Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Természetes szén-dioxid tárolók a tenger mélyén

Írta: Julian GOMEZ  & Euronews
euronews_icons_loading
Természetes szén-dioxid tárolók a tenger mélyén
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

A Futuris különkiadásában ezúttal egy küldetésen veszünk részt. Ezeket a missziókat azért indítja az Európai Unió, hogy megoldást találjon korunk több fontos kihívására. Öt misszióból áll össze a 2021-ben induló Horizon Europe keretprogram. Ezek a szén-dioxid-semleges és intelligens városok, a termőföld és élelmezés, az éghajlat-változáshoz való alkalmazkodás, a rák elleni küzdelem és a mai téma: óceánjaink és belvizeink védelme.

Tengereink, óceánjaink, parti övezeteink, gleccsereink és belvizeink a belélegzett oxigén felét termelik meg és az elfogyasztott állati fehérjék 16 százalékát biztosítják.

Ezeket a gazdag és törékeny ökoszisztémákat is fenyegeti az éghajlatváltozás, a szennyezés, a túlhalászás, illetve az idegenforgalom. Hogyan lehet megvédeni ezeket, miközben megőrzik társadalmi-gazdasági értéküket?

Brüsszelből a misszió igazgatótanácsának elnöke mutat be néhány példát a kezdeményezés céljaira.

— Ha eldob egy műanyagpalackot a Mont Blanc csúcsán, akkor 60 százalék az esély arra, hogy az néhány évvel később a Földközi-tengerbe kerüljön. Rendkívül összetett környezeti rendszerrel van dolgunk, ahol minden mindenhez kapcsolódik. Sokat kell tennünk a helyzet megváltoztatásáért, hogy megvédjük, újra virágzóvá tegyük a vizes élőhelyeket. Fokozatosan növelnünk kell például a védett tengeri területek számát. Néhány ilyen már létezik az Európai Unióban, de tovább kell lépnünk. Célunk, hogy 2030-ra a teljes a vízfelület 30 százaléka védelem alá kerüljön, ami hatalmas erőfeszítést jelent - mondja Pascal Lamy.

Emellett fel kell szerelnünk halászhajóinkat olyan műholdas helymeghatározó eszközökkel, amelyekkel nyomon tudjuk követni őket és megakadályozhatjuk a túlhalászást, hiszen tuisztában vagyunk azzal, hogy jelenleg ez komoly probléma.

Tiszta motorokat kell kifejlesztenünk a tengereken és óceánokon közlekedő járművekhez, különösen a part menti területek kompjaihoz és más hajóihoz. Ez energetikai szempontból kevésbé bonyolult, mint a nagy tengeri szállítmányozók esetében.

Lássunk most egy gyakorlati példát arra, hogy az európai tudósok hogyan dolgoznak az évtizedes ipari szennyezéstől elpusztult part menti övezet gazdag vízalatti ökoszisztémájának helyreállításán.

A huszadik században, legjobb éveiben ez az acélgyár 2 millió négyzetméteren terült el. 1992-ben bezárt, de ez már túl késő volt a gyárat övező tengeri környezet számára.

Az arzén, higany, króm, ólom és más nehézfémek a gazdag vízalatti ökoszisztémát pusztává változtatták. A kutatók most vissza akarják pörgetni az időt.

Vízalatti kerteket hoznak létre azokon a korábban virágzó élőhelyeken, amelyek szinte teljesen eltűntek. A helyreállítás során több alga- és korallfajt, valamint a Posidonia Oceanica-t telepítik. Utóbbi egy veszélyeztetett tengerifű-fajta, ami a Földközi-tengerben honos.

— Meg kell mentenünk ennek a fontos fűfajtának az élőhelyét. Ezután a terület ökológiai minőségének javítása a cél. A Posidonia telepítése a biológiai sokszínűség elérésében segít, ami nagy érték ezekben a vizekben. Célunk, hogy olyanná varázsoljuk a területet, amilyen a huszadik század előtt lehetett - mondja Luigi Musco tengerbiológus.

A Posidonia elnyeli a szén-dioxidot és felszabadítja az oxigént. Körülbelül 35 méteres mélységig terjeszkedik. A megmentésére indult európai kutatási projekt tudósai nemcsak azt tanulmányozzák, hogyan tudnák újra benépesíteni ezeket a területeket, de azt is, hogyan tehetik ellenállóvá az olyan környezeti változásokkal szemben, mint a tengervíz hőmérsékletének emelkedése.

— A Posidonia ellenállóbb, mint amire számítottunk, amikor elkezdtük a kutatásunkat. Túlélésének garantálása érdekében a növény számos biológiai, anyagcsere-mechanizmust indíthat el, hogy reagáljon a klímaváltozás miatti hőmérséklet-emelkedésre. Most azt vizsgáljuk, hol a határ. Mi az a vízhőmérséklet, ami már veszélyezteti a Posidonia növekedését és rontja túlélési esélyeit - mondja Gabrielle Procaccini tengerbiológus.

A kutatás a Cystoseira algák ökoszisztémájának rehabilitációjára is kiterjed. A Földközi-tengeren élő faj a szennyezés, az emberi tényezők és az éghajlatváltozás miatt egyaránt veszélyben van. A tudósok szeretnék megérteni, hogy a melegebb vizek hogyan befolyásolják a szaporodását.

— Arra jutottunk, hogy az emelkedő vízhőmérséklet alapvetően változtatja meg ennek az algafajnak az életciklusát és a szaporodását. Kutatásaink során megállapítottuk, hogy az algák már olyan évszakokban is szaporodnak, amikor nem lenne szabad. Ez azt eredményezi, hogy az új egyedek egy olyan időszakban kénytelenek növekedni, amely nem megfelelő számukra, ezért nem érik el a kifejlett kort - mondja Fabrizzi Erika tengerbiológus.

Az elmúlt években a világ tengereinek és óceánjainak 70 százalékában sérült a biológiai sokszínűség. Egymilliárd ember függ az óceánoktól, tengerektől és a belvizektől. A vízalatti helyreállítás segíthet az egyensúly megóvásában, de a kihívások hatalmasak.

— Az amazóniai esőerdőkben valószínűleg több évtizedre lesz szükség a pusztítás nyomainak eltüntetéséhez. A víz alatt nagyjából hasonló a helyzet, például az algatelepek megújításának esetében, de amikor mélyvízi korallzátonyokkal vagy fehér korallfürtökkel van dolgunk, akkor akár több száz évre is szükség lehet ahhoz, hogy regenerálódjanak - mondja Roberto Danovaro tengerbiológus.

A tengerparti élőhelyekkel együtt a kutatók a sekély, sziklás tengerfeneket és a mélytengeri ökoszisztémákat is szeretnék helyreállítani. A tengeri környezet prdig nagylelkű, ha segítő kezet nyújtanak neki - állítják a tudósok.

— Nem gondoltuk, hogy a Posidonia képes lesz túlélni ezen a területen, figyelembe véve a víz alatt jelenlévő hatalmas szennyezőanyag-mennyiséget. De megtanultuk, hogy a növény képes ellenállni. Nyilvánvaló, hogy nem lehet ugyanolyan egészséges, mint egy teljesen tiszta helyen, de nem adja fel. Már teljesen biztosak vagyunk abban, hogy technikáink lehetővé tehetik a fajok élőhelyének helyreállítását. Lépésről lépésre, fokozatosan tanulunk mondjsa Luigi Musco tengerbiológus.

Ez volt mára a Futuris különkiadása, köszönjük a figyelmét. Erről és más EU-missziókról a Futuris weboldalán és közösségimédia-felületeinken talál információt.