sem tették felelőssé. Miért van most ez másképp?
Konstantin von Notz, a Zöldek frakcióvezető-helyettese és a parlamenti ellenőrző testület alelnöke üdvözölte ugyan a szövetségi kormány lépését, de „régen esedékesnek” nevezte. Írásos közleményében, amelyet az Euronewsnak küldött, azt írta: „Jó, hogy a szövetségi kormány végre sokkal határozottabb hangot üt meg egy olyan agresszorral szemben, amely hónapok óta kémkedéssel, szabotázzsal és dezinformációval árasztja el országunkat. Az elmúlt hetekben a fenyegetettségi szintek ismét jelentősen emelkedtek. Újabban robbanóanyaggal felszerelt drónokat és gyilkos kommandókat küldenek.”
Dr. Hans-Jakob Schindler terrorizmus-szakértő szerint azonban „teljesen egyértelmű” volt, hogy „előbb-utóbb, mégpedig akkor, amikor a lehető legjobban és a lehető legrészletesebben bizonyítható, hogy Oroszország áll a háttérben, nyilvános nyilatkozatot kell tenni”. Elismerte, hogy nem vett részt a kormány belső döntéshozatali folyamataiban, ugyanakkor úgy vélte, az incidens „annyira agresszív és annyira veszélyes” volt, hogy „ha nem hiúsul meg, akkor nemcsak vagyoni kárról, hanem nagy valószínűséggel személyi sérülésekről is beszélnénk a lipcsei repülőtéren”.
A CDU/CSU szövetségi frakciójának külpolitikai szóvivője, Jürgen Hardt egy Euronewsnak küldött írásos közleményben megerősítette, hogy a Wadephul és Dobrindt szövetségi miniszterek által bejelentett lépések „helyesek, szükségesek és szoros egyeztetésben születtek a kancellárral”. „Országunk elleni minden támadás egy vörös vonalat lép át, és ennek megfelelő választ kapott és kapni is fog. A bejelentett intézkedéseket európai szinten tovább erősítik és kiegészítik. Leipzig nem az első támadás volt, csupán az attribúció lett most, a német állampolgárokra leselkedő nagy veszély miatt nyilvánosan kimondva. A legjobb deeszkaláció az elrettentés és a védőképesség. A Kreml arra játszik, hogy Németország meghátrál, és feladja saját védelmét és érdekeit. Ez nem fog megtörténni, még akkor sem, ha az AfD és a BSW kész feláldozni biztonságunkat” – fogalmazott Hardt.
Dobrindt belügyminiszter nyilatkozatában a szövetségi kormány rendelkezésére álló ismeretekre hivatkozott. Elmondása szerint ezek rendőrségi nyomozásokon, a cselekmény mintázatán és a titkosszolgálatok információin alapulnak. Johann Wadephul (CDU) külügyminiszter szerint Moszkva eszkalált, és hibrid támadást indított Németország ellen, amelyhez hozzátette: Oroszországnak most ezekkel a következményekkel kell együtt élnie.
Milyen kétségek merülnek fel az orosz felelősséget alátámasztó bizonyítékokkal kapcsolatban?
Az eddig bemutatott bizonyítékok azonban nem mindenkit győznek meg.
Lea Reisner, a Bundestag képviselője és a Baloldal külpolitikai szóvivője átlátható, megalapozott indoklást kér az Oroszországgal szemben megfogalmazott vádakhoz. Az Euronewsnak küldött írásos közleményében hangsúlyozta, hogy egy ilyen súlyos vád esetében a Bundestag és a közvélemény felé átlátható módon kellene bemutatni a bizonyítékokat, és nem lehet pusztán titkosszolgálati információkra és azok állítólagos valószínűségére támaszkodni. Reisner szerint „a Kreml felelőssége nem tűnik valószínűtlennek, éppen ezért van szükség érthető és átlátható tényfeltárásra”.
Az SPD-s politikus, Ralf Stegner az Euronewsnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „természetesen védekezni kell a hibrid fenyegetésekkel szemben, és Németország elleni merényleteket sem lehet válasz nélkül hagyni. Hogy azonban konkrétan bizonyított-e, hogy ez történt, azt abból nem tudom megítélni, ami eddig nyilvánosan ismertté vált” – tette hozzá Stegner.
Markus Frohnmaier, az AfD-frakció alelnöke a Bundestagban kétségbe vonja a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Az Euronewsnak küldött írásos közleményében hangsúlyozta, hogy „a szövetségi kormány politikailag elköteleződött amellett, hogy Oroszországot teszi felelőssé, anélkül hogy az ezt alátámasztó titkosszolgálati értesüléseket eddig érthető módon nyilvánosságra hozta volna. Dobrindt a tegnapi sajtótájékoztatón ezzel a politikai állásfoglalással együtt továbbra is folyamatban lévő nyomozásokról beszélt.”
A Szövetségi Bűnügyi Hivatal nyomozói feltehetően két férfit azonosítottak gyanúsítottként a meghiúsított dróntámadás kapcsán a repülőtér azonosították. Erről a NDR, a WDR, a Süddeutsche Zeitung (SZ) és a Zeit számolt be. A két gyanúsított állítólag egy Oroszországban született, lett állampolgárságú férfi, valamint egy belarusz, orosz útlevéllel rendelkező férfi. A belarusz gyanúsított a Baltikumban már korábban is büntetőeljárás alanya volt. A jelenlegi ismeretek szerint egy olasz turistavízummal lépett be a schengeni térségbe, amelyet április végén az olasz minszki nagykövetség állított ki.
