Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Hogyan gyűjtik és tárolják az ukrajnai háborút dokumentáló videókat és képeket?

Access to the comments Kommentek
Írta: Natalie Huet  & magyar változat: Mátrai Anna
Lerombolt lakóépület a Kijev melletti Borogyankában
Lerombolt lakóépület a Kijev melletti Borogyankában   -   Szerzői jogok  Efrem Lukackij/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved.

Az ukrajnai civilek meggyilkolása miatt tovább nőtt a nemzetközi felháborodás. Az emberi jogi szervezetek éjt nappallá téve dolgoznak azon, hogy a mészárlásról készült digitális bizonyítékokat, képeket és videókat hitelesítsék, pontosítsák és megőrizzék, hogy egy nap segíthessenek a felelősök elítélésében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök civilek elleni atrocitásokat "háborús bűnnek" és "népirtásnak" nevezte. Oroszország ezeket a vádakat elutasítja, a gyilkosságokat pedig Ukrajna által megrendezett "provokációnak" tartja.

A frontvonalban újságírók, emberi jogi aktivisták és az ukrán lakosság is versenyt fut az idővel azért, hogy az orosz csapatok tetteit megőrizzék: filmre vegyék és lefényképezzék. A felvételeket aztán feltöltik a közösségi médiába, vagy elküldik olyan nem kormányzati szerveknek (NGO-knak), amelyek újra leellenőrzik a felvételek hitelességét.

Hogyan gyűjtik, védik meg a rosszindulat hacker-támadásoktól és hitelesítik ezeket a digitális bizonyítékokat, hogy egyszer majd a felelősök elleni perben használhassák? Az Euronews stábja három olyan szervezettel beszélt, amelyek a bizonyítékok gyűjtésének különböző fázisában segédkeznek.

Jelentések a frontvonalból

Az egyik ilyen nem kormányzati szervezet a Witness segítséget nyújt a haditudósítókká előlépett civileknek abban, hogyan rögzíthetik az eseményeket úgy, hogy azt az ügyészek és a nemzetközi média megbízhatónak ítélje.

"Rengeteg módja van annak, hogyan filmezzenek úgy, hogy a tartalmát később ne minősítsék hamisnak a videót" - mondja az Euronewsnak Sam Gregory, a szervezet programigazgatója.

"A módszerhez hozzátartozik, hogy folyamatosan forgassanak és 360°-ban is megmutassák a helyszínt. Azonosítaniuk kell a főbb égtájakat, tájékozódási pontokat és jó, ha széles, közepes és közeli felvételeket is készítenek" - magyarázza tovább.

A Nemzetközi Büntetőbíróság még februárban jelentette be, hogy nyomozást indít Oroszország ellen "háborús és emberiesség elleni bűnök" vádjával. Gregory azonban hozzáteszi, hogy önmagában egy közösségi oldalra feltöltött videóval még nem lehet megállapítani a felelősséget a bűncselekményben.

Kulcsfontosságú megjegyezni azonban, hogy egy ilyen videó miként használható abban az esetben, ha konkrét személyeket kell felelősségre vonni. A nemzetközi igazságszolgáltatás ugyanis "válogatós".

"Nem arról van szó, hogy egy bizonyos katona milyen szörnyűségeket követ el. Tisztában vagyunk azzal, hogy a katonák képesek borzalmas dolgokat elkövetni" - mondta a programigazgató.

"Azt kell tudni ezekben az esetekben, hogy parancsra történtek-e, vagy a parancsnok tudtával hajtották végre, de nem tett ellene semmit, esetleg ő maga rendelte-e el" - magyarázta.

A civil szervezetek ezért is biztatják arra a szemtanúkat - ha ezzel nem kockáztatják saját életüket -, hogy vegyék filmre a harci alakulatokat, a parancsnokokat, a jelzéseket az egyenruhájukon, vagy olyan dokumentumokat, amelyek parancsokat vagy szándékosságot tartalmaznak.

Bizonyítékok hitelesítése

Egyre több szervezet, köztük a Bellingcat oknyomozó újságírói csoport és a Human Rights Watch emberi jogi szervezet online vizsgálatokat végeznek olyan eszközökkel, amelyek mindenki számára elérhetők. Ezeket nyílt forráskódú hírszerzésnek, open-source intelligence-nek (OSINT) nevezik.

Az Amnesty International jogvédő szervezet által indított bizonyítéklabor azokat a felvételeket vizsgálja, amelyek civilek és civil létesítmények, iskolák, kórházak elleni támadásról készültek. Azokat a felvételeket is elemzik, amelyek a tiltott fegyverek, például kazettás bombák civil lakosság elleni önkényes bevetéséről szólnak.

Ezek mindegyike a nemzetközi humanitárius törvények elleni vétséget jelentene.

