Egy, a Facebookon keringő posztban azt állítják, hogy német városok mesterséges intelligenciával felszerelt robotpostaládákat helyeztek el az utcákon, amelyek automatikusan visszaadják az elveszett tárgyakat a tulajdonosoknak.
Egy Facebook-bejegyzés zavart - és hitetlenkedést - váltott ki, miután szerzői azt állítják, hogy német városok "elegáns robotpostaládákat" építettek, amelyekbe a lakosok elveszett tárgyakat, például pénztárcákat és kulcsokat helyezhetnek, és amelyeket a gépek aztán visszaadnak eredeti tulajdonosuknak.
"Miután bedobták a postaládába, az belső kamerák és mesterséges intelligenciával működő tárgyfelismerő rendszerek segítségével átvizsgálja a tartalmát" - áll a bejegyzésben.
"A rendszer ezután összeveti a tárgyat a helyi címadatbázisokkal, és kezdeményezi az automatikus visszaküldést" - folytatódik a poszt. "A küldeményeket lezárt borítékokba csomagolják, és a meglévő postai hálózatokon keresztül továbbítják - gyakran 48 órán belül eljutnak a tulajdonoshoz".
Több felhasználó a poszt alatt állítja, hogy annak ellenére, hogy német nagyvárosokban élnek, még soha nem találkoztak ilyen gépekkel, ugyanis azok nem léteznek.
Németországban több száz olyan hely van, ahol a lakosok és a látogatók feladhatják az elveszett tárgyakat - a tulajdonosok pedig reménykedhetnek, hogy visszakapják azokat -, viszont nincs bizonyíték arra, hogy postaládák fel lennének szerelve a tárgy tulajdonosának regisztrálására és a kapcsolatfelvételre alkalmas technológiával.
Vannak országos online portálok, ahol az emberek bejelenthetik az elveszett tárgyakat, és ezek sem említenek olyan postaládákat, amelyek visszaszolgáltatják az elveszett tárgyakat.
A fotót közelebbről megnézve több jel is utal arra, hogy mesterséges intelligencia generálta. A dobozokon lévő feliratok, amelyek a fordított képkeresés szerint a parkolóórák mintájára készültek, nem egyeznek meg a német postaládákéval.
Emellett a közeli üzletek feliratai sem egyeznek a valódi feliratokkal, ami gyakori jelzője annak, hogy egy képet vagy videót mesterséges intelligencia generált.
Nagyításkor a képen látható nő keze átmegy a postaládán, a férfi lába pedig nem érinti a földet. A gép egyik belépési pontján egy túlméretezettnek tűnő táska is lóg, annak ellenére, hogy nem áll mellette ember.
A képet közzétevő Facebook-fiók, a Fact 27, a listán indiai székhelyűként szerepel, és különféle, bizarr állításokat terjesztő, fotókkal ellátott üzeneteket terjeszt.
Egy másik fotó alatti szövegben például az olvasható, hogy olaszországi operaházak a színfalak mögötti öltözőket ideiglenes szállókká alakítják át, annak ellenére, hogy a sajtójelentések nem erősítik meg ezt.
Mi az a mesterséges intelligencia moslék?
Bár több hozzászólás is jelzi, hogy a közösségi média felhasználói hittek a német, elveszett tárgyakat visszaszolgáltató postafiókok lehetőségében, a Fact 27 posztjainak többsége az "AI slop" (AI moslék) kategóriába tartozik - a generatív mesterséges intelligenciával készített digitális tartalmak alacsony minőségűek és egészen nyilvánvalóan hamisak.
Ez a bizonyos fiók elrugaszkodott elképzeléseket népszerűsít különböző országokról, például azt az elképzelést, hogy Finnországban a napfénnyel együtt forgó erkélyek vannak.
A kevés erőfeszítéssel és rosszul elkészített képek terjednek az interneten, lehetővé téve az alkotók számára, hogy minimális munkával pénzt keressenek.
Az Európai Digitális Média Megfigyelőközpont arról számolt be, hogy a jobboldali politikai pártok egyre nagyobb számban használnak mesterséges intelligencia által generált videókat a szavazók bevonására.
A Meta nem igényel címkéket a nem fizetett, mesterséges intelligencia által generált képeken
Tavaly a Stanford Egyetem több mint 100 olyan Facebook-oldalt vizsgált meg, amelyek rendszeresen posztolnak mesterséges intelligenciával előállított tartalmakat. Kutatásuk kimutatta, hogy az AI-generált képeket tartalmazó posztok több százmilliós lájkot, kommentet vagy megosztást eredményeztek, és a Facebook legnézettebb tartalmai közé tartoznak.
A Meta a nem fizetett tartalmakat "AI Info" címkével látja el, amikor rendszerei észlelik, hogy a tartalom harmadik fél eszközeivel készült. A felhasználók maguk is hozzáadhatnak ilyen címkét.