A nyomozóknak állítólag sikerült nyomon követniük az egyik gyanúsított utazásait, és rögzítették a DNS-ét is. A második gyanúsított a támadás előkészítésében játszott fontos szerepet. A NDR, a WDR és az SZ kutatásai szerint logisztikai segítőként és instruktorként tevékenykedett. Július végén a berlini BER repülőtéren keresztül érkezett Németországba, majd bérelt autóval Szászországba utazott. Két nappal a tervezett dróntámadás előtt állítólag ismét repülővel hagyta el Németországot.
Háborúban áll-e most Németország Oroszországgal?
Keddi nyilatkozatában Dobrindt hangsúlyozta, hogy Németország nincs háborúban Oroszországgal. Ezzel Reisner is egyetértett, ugyanakkor hozzátette, hogy „a további eszkaláció veszélye nagyon is valós”.
Stegner az Euronewsnak adott interjúban hozzátette, hogy támogatni kell Ukrajnát a védekezésben, ugyanakkor érvényesnek kell tekinteni a kancellár álláspontját is, miszerint Németország nem akar háborús fél lenni. Az SPD-s politikus az interjúban így fogalmazott: „Ami a hibrid fenyegetést illeti, javítani kell a saját ellenálló képességünket, és egészen biztosan a technikai védekezési képességeket is. Minden más esetben viszont, véleményem szerint, az a szabály: ha merényletek vagy támadások történnek, rendelkezésre kell állniuk a nyomozati eredményeknek, és azokból kell következtetéseket levonni. Ahogy ez történt a Nord Stream gázvezeték elleni támadás esetében is: ott lefolytatták a nyomozást, és mostanra gyanúsítottakat vettek őrizetbe. Bár ott is vannak politikai értékelések, de egészen más jellegűek. Ennek megfelelően nem gondolom, hogy az ilyen ügyeket, mondjuk, harcias közéleti retorika eszközeként kellene felhasználni.”
Az AfD-s politikus Frohnmaier egyetért abban, hogy Németország formálisan nem áll háborúban Oroszországgal. „A kétoldalú kapcsolatok azonban már régóta ellenséges összecsapás jellegét öltötték. Ez nem igazol semmilyen orosz műveletet német földön. A szövetségi kormány ugyanakkor nem teheti úgy, mintha Németország egyre mélyebb belebonyolódása ebbe a háborúba nem járna biztonságpolitikai következményekkel. Éppen ezt az involválódást utasítom el. A szövetségi kormány politikai logikáját, miszerint a drónincidenst most a még erősebb involválódás és Ukrajna még nagyobb támogatása érdekében kell felhasználni, teljesen tévesnek tartom. Ennek az egész helyzetnek a legnagyobb haszonélvezője jelenleg Ukrajna” – fogalmazott Frohnmaier, aki idén a szentpétervári gazdasági fórumot felkereste.
A terrorizmus-szakértő Schindler ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy ha Németország hivatalosan háborúban állna Oroszországgal, akkor a NATO 5. cikkelyét szükségszerűen életbe kellett volna léptetni. „Jelenleg egy szürke köztes zónában vagyunk, ahol Oroszország szervezi a legagresszívebb szabotázsakciókat, mi pedig Nyugatként, Európaként, Németországként igyekszünk olyan választ találni erre, amely legalábbis világossá teszi Oroszország számára, hogy elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor minden további eszkaláció eléggé magas árat – egyelőre elsősorban gazdasági és diplomáciai árat – von maga után” – mondta Schindler.
Milyen további eszkalációs lépések fenyegetnek?
Eltérnek a vélemények arról, hogy Németországnak miként kellene reagálnia az egyre növekvő hibrid fenyegetésekre. Miközben az AfD Németország további belesodródása ellen figyelmeztet, a Zöldek politikusa, Konstantin von Notz a szövetségi kormány sokkal határozottabb fellépését sürgeti.
Az AfD politikusa, Frohnmaier: „Nem az a döntő, hogy minden elképzelhető horrorszenáriót végigjátsszunk. Az a döntő, hogy megelőzzük az eszkalációt, és elkerüljük a Németországra háruló gazdasági következményeket.” Hozzátette, hogy aki „Németországot mélyebben bevonja ebbe a konfliktusba, az ország konkrét biztonsági kockázatait is növeli”.
Konstantin von Notz, a Zöldek frakcióvezető-helyettese és a parlamenti ellenőrző testület alelnöke ezzel szemben azt mondta, hogy a kancellár markáns szavai után „most valódi biztonsági offenzívának kell következnie a hibrid fenyegetésekkel szemben”.
„Demokratikus jogállamként végre sokkal ellenállóbbá kell válnunk. Sokkal strapabíróbbnak kell lennünk az arcátlan orosz agresszióval szemben. Ehhez a szövetségi kormánynak határozottan neki kell látnia annak a sok, hónapok óta nyitva hagyott feladatnak a megoldásának. [...] Emellett jó helyzetképekre van szükség, amelyek alapul szolgálnak a hatóságok hatékony munkájához és a lakosság érzékenyítéséhez. Az egyre újabb támadások fényében tárcák közötti egyeztetésen alapuló stratégiára van szükség a dezinformáció ellen. Egy ilyen stratégia már az úgynevezett jelzőlámpa (többpárti) koalíció idején készen állt. Hogy miért nem tették közzé a mai napig, azt nem értjük” – fogalmazott von Notz.