Drámai mértékben fogynak a méhek világszerte – az utóbbi nyolc-kilenc év jelentései erről tanúskodnak.
HIRDETÉSDrámai mértékben fogynak a méhek világszerte – az utóbbi nyolc-kilenc év jelentései erről tanúskodnak.
Az élőhely zsugorodása, a klímaváltozás és a növényvédő szerek használata egyaránt szerepet játszik ebben.
Kanadai tudósok szerint a méhek pusztulása a mezőgazdaságra és élelmiszerellátásra is kihat, hiszen a legtöbb gyümölcsöt, mogyoró- és zöldségfélét a méhek porozzák be.
- Számos növény beporzását rovarok végzik el, de talán a méhek a legfontosabbak világszerte. Ennek az a fő oka, hogy könnyen kezelhetőek. Oda tudjuk vinni őket, ahol szükség van rájuk. Sok növény nem hozna termést, ha nem lennének méhek – mondja Leonard Foster professzor, a Bee Omics projekt vezető kutatója.
A Brit Columbiai Egyetem kutatói természetes úton, szelekción alapuló nemesítéssel próbálnak jobb génállományú méhkirálynőt nevelni, hogy így állítsák meg az állomány rohamos pusztulását.
- Ez nem génmódosítás, csupán megkeressük a természetben megtalálható, legjobb génállománnyal rendelkező méheket, és azokat szaporítjuk. Nem kapnak idegen DNS-t, ezek nem génmódosított organizmusok. Ugyanazt tesszük, mint a növény- és állatnemesítők több tízezer éve: kiválasztjuk egy adott populáció legkiválóbb tulajdonságokkal bíró egyedeit, hogy erősebb méheket tenyésszünk ki – magyarázza a professzor.
Egyiptomban már 4500 éve célzottan tartottak méheket, amelyek évszázadokon át kiválóan alkalmazkodtak a környezethez, egészen mostanáig.
Egyetlen méhkolónia naponta akár 300 millió virágot is képes beporozni.
A kutatócsoport azon dolgozik, hogy ez a rendkívül hasznos rovar ismét erőre kapjon.