Egy kütyü, ami nem jár a beteg helyett, de segít neki újratanulni járni.
Egyre több az exoszkeletonnal kapcsolatos fejlesztés a világban. A motoros rásegítéssel mozgó külső váz az agyvérzésen átesett emberek rehabilitációjában is hasznos lehet. Ezen dolgoznak egy európai kutatási projekt, a Balance tudósai.
A járás újratanulása az agyvérzésen átesett betegeknél a rehabilitáció egyik kulcseleme. Ebben a Szlovéniában található intézetben egy olyan robotot tesztelnek, ami nem csak a járás újratanulásában, de az egyensúlyérzék visszaszerzésében is segít.
Anton másfél évvel ezelőtt szenvedett agyvérzést, pár hónapja tanult meg újra járni. Klasszikus rehabilitáción esett át, és csak ezután vett részt egy motoros külső váz prototípusának tesztelésében. A medencéhez csatolt szerkezetnek hat motorja és több érzékelője van, amelyek rásegítenek a páciens mozgására, és szoftverek segítségével alkalmazkodnak hozzá.
- A gép követi a viselője mozgását, azt szeretnénk, hogy a mozgása természetes maradjon – magyarázta a Futurisnak Zatko Matjatics. – Ugyanakkor az agyvérzés utáni rehabilitációban, amikor a járás szimmetriáján dolgozunk, akkor korrekciós erőket is alkalmazunk.
Antonnak a jobb oldala bénult meg, a készülék segíti abban, hogy a testtartását kijavítsa. A képernyőn valós időben követheti a saját teljesítményét. A Balance nevű uniós kutatási projekt a robotikán keresztül probálja megoldani az agyvérzéses betegek egyensúlyproblémáit.
-A cél az abnormális testtartás kijavítása, a dianamikus egyensúly helyreállítása, ami nagyon fontos a mindennapi mozgásunkban – magyarázta Nika Goljar, a rehabilitációs részleg vezetője. A CEA nevű párizsi interaktív robotikai laboratórium szintén a projekt partnere. Az itteni mérnökök készítettek egy prototípust, amely a csípőtől a bokáig ér. Az a cél, hogy az egyensúly komplex mechanizmusát repodukálják, amire a mostani külső váz nem képes. Ugyanakkor a robot feladata nem az, hogy a viselője helyett mozogjon, csak támogatja a helyes testtartás visszaszerzését.
- Ennek a gépnek a vezérlőkarjai az erőkifejtést is irányítják, nem csak a testhelyzetet – mondta Catherine Bidard robotikai mérnök. – A másik, hogy lábanként négy motortengely van. Itt van a csípő oldalirányú mozgása, amely lehetővé teszi az egyensúly visszaszerzését vagy a fordulást.
Mindössze két támasztóponttal egyensúlyt tartani, ahogy az emberi test működik, kihívást jelent a mérnököknek. A végső teszteken, a finomhangoláson számítástechnikusok és mérnökök dolgoznak. A következő hónapokban Anton lesz az egyik első, akin tesztelik a robotlábakat, de a széles körű gyakorlati elterjedésre még várni kell.