Franciaország ezen a héten Németországgal közösen ad otthont egy jelentős űrügyi csúcstalálkozónak, miközben Európa stratégiai válaszúthoz érkezett.
Űrhajósok, államfők és az űripar meghatározó gazdasági szereplői gyűlnek össze szerdán és csütörtökön a Franciaország és Németország által közösen szervezett nemzetközi űrcsúcson, a párizsi Grand Palais-ban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Több amerikai cég állítólag visszalépett a rendezvénytől, miután Washingtonból nyomást gyakoroltak rájuk az „uniós politikai álláspontok” támogatása miatt.
A csúcstalálkozó az európai űripar számára egy stratégiai fordulóponton érkezik, amelyet Emmanuel Macron elnök „lehetőségnek” nevezett arra, hogy „közös ambíció köré tömörítse az európaiakat”, és kidolgozzon egy „közös víziót Európa helyéről a globális űrhatalmak térképén 2035-re”, amikor 2025 októberében bejelentette az eseményt.
Az Elysée szerint a csúcstalálkozó középpontjában a nemzetközi űregyüttműködés és az űrbiztonság megerősítése áll. Az elmúlt években Európa egyre inkább igyekezett megkérdőjelezni az Egyesült Államok dominanciáját a globális űrpiacon: saját hordozórakéták fejlesztésébe kezdett, és növelte az űrkutatásra fordított forrásokat mind tagállami, mind uniós szinten.
Európa történelmileg a GDP 0,07%-át fordította űrprogramokra, szemben az Egyesült Államok 0,24%-ával.
2025 azonban fordulópontot jelentett: az Európai Űrügynökség (ESA) novemberben rekordmagas, 22,3 milliárd eurós költségvetést hagyott jóvá a 2026–2028-as hároméves finanszírozási ciklusra, és 35 milliárd eurót szánnak az űrrel összefüggő biztonsági és védelmi célokra.
Az úgynevezett holdbányászat is egyre inkább felmerül, mint lehetséges út a tisztaenergia-források és a kritikus nyersanyagok biztosítására, miközben Európa igyekszik megszabadulni kínai és orosz függőségeitől.
Eltérések Franciaország és Németország között
Macron bejelentése után csaknem egy évvel a csúcstalálkozó már a kezdete előtt akadályokba ütközött. Friedrich Merz német kancellár pénteken megerősítette, hogy belföldi elfoglaltságai miatt nem vesz részt az eseményen; helyette Boris Pistorius védelmi miniszter és Dorothee Bär űrügyi miniszter képviseli Németországot.
A háttérben Franciaország és Németország számos űr- és védelmi projekt kapcsán is szembekerült egymással; hosszas viták után 2026 júniusában feladták a Future Combat Air System (FCAS) harci repülőgép-programot.
Macron következetesen hangsúlyozza Európa stratégiai autonómiájának kiépítését, és olyan programok mellett áll ki, mint az Ariane 6, ahelyett hogy Elon Musk SpaceX-éhez hasonló amerikai szolgáltatóktól függene.
Németország ezzel szemben nyitottabban viszonyul az olcsóbb amerikai alternatívákhoz, például a SpaceX-hez. Szombaton a német Isar Aerospace start-up indította útnak az első olyan kereskedelmi rakétát, amely a kontinentális Európából eljutott Föld körüli pályára – ez jelentős mérföldkő az önálló európai űr-hozzáférés biztosításának folyamatában. Merz a startot „egy új korszak kezdetének” nevezte.
Amerikai cégek lépnek vissza a rendezvénytől
A Politico értesülései szerint több amerikai vállalat is visszalépett a rendezvénytől, miután egy Fehér Ház-i tisztségviselő állítólag arra figyelmeztette őket, hogy részvételük „az uniós politikai álláspontok hallgatólagos támogatásának tűnhet”.
Franciaország felsőoktatási és kutatási minisztériumának – amely a nemzeti űrpolitikáért felel – egyik szóvivője az AFP hírügynökségnek elmondta, hogy a SpaceX, a Blue Origin, a Stoke Space és a Starcloud is visszalépett a rendezvénytől, hozzátéve: „nehéz nem összefüggésbe hozni ezt a sajtóban megjelent nyomásgyakorlási híresztelésekkel”.
Az Euronewsnak nyilatkozva Hermann Ludwig Moeller, az Európai Űrpolitikai Intézet igazgatója Franciaországot az európai űrszektor „húzóerejének” nevezte, amely „erős politikai támogatást” nyújt az ágazatnak, és hangsúlyozta, hogy „az űr jelentősége folyamatosan nő”.
„Egyre inkább hadszíntérré válik, miközben a közvélemény számára is nyilvánvaló lett, hogy a konfliktusok hibrid jelleget öltöttek, például a közlekedési, energetikai vagy digitális kritikus infrastruktúrák elleni támadások révén. Az űr itt tud nagyobb ellenálló képességet biztosítani.”
Moeller kiemelte az olyan űrtechnológiák, például a műholdas navigáció szerepét, amelyeknek polgári és katonai felhasználása egyaránt van.
„Miközben nélkülözhetetlenek a mindennapi életben, az ukrajnai háború a modern hadviselésben betöltött stratégiai szerepükre is rávilágított” – mondta.
Kijevnek Elon Musk Starlink-hálózatára való ráutaltsága Oroszország Ukrajna elleni, teljes körű invázióját követően tovább erősítette a háborús időkben nyújtott űrszolgáltatások stratégiai jelentőségét: a műholdas hálózat akkor is megbízható internetkapcsolatot biztosít, amikor a földi infrastruktúra megsérül vagy megsemmisül.
Ez a tapasztalat arra is ösztönözte Európát, hogy saját, független műholdas hálózatokat fejlesszen ki, köztük az IRIS² néven ismert, biztonságos internetszolgáltató konstellációt.