Az Európai Unió és Afrika együttes erővel igyekszik leküzdeni az egyik leghalálosabb betegséget.
A tuberkulózis csendben öl. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2016-ban több mint 10 millió embernél fedezték fel a gümőkórt. Egy évvel korábban 1,8 millióan haltak bele. A tbc még mindig az elhalálozások tíz leggyakoribb oka között van a világon.
A tuberkulózis egy olyan járvány, amelynek leküzdéséhez új eszközök kellenek: főleg új, gyorsabb és hatékonyabb kezelések. Éppen ez a célja annak a kutatásnak, amelyben több afrikai és európai tudós dolgozik együtt. A munkájuk egyik sarokköve Észak-Tanzániában a Kibong’oto kórház, amely tbc-s betegeket kezel.
A hagyományos kezelés hónapokig tart
Hetven ember kényszerült beköltözni az intézménybe, némelyikük hónapokra is. Egyeseket teljesen elkülönítenek, ők nagyon fertőzőnek számítanak. Mások kórtermekben várják a kezelést, amely legyőzi a baktériumokat.
Néhányan már többször is megfordultak itt. Egyikük arról számolt be, hogy az első alkalommal tablettákkal kezelték, bár a nevükre már nem emlékszik. Aztán amikor újra felbukkant a betegség, akkor jöttek az injekciók. Ötvenhatszor szúrták meg, minden reggel újabb dózis jött.
A hagyományos tbc-kezelés négy különböző gyógyszer keverékéből áll. A kúra hossza változó: legalább 6, de akár 18 hónap is lehet. A hosszú kúrák azonban megnövelik az esetleges mellékhatások és a multirezisztens baktériumok kialakulásának esélyét, valamint óriási terhet rónak a betegekre, családjukra és az egészségügyi rendszerre is. A kórházban van olyan nő, aki 800 kilométerre van az otthonától, a hat gyerekétől, de nem lehet velük: a saját életén túl az övékét is veszélybe sodorná, ha hazamenne.
- A kezelés nagyon hosszú – ismerte el Stellah George Mpagama, a kórház fertőző specialistája. – Ha valaki gümőkórós, természetesen van támogatás a gyógyszerek megvásárlásához. De a rendszer nem támogatja a betegeket. Nagyon sok beteg nem jön el az egészségügyi intézményekbe, hogy kezelés alá vesse magát, mondjuk 6 hónapra. Ez pedig olyan baktériumok létrejöttéhez vezethet, amelyek ellenállnak a gyógyszernek.
A hagyományost gyorsabban
A meglévő kezelések lerövidítése céljából a kórház együttműködik egy közeli kutatóintézettel. A klinikai kísérleteket részben az európai PANACEA nevű kutatóprojektben, az Európai és Fejlődő Országok Klinikai Kísérleti Partnerségében végzik. A betegek nagyobb mennyiségben kapnak különböző molekulákat, hogy lássák, gyorsabban pusztulnak-e el a baktériumok – de csak olyan gyógyszereket, amelyeket a páciensek biztonsággal használhatnak.
- Először meghatározzuk, hogy a baktérium ellenáll-e az antibiotikumoknak, vagy fogékony-e rájuk – ismertette az eljárást Saumu Pazia, a Kilimanjaro Klinikai Kutatóintézet biotechnológiai munkatársa. – Aztán kultúrákat tenyésztünk belőle további vizsgálatokhoz. Minden minta a kórházból érkezik.
A klinikai kísérletek eddig például azt igazolták, hogy az egyik vizsgált szer, a rifampicin adagjának megháromszorozása felgyorsítja a baktériumok pusztulását.
- Igyekszünk rájönni, valójában hogyan terjed a gyógyszer a szervezetben, és hogyan nyomja el a mikrobákat – mondta Blandina Theophil Mmbaga, a kutatóintézet igazgatója.
Új gyógyszerek: új remény
A kutatásokat egy hollandiai kórházban fogják össze. Az Európai Unióban a gümőkór sokkal kevésbé gyakori, mint Afrikában, de így is hat, különböző állapotban lévő tuberkulózisos beteget kezelnek a nijmegeni Radboud Egyetem Egészségügyi Központjában. A kutatás most új klinikai kísérletek felé halad, amelyekben már fejlett mikrobiológiai markereket és modellezési technikákat használhatnak. A kutatók szerint nagy a tét.
