Az MI használata Európa tanárai között eltér, egyes országok óvatosak. Főként előkészítésre használják. Szakértők növekedést várnak, de felelős használatot kérnek.
A mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább a mindennapok része. A nagy MI-cégek által kínált eszközök és lehetőségek az elmúlt években rohamosan bővültek. Az oktatás sem kivétel. Hatóságok, tanárok és kutatók is beszámolnak arról, hogy a diákok olyan eszközökkel, mint a ChatGPT, készítik el a házi feladatokat, köztük az esszéket. Ugyanakkor az MI a tanároknak is értékes segítséget nyújt.
Mennyire elterjedt az MI használata a tanárok körében Európában? Mely országok állnak az élen? És mire használják leginkább az MI-t a pedagógusok?
Az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) Teaching and Learning International Survey (TALIS) felmérése szerint 2024-ben jelentős eltérések vannak az MI tanári használata terén Európában.
A 32 vizsgált ország közül 2024-ben az MI-t használó, az alsó középfokon tanító tanárok aránya Franciaországban 14, Albániában 52 százalék. Az Európai Unióban (EU-22) az átlag 32 százalék, az OECD-ben (27 ország) pedig 36 százalék.
A felmérésben az MI-használat magában foglalja az előrejelzések készítését, döntési javaslatok adását vagy szövegek generálását. A tanításban, illetve a tanulás megkönnyítésében alkalmazott MI-re vonatkozik, a felmérést megelőző 12 hónap időszakára.
Markáns regionális mintázatok nem rajzolódnak ki, de összességében a nyugat-európai országokban alacsonyabb az MI tanári használata, mint a Nyugat-Balkánon és Kelet-Európában.
Albánián kívül nyolc országban/gazdaságban érte el vagy haladta meg a kétötödöt azoknak a tanároknak az aránya, akik legalább egyszer használtak MI-t. Az arányok: Málta (46), Csehország (46), Románia (46), Lengyelország (45), Koszovó (43), Észak-Macedónia (42), Norvégia (40) és Belgium flamand régiója (40).
A legkisebb arányban használták az MI-t az iskolákban: Bulgária (22), Magyarország (23), Belgium francia nyelvű régiója (23), Törökország (24), Olaszország (25), Finnország (27), Montenegró (28) és Szlovákia (29).
Miért ennyire eltérő az MI használata?
Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) egyik szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányok eltérő politikát alakítottak ki az MI oktatásban való alkalmazásáról, ami hatással lehet az európai tanárok tudatosságára és az MI használatára.
„Egyes országok proaktívabban ösztönözték a nemzeti MI-stratégiákat, amelyek az oktatást is lefedik, míg mások óvatosabb álláspontot képviselnek az MI-vel és a generatív MI tantermi használatával kapcsolatban, a diákok életkorától függően szigorúbb szabályokat bevezetve” – mondta a szóvivő az Euronews Nextnek.
Ruochen Li, az OECD vezető projektmenedzsere megjegyezte, hogy „az infrastruktúra, a technológiai korlátozások, például a tűzfalak, a technológia iskolai használatához való társadalmi viszonyulás, valamint azok a szabályok, amelyek ösztönözhetik vagy épp visszatarthatják a tanárokat az MI használatától” magyarázhatják az országok közti különbségeket.
„Országos szinten erős összefüggést látunk az MI használatáról nyújtott képzések mennyisége és az MI tényleges használata között” – mondta az Euronews Nextnek.
Ben Hertz és Antoine Bilgin, az European Schoolnet pedagógiai és kutatási vezetői rámutattak, hogy az MI-használatban tapasztalható nagy különbségek az egyes országok szabályozási környezetét és oktatási kultúráját tükrözik; némelyikük óvatosabb nemzeti álláspontot képvisel.
„A gyakorlati támogatás, például a képzésekhez és az infrastruktúrához való hozzáférés szintén kulcsfontosságú gyorsító tényező. A TALIS adatai megerősítik, hogy azokban a rendszerekben, ahol magasabb az MI használata, a tanárok nagyobb valószínűséggel kaptak szakmai továbbképzést a témában” – mondták Hertz és Bilgin az Euronews Nextnek.
