A németországi freiburgi egyetem az egyik résztvevője annak az európai kutatási programnak, ami azt vizsgálja, hogy hogyan lehet egy bizonyos genetikai felépítésű moha segítségével a levegőben található szennyezőanyagokat kimutatni.
– Azért a mohát választottuk, mert ennek a növénynek nagy a felülete – mondta Eva Decker a freiburgi egyetem biológia tanszékének kutatója. – Ezzel a sajátos felépítéssel a moha meg tudja tisztítani a levegő szennyezett részecskéit.Napjainkban, a meglévő technológiákkal nagyon pontatlanul vagy csak nagyon drágán lehet olyan anyagokat vizsgálni mint a nitrogén-oxidok, a kén-oxidok vagy a levegőben lévő nehézfémek.
Az egyetemen egy biológusok által vezetett kutatócsoport írányítja és ellenőrzi ezeknek a speciális moháknak a a szaporítását és a növekedését.
- Egy bireaktort használunk aminek 5 literes űrtartalama van, szemben a hagyományos 200 ml-es üveggel. Ennek a segítségével sokkal nagyobb mennyiségben tudjuk a mohát előállítani.
A természetes növényzet már eleve jó biológiai indikátorként szolgál, hiszen képes felvenni a szennyezőanyagokat. A mohákra különösen igaz ez, hiszen nincs gyökerük és nagyon nagy a felületük.
A kutatás egyik újítása a tőzegmoha nagymennyiségű termesztése laboratóriumi körülmények között.
– Ezáltal nem csak a különböző mohafajták számát csökkentjük le a legkisebbre – egyetlen genetikai klónra -, hanem azt is tudjuk garantálni, hogy a bioreaktorban ugyanazon feltételek mellett történjen a termesztés _ hangsúlyozta Ralf Reski a kutatócsoport egyik tagja. – Ezt pedig nem lehetne közvetlenül a természetben megtalálható növényekkel megvalósítani.Ezt követően a mohát légáteresztős táskákba helyezik, majd Európa különböző pontjain megfigyelőállomásokra helyezik ki őket.
Jelenleg a spanyolországi Santiago de Compostellában tesztelnek ilyen táskákat.
- A minták háromszor három hétig vannak kihelyezve a szabad levegőre, hogy minél több fajta ipari és közlekedési szennyeződéssel lépjenek érintkezésbe – magyarázta Carlos Brais a santiagoi egyetem kutatója.
A mintavétel után a mohát kiszárítják és port képeznek belőle, majd ezt a port vizsgálják meg, különböző szennyeződéseket keresve benne.
Ez a megközelítés, ami egyesíti a molekuláris biológiát az anyag tudománnyal és még az ökológiát és a bionikát is bevonja a kutatásba, olyan eljárás, ami új utakat nyithat a környezeti problémák megközelítésében is.
- Nagyon szeretnénk ezt a megközelítést és filozófiát olyan más területeken is használni mint a folyók, a mezőgazdasági vagy ipari területek – foglalta össze José Angel Fernandez az egyetem kutatója. – Korunk szennyeződései kihatnak az édesvizekre, így eljutnak a tengerbe és tönkreteszik azok élővilágát is. Egy ilyen hatékony eljárással a kezünkben megtudhatnánk, hogy mik a legveszélyesebb szennyeződések Földünk ökoszisztémájára.