Jean-Pierre Bibringgel beszélgetünk arról, hol érdemes az élet nyomait kutatni a Marson, és miért éppen ott.
HIRDETÉS
Van rá esély, hogy volt valaha kezdetleges élet a vörös bolygón. De hol keressük ennek nyomait?
A téma szakértőjét, Jean-Pierre Bibring professzort kérdeztük, aki az ExoMars marsjáró egyik talajelemző műszeréért felel.
- Az ExoMars arra kérdésre keresi a választ, hogy a Marson korábban voltak-e olyan körülmények, amelyek a Földhöz hasonlóan vízből és máshonnan érkezett molekulákból lehetővé tették az élet megjelenését.
- A Marsnak két jégsapkája van, a bolygó kicsivel több, mint huszonnégy óra alatt fordul meg a tengelye körül. Északon nagy síkságok vannak, délen több ezer méter magas fennsíkok, amelyek tele vannak becsapódási kráterekkel. A kettő között van egy átmeneti övezet, és itt vannak olyan területek, amelyek a négymilliárd éve kialakult fennsíkoknál is öregebbek. Meg vagyunk győződve arról, hogy ha az élet csírája megjelent a Marson, annak a nyomait itt kell keresni.
- Nem abban reménykedünk, hogy élő létformát találjunk. De ha csak olyan makromolekulákat találunk, amelyek az élőlények előhírnökei, már az komoly lépés lenne előre, mert azt jelentené, hogy az élet elég erős ahhoz, hogy képes volt alkalmazkodni a marsi környezethez.
- A Marsban az a csodálatos, hogy megőrizte az emlékeket azokból az időkből, amikor az élet megjelenhetett, ezeket a nyomokat keresi az ExoMars.