„Az ellenállásunk okai nem tűntek el varázsütésre” – mondta Maxime Prévot belga külügyminiszter, miközben több uniós ország Oroszország befagyasztott vagyonának felhasználását szorgalmazza.
Belgium erélyesen fellépett egy újabb kísérlet ellen, amely az Orosz Központi Bank befagyasztott eszközeinek felhasználását célozza Ukrajna további támogatására.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Európai Unió 210 milliárd eurónyi ilyen eszközt tart, amelyek túlnyomó része a brüsszeli belvárosban működő Euroclear letétkezelőnél van elhelyezve.
A kényes témáról kedden, az uniós külügyminiszterek informális ülésén esett szó, ahol Svédország, Hollandia, Spanyolország és Lengyelország járt az élen a kezdeményezésben, a múlt héten elküldött közös levelüket követően. A balti államok is támogatták az ötletet.
Maxime Prévot belga külügyminiszter szerint azonban a vita „kevés lelkesedést vagy érdeklődést váltott ki a kollégák körében”.
„Gondoskodtam arról, hogy ismételten leszögezzem Belgium álláspontját, amely egy éve változatlan. Az ellenkezésünk okai időközben nem tűntek el varázsütésre” – mondta Prévot az írországi tárgyalások végén az Euronewsnak eljuttatott nyilatkozatában.
„Ezeknek az eszközöknek az oly módon történő felhasználása, amely lényegében elkobzással ér fel, rendkívül jelentős kockázatokkal járna” – tette hozzá.
Prévot megjegyzései visszhangozták azokat az érveket, amelyekkel a belga kormány tavaly ellenezte az Európai Bizottság javaslatát, amely a 210 milliárd eurót kamatmentes hitelkeretként Ukrajna rendelkezésére bocsátotta volna.
Belgium a kockázatok teljes közös viselését és korlátlan garanciákat követelt, hogy megvédje magát Oroszország esetleges gátlástalan megtorlásától. Az ország azt is felvetette, hogy a terv pénzügyi és reputációs katasztrófát idézhetne elő az egész euróövezet számára.
A merész terv végül egy decemberi, feszült hangulatú csúcstalálkozón kudarcot vallott, amikor a vezetők inkább közös adósságvállalás mellett döntöttek egy 90 milliárd eurós hitel finanszírozására.
Nagyjából ugyanebben az időszakban az Orosz Központi Bank pert indított az Euroclear ellen.
Belgium továbbra is azt vallja, hogy a szuverén eszközökhöz a béketárgyalásokig nem szabad hozzányúlni, mert ezek erősítik az unió diplomáciai mozgásterét.
„Korábban széles körű egyetértés volt abban, hogy kívánatosabb ezeket az összegeket befagyasztva tartani egészen addig, amíg Oroszország nem kárpótolja Ukrajnát az általa okozott összes kárért” – mondta Prévot kedden.
Növekvő költségek, növekvő kételyek
Az eszközökről szóló, ismét fellángoló vita közepette egyre nagyobb a bizonytalanság afelől, hogy a 90 milliárd eurós hitel kitart-e 2027 végéig, ahogyan azt eredetileg tervezték.
Svédország, Hollandia, Spanyolország és Lengyelország közös levelében arra figyelmeztetett, hogy a hitel „nem lesz elegendő” Oroszország könyörtelen eszkalációja miatt.
„Bár joggal lehetünk büszkék az elért eredményekre, nem engedhetjük meg magunknak, hogy a babérjainkon üljünk” – írták. „Ahogy telnek a napok, a háború költségei folyamatosan nőnek, mivel Oroszország kíméletlen támadásai szünet nélkül folytatódnak.”
Moszkva új taktikaként szünet nélküli dróntámadásokat indít, amelyek célja Ukrajna mindennapi gazdasági tevékenységének megzavarása és a félelemkeltés. Ezzel párhuzamosan fokozta a Fekete-tenger térségére mért csapásokat, hogy megakadályozza Ukrajnát a gabonakereskedelemben.
A bevételek csökkenése és a kiadások növekedése miatt Kijev felkérte szövetségeseit, hogy pótolják a Védelmi Minisztérium 23 milliárd eurós hiányát, amely a bérek és a fegyverbeszerzések fedezésére szolgál.
Megoldásként azt javasolta, hogy az EU előre hozza a jövő évre a hitel keretében elkülönített 45 milliárd euró egy részét, ami azt jelentené, hogy 2027-ben kevesebb forrás állna rendelkezésre.
Az Európai Bizottság hivatalosan még nem kapta meg a kérelmet.
„A közvélemény egyre fáradtabban viszonyul ehhez a támogatáshoz, mégis fontosabb, mint valaha. Európa biztonsági kilátásai a következő évekre borúsak” – mondta Prévot.
„Ezért az Ukrajnával való nemzetközi szolidaritásra minden eddiginél nagyobb szükség van.”
A pénzügyi szűkösség megerősítette az orosz eszközök felhasználásának híveit, akik a tavalyi kudarc ellenére sem tették félre az ötletet. Számukra ezek az eszközök hatalmas pénzügyi ütőerőt adnának az uniónak, miközben megkímélnék az adófizetőket és a nemzeti költségvetéseket.
Ukrajna is támogatja a kezdeményezést.
„Ez méltányos megközelítés ahhoz, hogy komoly párbeszédet kezdjünk arról, miként használhatjuk fel a befagyasztott eszközöket” – mondta kedden Andrii Sybiha ukrán külügyminiszter.
Antonio Tajani, Olaszország külügyminisztere, amely ország tavaly Belgium mellé állt, azt mondta, hogy a fennálló jogi kifogásokat megfelelően rendezni kell, mielőtt tovább lehetne lépni.
„Elvben nem ellenezzük, de látnunk kell, van-e jogalap a megvalósítására” – mondta Tajani.
A Bizottság tisztviselői szorosan nyomon követik a tárgyalások alakulását, de továbbra is vonakodnak új javaslatot kidolgozni a siker biztos garanciája nélkül. A tagállami fővárosok már most is a következő uniós költségvetésről folyó feszült tárgyalások hálójában vergődnek.