Egy Csernobilban talált gombafaj akár a Holdon és a Marson végrehajtandó, hosszú távú űrküldetések kulcsa is lehet.
Ahogy a tudósok a lehetséges Mars-missziókra készülnek, egy Ukrajnában, Csernobilban található radioaktív helyszínen felfedezett gombát vizsgálnak, amely a sugárzást energiává alakíthatja.
A Cladosporium sphaerospermum néven ismert gomba sötét, melanin nevű pigmentje segítségével hasznosítja az ionizáló sugárzást. Ez a feltételezett mechanizmus a sugárzást kémiai energiává alakítja.
Ez a folyamat, amelyet radioszintézisnek neveznek és amely egyelőre csak hipotézis, nem bizonyított, állítólag hasonló ahhoz, ahogyan a növények a klorofill segítségével a fotoszintézisben a fényenergiát kémiai energiává alakítják.
2022-ben a kutatók megállapították, hogy a Cladosporium sphaerospermum a Nemzetközi Űrállomáson is tenyészthető Petri-csészében, szimulált kozmikus sugárzási körülmények között.
Amikor a gombaréteg 1,7 milliméter vastag volt, a Petri-csésze alá helyezett szenzorokon mért sugárzást 2 százalékkal csökkentette, derült ki a tanulmányból.
A kutatók azt is megbecsülték, hogy egy 21 centiméteres réteg csaknem teljesen kiiktathatná a Mars felszínén tapasztalható sugárzást. A réteg még vékonyabb is lehetne, nagyjából 9 centiméter, ha a mohát marsi talajjal keverik.
Az említett, 2022-es tanulmány szerint ez hatékony módja lehetne az emberek sugárzás elleni védelmének, mivel helyben rendelkezésre álló anyagokat használna, és nem kellene további készleteket küldeni a Földről a Marsra, ami alapvető előnyt jelentene a jövőbeli küldetések számára.
Úgy vélik, hogy a moha sugárzáselnyelő képessége a melaninból ered, amely egy természetes pigment, és az embereknél többek között a haj és a szem színéért felel. Egy 2007-es, az Egyesült Államokban készült tanulmány kutatói kimutatták, hogy a magas melanintartalmú moha valójában gyorsabban növekedett, amikor nagy dózisú sugárzásnak tették ki.
A sugárzás az egyik fő kihívás az űrhajósok Holdra és Marsra irányuló hosszú távú küldetései esetében az Egyesült Államokbeli Georgetown University Space Initiative szerint.
A moha elvben az űrhajósokat a galaktikus kozmikus sugárzástól is védhetné: ezek nagy energiájú, töltött részecskék, amelyek a Naprendszeren kívülről vagy csillagrobbanásokból érkeznek.
Zahida Sultanova, kutató, a The Conversationben úgy fogalmazott, hogy a kozmikus sugárzás szintén olyan kihívás, amelyet még a hosszabb űrküldetések előtt kezelni kell, mivel képes „megtörni a DNS-láncokat, megzavarni a fehérjéket és … növelni a súlyos betegségek, például a rák kockázatát”.