A levegő, amit belélegzünk, az autók által kibocsátott részecskéktől mérgezett.
A levegő, amit belélegzünk, az autók által kibocsátott részecskéktől mérgezett. Évente félmillió ember korai halálát okozza az EU-ban. Tisztább motorokra van szükség. Itt, Görögországban és szerte Európában keresik a megoldásokat a fejlesztők.
A közlekedés okozta légszennyezés érezhetően nagy Tesszalonikiben és több európai nagyvárosban. Az új, hatékonyabb üzemanyag-felhasználású autók CO2-kibocsátása alacsonyabb, ugyanakkor nano méretű részecskékkel erősen szennyezik a levegőt. Jelenlétük nehezen mérhető.
Cisszisz Szamarasz, a thesszalonikii Arisztotelész Egyetem professzora:
"A mai járművek jelentős része, különösen a dízeles autók és a legtöbb motorkerékpár nagy mennyiségben szennyezi a levegőt apró méretű részecskékkel. Olyan kicsik, hogy a hagyományos eszközökkel és módszerekkel jelenlétük pontosan nem mérhetők, ezért nehéz szabályozást alkotni."
A 23 nanométernél kisebb átmérőjű szennyezőanyagok a tüdőbe lélegezve egyenesen a vérkeringésbe jutnak, bárhol károsíthatják a szervezetet. Az autók által kibocsátott szennyezés a levegő más részecskéivel reakcióba lépnek. Ezt nevezzük a légkör öregedésének. Hatása szív-, keringési és légzési panaszokban is érezhető sok embernél. Egy európai kutatás, a DownToTen projekt ezt vizsgálja laboratóriumi körülmények között.
Cisszisz Szamarasz, a thesszalonikii Arisztotelész Egyetem professzora:
"Az ember élőlény, emiatt elszenvedi a szennyezés okozta légköri reakciók következményeit. Először is magát a folyamatot igyekszünk részleteiben megérteni. Az adatok összegyűjtése teszi lehetővé, hogy később értékelhessük az üzemanyagokat, a technológiákat és az emberi egészségre gyakorolt hatásokat."
Egy tesztautó kipufogócsövét kapcsolják rá a laboratóriumi eszközökre, hogy a legkisebb részecskéket és reakcióikat mérjék. A légkör öregedésének nevezett jelenség itt is megfigyelhető, a kibocsátott anyagok a laboratóriumban is összekapcsolódnak a már jelenlévő légköri részecskékkel.
Ananiasz Tomboulidesz, a thesszalonikii Arisztotelész Egyetem kutatója:
"A valós tapasztalaton alapuló tudásunk még kevés a témában. De a számítógépes elemzés a laboratóriumban segít, hogy ezt a tapasztalatot megszerezzük. A lezajló folyamatok megértése után kezdődhetnek a jövő fejlesztései."
A mérési körülményeket és eszközöket úgy alakították ki, hogy a valóságot képezzék le laboratóriumban. A tesztautó időnként elhagyja a hangárt, és a városban, valós közlekedési körülmények között is végeznek elemzéseket a járművel.
Cszimosz Toumaszatosz, a thesszalonikii Arisztotelész Egyetem mérnöke:
"Egy leállás után amint újraindítom a motort, és a gázra lépek, láthatjuk is a mérési görbén a kibocsátás megugrását."
A projekt következő fázisa az új mérési technológia piaci bevezetése. A kutatók remélik, hogy az autógyártók használni fogják az új műszereket, hogy a jövőben olyan járműveket készíthessenek, amiknek nano tartományban is alacsony a kibocsátásuk. A szabályozás EU-s szigorítására is szükség van.
Cisszisz Szamarasz, a thesszalonikii Arisztotelész Egyetem professzora:
"A cél az, hogy a mostani belsőégésű motorokat felváltsák a nulla kibocsátású motorok. Ez az egyetlen módja, hogy tovább használhassuk ezeket, máskülönben teljesen meg kell válni tőlük, és a belsőégésű motorokat más típusú szerkezetekkel kell kiváltanunk."