Az Amnesty szerint már többezer olyan felvételt gyűjtöttek össze, amelyek az ukrajnai civil lakosság elleni erőszakot mutatják be. Ezek közül 50 esetet már teljes mértékben hitelesítettek, és összevetettek a területen tartózkodók vallomásaival.

A felvételek hitelesítési folyamata időigényes. Az Amnesty laborja a bizonyítékokat a földrajzi és metaadatok, valamint műholdképek, szemtanúk vallomásai és fegyverszakértők segítségével ellenőrzi.

Milena Martin, a csapat vezetője szerint számos kihívás kerül eléjük. Rengeteg felvétel érkezik hozzájuk, így fontossági sorrendet kell felállítaniuk köztük és változtatni rajta, ha a folyamatosan változó helyzet miatt arra kényszerülnének.

A dezinformációval is meg kell küzdeniük. Le kell leplezniük a hamis felvételeket, és dönteniük kell arról, mikor kell figyelmen kívül hagyniuk a szenzációt, hogy a feladatra tudjanak figyelni - mondja Marin.

"Rengeteg propagandát látunk és állításokat arról, hogy ezek a felvételek pontosan micsodák. Igyekszünk a bizonyítékra figyelni és nem feltétlenül az a feladatunk, hogy megerősítsünk vagy cáfoljunk híreszteléseket" - meséli tovább.

Példaként említette a mariupoli szülészeti klinika elleni támadást, és hogy az orosz vezetés a támadásban megsérült nőket "színészeknek" nevezte.

"Úgy gondoljuk, hogy ez nyilvánvaló figyelemelterelés, ezért is muszáj a bizonyítékokra figyelni és arra, hogy valójában mi történt" - mondja Marin.

Marin úgy véli, hatalmas kihívást jelent az is, hogy a megrázó videókat újra meg újra, képkockáról képkockára meg kell vizsgálniuk.

"Még mindig hihetetlenül nehéz ennyi szenvedést és pusztítást látni" - meséli tovább.

A bizonyítékok megvédése és archiválása

A felvételek túlságosan megrázók, ezért a közösségi oldalak moderátorai gyorsan el is távolíthatják azokat, mert sérti a felület közösségi irányelveit.

A Facebook és az Instagram anyavállalata, a Meta a héten úgy nyilatkozott: "kísérleteznek, hogyan őrizhetnék meg azokat az ukrajnai háború eseményeit bemutató a tartalmakat, amelyeket eltávolítanak az irányelvek megsértése miatt".

A Witness és más civil szervezetek évek óta követelik a közösségi oldalaktól, hogy hozzanak létre olyan tárhelyeket, ahol az esetleges háborús bűnöket bemutató tartalmakat gyűjtik, mert így könnyebben elérhetővé válnak a jogvédő szervezetek és az ügyészek számára is.

A berlini székhelyű szervezet, a Mnemonic kifejezetten erre a feladatra specializálódott. A szíriai, jemeni és szudáni háborús helyzeteket bemutató felvételeknél szerzett tapasztalatikra támaszkodva most az ukrajnai háborúról szóló gyűjteményt hoztak létre.

Hadi al-Khatib, a Mnemonic ügyvezetője az Euronewsnak elmondta, hogy a Bellingcattel, az Amnesty Internationallel és egy tucat ukrán civil szervezettel együttműködésben már közel 300 ezer felvételt archiváltak, amelyek feltételezhetően ukrajnai háborús bűnöket mutatnak be. Úgy számol ezeknek közel 80%-a videó, melyek általában 1-2 perc hosszúak.

A cég archiváló szoftvere linkeket, pillanatképeket és sorozatszámokat hoz létre. Ezután a félvételeket nemzetközi irányelvek szerint úgy archiválja, hogy azokat hitelesítették és a jövőben is hozzáférhetők legyenek. A fájlokat ezután letöltik a Mnemonic szervereire, és egy németországi internetes felhő-alapú tárhelyre is. Annak érdekében, hogy hosszútávon is megőrizzék a felvételeket mágnes szalagokra is átmásolják.

"Az a lényeg, hogy több másolatunk legyen belőlük, több különböző helyszínen" - magyarázza a szervezet vezetője, mert mint mondja a hekkertevékenység és a felvételek megsemmisítése továbbra is nagy fenyegetést jelent.

A Mnemonichoz, Amnestyhez és a Witnesshez hasonló civil szervezetek célja a kezdeményezéssel végső soron nem más, mint hogy elérhetők legyenek bizonyítékok, ha a háborús bűnök miatt tárgyalásra kerülne sor.

A berlini székhelyű szervezet már felvette a kapcsolatot a Nemzetközi Büntetőbírósággal, Ukrajnával és több olyan országgal - például Svédországgal és Németországgal - akik nyomozást indítottak az ukrajnai civilek meggyilkolása miatt.

"Tudják, hogy mit és hogyan csinálunk. Azt is tudják, hogy ez egy olyan forrás, amihez ha akarnak, hozzá tudnak férni" - nyilatkozta Hadi al-Khatib.