- Az összes ilyen program a 6 hónapról próbálja elmozdítani a betegeket – hangsúlyozta Martin Boeree, a PANACEA II projekt koordinátora. Csak képzeljük el, mennyivel kevesebb költséget, időt, a betegek részéről pedig mennyivel kisebb együttműködési hajlandóságot igényel, ha csak 4 vagy 3 hónapig kell kezelni őket. Sokkal könnyebben vetik alá magukat a kezelésnek, ha csak 3 hónapig tart, és nem 6 hónapig.
Tapasztalataik alapján a tudósok abban bíznak, hogy 6 afrikai országból 800 beteget tudnak bevonni a kutatás következő szakaszába. A korábbi klinikai kísérletekben a kutatók azt igyekeztek megérteni, hogy a betegek szervezete hogyan reagál a már létező szerek nagyobb adagjaira. Most az újonnan fejlesztett készítmények biztonságát és hatékonyságát vizsgálják.
- Tudnunk kell, mi az a mennyiség, amit ha a beteg bevesz, tényleg elér a véráramot – fejtette ki Lindsey Te Brake, a Radboud gümőkór-gyógyszerezési szakértője. – És azt is tudnunk kell, mennyi marad meg a vérében. Tehát a vérminták vizsgálatával közelebb jutunk ahhoz, hogy mi történik a fertőzéssel.”
Szegénység, HIV, két röntgen egymillió emberre
A projekt tehát most igyekszik kiterjeszteni a klinikai vizsgálatokat azokra a tbc-vel súlyosan fertőzött afrikai országokra, ahol eddig nem volt elég erőforrás, intézmény és személyzet a kutatásokhoz. Ilyen Malawi, a világ egyik legszegényebb országa. Naponta átlagosan 50 ember érkezik az ország déli részén álló Ndirande egészségügyi központba, egyértelműen a gümőkórra utaló tünetekkel.
Mint Afrikában mindenhol, a HIV-vírus Malawiban is komoly veszélyt jelent. A tuberkulózis baktérium évekig lappanghat a testben, várva a legalkalmasabb pillanatot a színre lépésre. A HIV-pozitív betegeknek pedig annyira gyenge az immunrendszerük, hogy a tbc akadálytalanul terjedhet a szervezetükben.
- Ha valaki HIV-pozitív, a legkisebb köhögése is a gümőkórt jelezheti – figyelmeztetett Cristofer Mkunga, a Ndirande központ orvosa. – És ha emellett olyan tünetek is jelentkeznek nála, mint a súlyvesztés, vagy az éjszakai izzadás, akkor alaposan meg kell vizsgálnunk tuberkulózisra.
Azonban Malawiban a legalapvetőbb eszközök is hiányoznak. Az ország gazdasági fővárosa, Blantyre egymillió lakosára például összesen 2 mellkasröntgen-készülék jut. Sürgős megoldásokra van szükség.
“Malawiban 100 ezer emberből 160 gümőkóros. Ez egy nagyon nagy probléma – hangsúlyozta Marriott Nliwasa, a Malawi Egyetem orvosi karának fertőzőbetegség-specialistája. – A szegénység és a zsúfolt lakhatási körülmények jó táptalajt biztosítanak a fertőzés terjedéséhez.
A jobb klinikai és kutatási képességek kiépítése nélkülözhetetlen lesz az országban, hogy részt vehessen a szigorú szabályok szerinti klinikai kísérletekben. A projekt így itt is hozzájárul a tbc-s szaktudás bővítéséhez.
A szaktudás felépítéséhez nagy szükség van fiatal malawiakra, akik érdeklődnek a kutatás iránt, és ezen a szakterületen is maradnak, mert élvezik a munkájukat – vélte Elisabeth Corbett, a London School of Hygiene & Tropical Medicine klinikai epidemiológusa, – és mert kutatóként kellőképpen megfizetik őket, hogy meg is érje nekik ezt a munkát végezni.
A kutatók abban bíznak, hogy a munkájuk nagyban hozzájárulhat az Egészségügyi Világszervezet céljához, amely 2030-ra világszerte 80 százalékkal csökkentené az új gümőkóros betegek számát.