Vírusok, baktériumok és paraziták pusztítják Európában az osztrigatelepeket. De hogyan segíthet ezeknek az állatoknak a tudomány?
Dél-Franciaországban joggal érzik úgy az osztrigafarmerek, hogy van miért aggódniuk.
Gérald Viaud osztrigafarmer szerint egyre tragikusabb a helyzet: az osztrigák betakarítási ciklusa három-négy év. Ebből az első évben, amikor a kagylók még gyakorlatilag csecsemők, 80-90 százalékuk elpusztul. A második évben 10-15 százalék a halálozási arány, míg a harmadik évben további 30-40 százalék pusztul el. A végére jó, ha 10 állatból egy megmarad.
Egy európai kutatási projekt tudósai most megpróbálják azonosítani, majd semlegesíteni a osztrigákat fenyegető veszélyeket.
Az IFREMER/ BIVALIFE program tengeri környezetet szimuláló laborjaiban a tudósok eddig egy vírust, háromféle baktériumot és egy parazitát azonosítottak az osztrigák pusztulásának felelőseként.
Már azt is tudják, hogyan fertőznek ezek a kórokozók, de az ilyen sérülékeny állatok védelme egyáltalán nem egyszerű.
Tristan Renault állatorvos, a projekt koordinátora az Euronewsnak elmondta: a kagylókat képtelenség beoltani, mert hiányoznak szervezetükből azok az antitestek, amiket oltóanyaggal stimulálni lehetne a fertőzések ellen, mint ahogy az embereknél vagy a haszonállatoknál működik.
De mégis van néhány lehetőség, amit érdemes megvizsgálni: a legígéretesebb, bár igen lassú folyamat, a természetes kiválasztódás és a keresztezés.
Tristan Renault szerint az osztrigakolóniákban vannak olyan egyedek, amelyek erősebbek és fittebbek a többinél. Ezek képesek védekezni a vírusos fertőzés ellen. A kutatók kiválasztják és keresztezik ezeket az erős egyedeket, aminek eredményeként ellenállóbb kagylócsaládokat kapnak.
A haszonállatokkal ellentétben az osztrigákat nagy, nyitott,összetett környezetben nevelik, így rengeteg olyan hatás éri a farmokat, amiket nem lehet szabályozni. Ilyen az óceán hőmérséklete, sótartalma, savassága és a szennyezettsége.
Jean-Paul Lopez osztrigafarmer szerint a vírusok mellett a szennyezés is jelen van a vizekben. Különböző műtrágyák és növényvédőszerek kerülnek az óceán vizébe, sőt sok helyen még szennyvíz is – fogalmaz a tenyésztő.
Ezt megerősíti az állatorvos Tristan Renault is és hozzáteszi: az intézetben azt is vizsgálják, hogy milyen szerepe lehet egy tucat különböző növényvédőszernek abban, hogy a kórokozók egyre fertőzőbbek a kagylók pedig egyre védtelenebbek lettek.
Gérald Viaud kagylótenyésztő úgy véli, az osztrigafarmereknek lenne igazán szükségünk a környezeti kutatások eredményeire, hogy ismerjék a víz és az üledék minőségét. Hiszen tudniuk kel, hogyan tegyék jobbá a kagylók élőhelyét.
A rideg valóság ellenére sem a kutatók sem az osztrigafarmerek nem adják fel.
- 20 éves voltam, amikor az első kipusztulási hullám sújtotta az osztrigaipart – mondta Gérald Viaud. Ha akkor nem lettem volna optimista, akkor most, 73 évesen biztosan nem ezzel foglalkoznék. Továbbra is az osztrigatenyésztésért harcolok majd, mert a gyerekeim is ebben az ágazatban dolgoznak. És nagyon remélem, hogy egy napon az unokáim is beállnak majd a családi osztrigagazdaságba – fogalmazott a kagylótenyésztő.
További részletek:
www.bivalife.eu