Ukrajna és Moldova hivatalosan megnyithatja az alapvetésekről szóló első tárgyalási fejezetet
Magyarország feloldotta kétéves vétóját Ukrajna európai uniós csatlakozási törekvéseivel szemben, ezzel lehetővé téve, hogy a folyamat a tárgyalások következő szakaszába lépjen, és véget vetve annak a politikai huzavonának, amely történelmi mélypontra taszította Budapest és Kijev kapcsolatait.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A régóta várt áttörésre szerda este, a brüsszeli nagyköveti értekezleten került sor, ahol a magyar képviselő feloldotta fenntartásait, és lehetővé tette, hogy a 27 tagállam egyhangúlag elindítsa az eljárást – erősítette meg két diplomata az Euronewsnak.
Az uniós csatlakozási folyamat 33 fejezetből áll, amelyek hat tematikus klaszterbe oszlanak.
Az első klasztert, amely az uniós jogállamisági, emberi jogi és igazságszolgáltatási követelményeket foglalja magában, alapvetőknek nevezik; ez az a fejezetcsomag, amelyet a bonyolult eljárás során elsőként nyitnak meg, és utolsóként zárnak le.
Két éve próbálja Ukrajna és a vele informálisan összekapcsolt Moldova megnyitni az első klasztert, ám a korábbi magyar miniszterelnök, Orbán Viktor által bevezetett vétó, épp akkor, amikor országa átvette az EU Tanácsának soros elnökségét, befagyasztotta a folyamatot.
Azóta Brüsszel különféle módokon próbálta megkerülni a vétót. A változást csak az tette lehetővé, hogy Orbán súlyos vereséget szenvedett a magyarországi választáson Magyar Pétertől, aki a magyar–ukrán kapcsolatok helyreállítását ígérte.
Magyar egy Facebookra feltöltött videóban megerősítette, hogy előrelépés történt az ukrán kormánnyal folytatott egyeztetéseken.
A szerdai ülés után az EU Tanácsa levelet küld Ukrajnának és Moldovának, amelyek ezt követően közlik álláspontjukat, hogy a nagykövetek értékelhessék azokat. A hivatalos rajtot jelentő kormányközi konferenciát várhatóan június 15-én vagy 16-án tartják Luxemburgban.