Egy, a Facebookon keringő, mesterséges intelligencia által generált kép azt állítja, hogy német városok mesterséges intelligencia rendszerrel felszerelt robotpostaládákat helyeztek el, amelyek automatikusan visszaadják az elveszett tárgyakat a tulajdonosoknak. A bökkenő az, hogy ez egy mesterséges intelligenciával működő moslék.
Egy Facebook-bejegyzés zavart - és hitetlenkedést - váltott ki, miután azt állította, hogy német városok "elegáns robotpostaládákat" építettek, ahová a lakosok elveszett tárgyakat, például pénztárcákat és kulcsokat küldhetnek, amelyeket a gépek aztán visszaadnak eredeti tulajdonosuknak.
"Miután bedobták a postaládába, a postaláda belső kamerák és mesterséges intelligenciával képzett tárgyfelismerő rendszerek segítségével átvizsgálja a tartalmát" - áll a bejegyzésben.
"A rendszer ezután összeveti a tárgyat a helyi címadatbázisokkal, és kezdeményezi az automatikus visszaküldést" - folytatódik a közlemény. "A küldeményeket hamisítatlanul lezárt borítékokba csomagolják, és a meglévő postai hálózatokon keresztül továbbítják - gyakran 48 órán belül eljutnak a tulajdonoshoz".
Több felhasználó a poszt alatt állítja, hogy annak ellenére, hogy német nagyvárosokban élnek, még soha nem találkoztak ilyen gépekkel. Ez azért van, mert nem léteznek.
Németországban több száz olyan hely van, ahol a lakosok és a látogatók feladhatják az elveszett tárgyakat - a tulajdonosok pedig reménykedhetnek, hogy visszakapják azokat -, viszont nincs bizonyíték arra, hogy a postaládák fel lennének szerelve a tárgy tulajdonosának regisztrálására és a kapcsolatfelvételre alkalmas technológiával.
Vannak országos online portálok, ahol az emberek bejelenthetik az elveszett tárgyakat, bár ezek nem említik a postaládákat, mint az elveszett tárgyak visszaszolgáltatásának legitim módszerét.
A fotót közelebbről megnézve több jel is utal arra, hogy mesterséges intelligencia generálta. A dobozokon lévő feliratok, amelyek a fordított képkeresés szerint a parkolóórák mintájára készültek, nem egyeznek meg minden egyes "postaládán".
Emellett a közeli üzletek feliratai sem egyeznek a valódi feliratokkal, ami gyakori jelzője annak, hogy egy képet vagy videót mesterséges intelligencia generált.
Nagyításkor a képen látható nő keze átmegy a postaládán, a férfi lába pedig nem érinti a földet. A gép egyik belépési pontján egy túlméretezettnek tűnő pénztárca is lóg, annak ellenére, hogy nem áll mellette ember.
A képet közzétevő Facebook-fiók, a Fact 27, a listán indiai székhelyűként szerepel, és különféle, bizarr állításokat terjesztő, fotókkal ellátott üzeneteket terjeszt.
Egy másik fotó például azt állítja, hogy olaszországi operaházak a színfalak mögötti öltözőket ideiglenes szállókká alakítják át, annak ellenére, hogy a nyilvánosan elérhető médiajelentések nem erősítik meg ezt.
Mi az a mesterséges intelligencia moslék?
Bár több hozzászólás is jelzi, hogy a közösségi média felhasználói hittek a német tárcaváltó postafiókjainak lehetőségében, a Fact 27 posztjainak többsége az "AI slop" kategóriába tartozik - a generatív mesterséges intelligenciával készített digitális tartalmak alacsony minőségűek és egészen nyilvánvalóan hamisak.
Ez a bizonyos fiók fantasztikus elképzeléseket népszerűsít különböző országokról, például azt az elképzelést, hogy Finnországban a napfénnyel együtt forgó erkélyek vannak, vagy hogy Németországban a pékségek tetejét alvó fedélzetként használják.
A kevés erőfeszítéssel és rosszul elkészített képek elterjedtek az interneten, lehetővé téve az alkotók számára, hogy minimális munkával pénzt keressenek.
Idővel jelentések jelentek meg arról, hogy a politikai mozgalmak, egyre inkább a szélsőjobboldaliak, ilyen tartalmakat használnak fel a közösségi médiában való elköteleződés növelésére.
Ezt az Egyesült Államokban is felkapták, de Európában is, ahol az Európai Digitális Média Megfigyelőközpont arról számolt be, hogy a jobboldali politikai pártok egyre nagyobb számban használnak mesterséges intelligencia által generált videókat a szavazók bevonására.
A Meta nem igényel címkéket a nem fizetett, mesterséges intelligencia által generált képeken
Tavaly a Stanford Egyetem több mint 100 olyan Facebook-oldalt vizsgált meg, amelyek rendszeresen posztolnak mesterséges intelligenciával előállított tartalmakat. Kutatásuk kimutatta, hogy az AI-generált képeket tartalmazó posztok több százmilliós elkötelezettséget váltottak ki, és a Facebook legnézettebb tartalmai közé tartoztak.
A kutatás eredményei visszhangozzák a generatív mesterséges intelligenciával foglalkozó termékért felelős akkori alelnök, Connor Hayes 2024-es interjújában elhangzottakat, aki a Financial Timesnak azt mondta, hogy a vállalat arra számít, hogy az AI-rendszerek "végül ugyanúgy létezni fognak a platformjain, mint a felhasználói fiókok".
A Meta a nem fizetett tartalmakat "AI Info" címkével látja el, amikor rendszerei észlelik, hogy a tartalom harmadik fél eszközeivel készült. Az AI által módosított tartalmak továbbra is megjeleníthetik a módosításra vonatkozó információkat. A felhasználók maguk is hozzáadhatnak címkét.
A Meta szerint a Facebookon, az Instagramon és a Threads-en található nem fizetett tartalmakhoz AI-címke szükséges lehet, ha fotorealisztikus videót vagy valósághű hangot tartalmaznak. Ilyen például egy rendkívül valósághű városi felvételeket bemutató tekercs, egy mesterséges intelligencia által generált hanggal létrehozott dal vagy egy meggyőző mesterséges intelligencia által generált hanggal rendelkező tekercs.
Ez a követelmény azonban nem vonatkozik a képekre, amelyeket általában nem címkéznek, kivéve, ha a Meta rendszere jeleket észlel arra vonatkozóan, hogy mesterséges intelligencia segítségével módosították őket.