A nők és a fiatalok vannak a leginkább veszélyben: az MI elveheti a munkájukat, és a technológia gyakran elfogultnak bizonyulhat velük szemben.
Bár a mesterséges intelligencia (MI) világszerte szárnyal, és a kormányok igyekeznek élen járni a technológiában, határozott szakpolitikai lépések hiányában mélyülhetnek az országok közötti egyenlőtlenségek, létrehozva azt, amit a kutatók „A következő nagy szétválásnak” neveznek, egy ENSZ-jelentés szerint.
A kedden az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) által közzétett jelentés arra figyelmeztetett, hogy a felügyelet nélkül maradó MI megfordíthatja az elmúlt fél évszázad nagy részét jellemző, szűkülő fejlettségbeli egyenlőtlenségek tendenciáját.
Sürgős figyelmeztetésként azt írta, hogy az MI bevezetése hónapok, nem pedig évtizedek alatt zajlik, és sok országban hiányzik az infrastruktúra, a készségek és az irányítási rendszerek ahhoz, hogy kiaknázzák az MI előnyeit, miközben a technológia gazdasági és társadalmi zavarokat is okoz.
„Az MI-korszak központi törésvonala a képességek mentén húzódik”, mondta Philip Schellekens, az UNDP vezető közgazdásza Ázsiában és a csendes-óceáni térségben. „Azok az országok járnak jól, amelyek a készségekbe, a számítási kapacitásba és a jól működő irányítási rendszerekbe fektetnek, a többieknek pedig az a kockázatuk, hogy messze leszakadnak.”
A jelentés az ázsiai és csendes-óceáni térségre összpontosított, rámutatva, hogy mivel a világ népességének több mint 55 százaléka él itt, a nemzeti jövedelmi szintek rendkívül sokfélék, és itt a legnagyobbak a várható élettartam-különbségek, ez a térség ezeknek a dinamikáknak az epicentruma.
Noha a globális MI-felhasználók több mint fele itt található, a régióban valójában csak a lakosság 14 százaléka használ MI-eszközöket, így 3,7 milliárd ember marad kívül. Közben a lakosság egynegyede továbbra sincs online, Dél-Ázsiában pedig a nők akár 40 százalékkal kisebb eséllyel rendelkeznek okostelefonnal, mint a férfiak.
Ugyanakkor a jelentés szerint a térségben gyorsan bővül az MI és az innováció: Kínára is rámutat, amely az MI-szabadalmak csaknem 70 százalékával rendelkezik. Hat gazdaságban több mint 3100 frissen finanszírozott MI-vállalat jelent meg.
Szingapúr, Dél-Korea és Kína például jelentős beruházásokat hajtanak végre az MI-infrastruktúrába és a készségfejlesztésbe, míg mások még az alapvető digitális hozzáférés és írástudás megerősítésén dolgoznak, a jelentés szerint.
Az MI évente mintegy 2 százalékponttal növelheti a térség GDP-növekedését, és akár 5 százalékkal is emelheti a termelékenységet olyan ágazatokban, mint az egészségügy és a pénzügy. Az ASEAN-gazdaságok önmagukban közel 1 billió dollárnyi (nagyjából 87 milliárd euró) többlet-GDP-t érhetnek el a következő évtizedben.
Mindezek ellenére mintegy 1,3 milliárd munkavállaló dolgozik informális foglalkoztatásban, csaknem 770 millió nő van a munkaerőpiacon kívül, és körülbelül 200 millió ember él mélyszegénységben, olvasható a jelentésben.
Nők és fiatalok a leginkább veszélyeztetettek
A jelentés szerint a nők és a fiatalok a leginkább kitettek az MI okozta felfordulásoknak. Ennek fő oka, hogy a nők által betöltött állások csaknem kétszer akkora mértékben vannak kitéve az automatizációnak, mint a férfiak által betöltött állások.
A fiatalok foglalkoztatottsága már csökken az erősen MI-érintett munkakörökben, különösen a 22 és 25 év közöttiek körében, ami a pályakezdők karrierútjait is veszélyezteti, figyelmeztet a jelentés.
Magas annak a kockázata is, hogy az MI-rendszerek és algoritmusok elfogultságot tükröznek a vidéki és őslakos közösségekkel szemben, mivel azok gyakran nem jelennek meg azokban az adatrendszerekben, amelyek az MI-rendszereket tanítják.
A jelentés megállapította, hogy az MI által vezérelt hitelbírálati modelleket főként városi, férfi hitelfelvevők adataira tanítják, és a női vállalkozókat, illetve a vidéki gazdálkodókat tévesen magas kockázatúnak minősítették, kizárva őket számos pénzügyi lehetőségből.
A cégek negyede munkahelyek megszűnésére számít az MI-vezérelt automatizáció miatt. A jelentés szerint a városi lakosok közül is csupán minden negyedik, a vidéki lakosok közül pedig kevesebb mint minden ötödik képes alapvető táblázatkezelési feladatokat elvégezni.
A digitális szakadék
A jelentés szerint miközben az MI lehetőséget kínálhat az emberiség számára, például a betegségek gyorsabb felismerésével, az írástudás támogatásával és az élelmiszer-ellátási rendszerek megerősítésével, bizonyos dolgok továbbra is elérhetetlenek.
Az ázsiai és csendes-óceáni térségben több mint 1,6 milliárd ember nem engedhet meg magának egészséges étrendet, és 27 millió fiatal továbbra is írástudatlan.
Közben sok ország olyan importált MI-modellekre és nyelvekre támaszkodik, amelyek nem tükrözik kulturális vagy nyelvi valóságukat.
A gazdaságok számára a digitális készséghiány továbbra is súlyos, az informális foglalkoztatás elterjedt, és az MI-ből származó nyereségek bizonytalanok, valamint országonként és ágazatonként egyenlőtlenül oszlanak meg, figyelmeztetett a jelentés.
MI a kormányzásban
Bár a jelentés megjegyzi, hogy az MI segítheti a kormányokat és a közszolgáltatásokat, például az árvizek előrejelzésében vagy az MI-alapú hitelbírálatban, átfogó MI-szabályozása csak kevés országnak van.
2027-re a globális, MI-hez kapcsolódó adatsértések több mint 40 százaléka a generatív MI visszaélésszerű használatából eredhet, ami rávilágít a robusztus irányítási keretrendszerek szükségességére, figyelmeztet a jelentés.
Európai megállapítások
Bár a jelentés fókusza az ázsiai és csendes-óceáni térség volt, Európából és Észak-Amerikából is érkeztek kutatási eredmények, amelyek jelentős különbségeket mutattak a kontinensen belül.
Az európai adatok szerint egyes országok, például Dánia, Németország és Svájc, a világ élvonalába tartoznak az MI-felkészültség terén.
Ugyanakkor a kelet-európai országok, például Albánia, illetve Bosznia és Hercegovina jelentősen lemaradnak nyugati társaikhoz képest.
Nem elkerülhetetlen
A jelentés szerint az egyre táguló MI-egyenlőtlenségek nem eleve elrendeltek.
„Az MI száguld előre, miközben sok ország még a rajtvonalnál áll”, mondta Kanni Wignaraja, az ENSZ főtitkárhelyettese és az UNDP ázsiai és csendes-óceáni regionális igazgatója.
„Az ázsiai és csendes-óceáni tapasztalat rámutat, milyen gyorsan nyílhat szakadék azok között, akik alakítják az MI-t, és azok között, akiket az alakít.”