Például Franciaországban idén kezdtek országos MI-képzést bevezetni az állami iskolákban, ami már a TALIS-adatok begyűjtése után történt.
„Az óvatosság, a tisztázatlan szabályok és a korlátozott infrastruktúra valószínűleg magyarázzák a lassabb elterjedést, különösen egy új és vitatott területen, mint az MI” – tették hozzá.
Martina Di Ridolfo, az Európai Oktatási Szakszervezetek Bizottságának (ETUCE) szakpolitikai koordinátora szerint a különbség lehetséges okai a képzések elérhetősége és minősége, a munkaterhelés, a tanárhiány, valamint a személyes motiváció és kíváncsiság.
Mire használják az MI-t a tanárok?
Az MI-t használó tanárok körében az Európai Unióban (EU-22) átlagosan majdnem kétharmaduk (65 százalék) mondta, hogy hatékonyan tájékozódik és témákat foglal össze vele, 64 százalék pedig óratervek vagy tanulási tevékenységek előállítására használja. A két legmagasabb arány azt jelzi, hogy az MI-t főként a tanárok saját felkészülésére veszik igénybe.
További felhasználási módok és arányaik:
- Segítség a diákoknak új készségek gyakorlásában valós élethelyzetekben (49)
- Speciális nevelési igényű diákok támogatása (40)
- A tananyag nehézségének automatikus igazítása a diákok tanulási igényeihez (39)
- Szöveg előállítása tanulói visszajelzéshez vagy szülői/gondviselői kommunikációhoz (31)
- Tanulói részvételre vagy teljesítményre vonatkozó adatok áttekintése (29)
- A tanulói munkák értékelése vagy osztályozása (26)
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a közvetlen tantermi vagy diákok felé irányuló felhasználás kevésbé elterjedt. A tanárok főként a saját felkészülésükhöz támaszkodnak az MI-re, míg az értékelési feladatok a legritkábban fordulnak elő. Hertz és Bilgin szerint sok tanár jelenleg és a közeljövőben is inkább „a háttérben” fogja használni az MI-t.
Az OECD szakértője, Ruochen Li szerint az MI segítheti a tanárokat az adminisztratív feladatokban, ami időt és energiát szabadíthat fel a közvetlen oktatáshoz szorosabban kapcsolódó teendőkre.
Mi következik az MI számára az iskolákban?
A szakértők egyetértenek abban, hogy az oktatásban az MI használata folyamatosan növekszik, és tovább fog terjedni. Ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a felelős használat, az egyértelmű iránymutatások és a lehetséges hátrányok ismerete ennek a fejlődésnek a szerves része kell, hogy legyen.
Az European Schoolnet szakértői, Hertz és Bilgin megjegyezték, hogy idővel az MI-rendszerek várhatóan gyakrabban lépnek majd közvetlen interakcióba a diákokkal, például személyre szabott tevékenységek javaslásával vagy valós idejű visszajelzés nyújtásával.
„A tanároknak azonban továbbra is a diák és a technológia közti fő kapcsolattartónak kell maradniuk, hogy megőrizzék önállóságukat, etikai felügyeleti szerepüket és gondoskodó szerepüket” – mondták.
Az UNESCO hangsúlyozza a tanárok központi szerepét, ahogy az MI használata terjed az oktatásban.
„Az MI-eszközöknek kiegészíteniük kell, nem pedig helyettesíteniük a tanárokat, használatuknak pedig meg kell felelniük az etikai normáknak és az oktatási céloknak, megőrizve a tanárok és a tanulók önállóságát és magánszféráját” – mondta az UNESCO szóvivője.
Mivel várhatóan nőni fog az MI használata a tanárok és a diákok körében, különösen a generatív eszközök esetében, Di Ridolfo egy másik aggodalmat is kiemelt: „Tekintettel az Európában tapasztalható súlyos tanárhiányra, a szakma dekvalifikációjának és a készségek leépülésének kézzelfogható kockázatait látjuk” – mondta az Euronews Nextnek.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az OECD-felmérésnek van egy korlátja: az adatok nem szólnak a használat gyakoriságáról. Nem derül ki belőlük, hogy a tanárok rendszeresen használták-e az MI-t, vagy csak néhányszor próbálták ki.