NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Árammal facsart gyümölcsleveké, áram-érlelte boroké a jövő?

Árammal facsart gyümölcsleveké, áram-érlelte boroké a jövő?
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Egészségesebb, táplálóbb termék a módszer eredménye, és még a gyártási költségek sem magasak.

A gyümölcslevet frissen szeretjük, az olivaolajat extra szűzen, a cidert ízesen. Íme egy kirobbanó új technológia, amivel mindez az eddigieknél könnyebben és egészségesebben megvalósítható.

Hogy mindez hogyan lehetséges, annak az íroroszági Cahirban jártunk utána.

Az egyik családi gazdaságban évente 600 tonna alma terem meg. A termés egynegyedéből almalé, cider és almaecet készül. A farm csatlakozott ahhoz az európai projekthez, amelynek lényege, hogy elektromosan pulzáló generátor péreseli a gyümölcsöt.

“A módszer alkalmazásához az a legideálisabb, ha az almák kemények, és viszonylag frissen szedték őket: mondjuk a a szüret utáni első néhány hét. Ha az ilyen gyümölcsöt ezzel a módszerrel préseljük le, 3-4 százalékkalis több levet nyerhetünk belőle” – mondja a farm tulajdonosa, Cornelius Traas.

Az almát nagyfeszültségű elektromos árammal préselik, ami összezúzza a gyümölcs sejtjeit. Némi módosítással a technológia arra is használható, hogy elpusztítsa a mikrobákat, és növelje a termék eltarthatóságát.

“Az lenne jó, ha még az eddiginél is kisebb helyen lehetne végezni a munkafolyamatot. Ha ez meglesz, nemcsak a gyümölcs sejtmembránjait nyitjuk meg, hanem sokkal kisebb sejteket is, mint például a baktériumokat, ezáltal elkerülhető lesz a tartósítóanyagok használata” – magyarázza Cornelius Traas.

De nemcsak almát lehet pérselni így. A Zaragozai Egyetem laboratóriumában vörösbort állítanak elő ezzel a módszerrel. A szőlősejtek pórusai lerövidítik a folyamatot, anélkül, hogy mindez az íz rovására menne.

“A polifenolokban következik be változás. Ezért látható az, hogy a PEF-módszerrel nyert bor színe mélyebb, sokkal több polifenolt tartalmaz, mint a hagyományos módon érlelt bor” – mondja Marcos Maza borász.

A kutatók célja, hogy egyre több élelmiszergyár alkalmazza ezt a technológiát. A kezdeti beruházások sem túl drága, a működtetési költségek pedig meglepően alacsonyak – érvelnek.

“A folyamathoz ugyan magasfeszültségű áram kell, de csak nagyon rövid ideig: egyetlen mikromásodpercet képzeljünk el, ami a másodperc egymilliomod része. Vagyis a teljes energiaszükséglet nagyon kicsi. Egy kiló paradicsom kipréselése kevesebb energiából megvan, mintha egy liter vizet akarnánk felforralni egy fokon” – hangsúlyozza egyikük, Elisa Luengo.

A paradicsomot így forró víz nélkül is könnyen meg lehet hámozni. Energiát takarítanak meg, a módszer abszolút környezetbarát. A tápértékét is megőrzi a zöldség, ízesebb és egészségesebb marad.

“Hőmentes technológiáról van szó, amely lehetővé teszi a hő élelmiszerekre gyakorolt negatív hatásainak elkerülését. A vásárló szemmel láthatóan jobb minőségű és táplálóbb terméket kap. Ezenkívül az előállítási költségek is jóval alacsonyabbak” – mondja Javier Raso, a Zaragazoai Egyetem professzora.

Kifejlesztői reményei szerint a PEF-technológia elsősorban a kis- és középméretű élelmiszergyártóknak lehet optimális azáltal, hogy növelheti versenyképességüket a piacon a “nagyokkal” szemben.

Bővebb információat a technológiáról az alábbi linken talál:
fieldfood.eu

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Természetes szén-dioxid tárolók a tenger mélyén

Héphaisztosz robot képében védi a mesterembereket

Nanotechnológiás terápia a mellrák ellen