Ázsia számos térségében rekordot döntő esőzések és vihardagályok okozta katasztrófa nyomán a halálos áldozatok száma több mint ezerháromszázra nőtt.
Pusztítás söpört végig Ázsia egyes részein ezen a héten, miután rekorddöntő esőzések és vihardagályok csaptak le.
A mentőcsapatok még mindig az idővel versenyeznek, hogy elérjék a túlélőket a napokig tartó villámárvizek és földcsuszamlások után, amelyek több ezer embert elszigeteltek, és több mint 1 300 halálos áldozatot követeltek.
Emberek tetőkön vagy fákon kapaszkodva próbáltak életben maradni, az utak pedig gyorsan sebes sodrású sárfolyamokká alakultak, és otthonok ezrei semmisültek meg.
Indonézia, a legsúlyosabban érintett ország, december 2-án, kedden 753 halálos áldozatot regisztrált. Ezt követi Srí Lanka és Thaiföld, ahol rendre 410 és 181 halálesetet jelentettek. Malajziában is három ember vesztette életét, és több ezren kényszerültek elhagyni otthonaikat.
Mi okozta Ázsia halálos árvizeit?
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) szóvivője, Clare Nullis szerint olyan országok, mint Indonézia, Srí Lanka, Thaiföld, Vietnam és a Fülöp-szigetek tartoznak a leginkább érintettek közé, amelyeket a „monszunhoz kapcsolódó csapadék és a trópusi ciklonok aktivitásának kombinációja” sújt.
A monszun nem csupán az esőről szól: valójában évszakos szélrendszerek összefoglaló neve, amelyek éles kontrasztot eredményeznek a száraz és az esős évszakok között.
Ez a váltás régóta Dél- és Délkelet-Ázsiában a legkifejezettebb, ahol a nyári monszun özönvízszerű esőket hoz, amelyek létfontosságúak a mezőgazdaság, az ökoszisztémák és a vízellátás számára.
A trópusi ciklonok (közismert nevükön hurrikánok vagy tájfunok) körkörös viharok, amelyeket erős szelek és heves esőzés jellemez. Energiájukat a trópusi óceánokból nyerik, és mindaddig megőrzik erejüket, amíg meleg víz felett maradnak.
Nullis figyelmeztetett: „Ázsia nagyon, nagyon sérülékeny az árvizekkel szemben.” Elmagyarázta, hogy a térségben az árvizek következetesen a klímakockázatok listájának élén szerepelnek.
Ugyanakkor az olyan trópusi ciklonok, mint a Senyar, amely múlt héten Indonézia, Malajzia és Dél-Thaiföld területén özönvízszerű esőzést és kiterjedt áradásokat okozott, az Egyenlítőhöz ilyen közel általában meglehetősen ritkák.
Nullis hozzátette: „Nem látunk ilyet túl gyakran, és ez azt jelenti, hogy a hatások felerősödnek, mivel a helyi közösségeknek nincs benne tapasztalatuk.”
Tehető felelőssé a klímaváltozás?
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) arra figyelmeztet, hogy az egész Ázsiában a 20. század óta megfigyelhető jelentős felmelegedés növeli az árvizek valószínűségét a monszunövezetekben Dél-, Délkelet- és Kelet-Ázsiában.
Ennek oka, hogy minden 1 °C-os léghőmérséklet-emelkedésnél a légkör körülbelül 7 százalékkal több nedvességet képes megtartani, ami intenzívebb és nagyobb mennyiségű esőzésekhez vezethet.
Az elmúlt évben a hőt csapdába ejtő szén-dioxid légköri szintje a valaha mért legnagyobb mértékben ugrott meg, az ENSZ pedig arra figyelmeztetett, hogy ez „felturbózza” a Föld éghajlatát, és még szélsőségesebb időjárást okoz.
Az IPCC jelentése megerősíti, hogy az elmúlt években Dél- és Kelet-Ázsiában egyre gyakoribbak a szélsőséges esőzések, és hozzáteszi, hogy az ilyen időjárási események gyakorisága csak tovább fog nőni.
Benjamin Horton, a Hongkongi Városi Egyetem földtudományi professzora arra figyelmeztet, hogy miközben a halálos viharok összesített száma lehet, hogy nem „nő drámaian”, súlyosságuk és kiszámíthatatlanságuk igen.
„Ember okozta válság”
A globális felmelegedés mellett a szakértők az emberi tevékenységet is felelőssé teszik az árvizek hatásainak súlyosbodásáért.
Észak-Szumátrán, Indonéziában a tisztviselők szerint az árvizek és földcsuszamlások millió köbméternyi kivágott faanyagot sodortak el. Ez aggodalmat keltett, hogy az illegális fakitermelés hozzájárulhatott a katasztrófához.
Batang Toru, amely egykor buja, erdős vidék volt, mára összetört rönkök és romba dőlt otthonok sivár pusztaságává vált.
Rianda Purba, az Indonéziai Környezetvédelmi Fórum aktivistacsoportjának tagja az AP Newsnak azt mondta: „Ez nem pusztán természeti katasztrófa, hanem ember okozta válság.”
„Az erdőirtás és a féktelen fejlesztés megfosztotta Batang Torut ellenálló képességétől. Sürgős helyreállítás és szigorúbb védelem nélkül ezek az árvizek válnak az új normává.”