A szövetségi kormány több operatív jogkört adna a titkosszolgálatoknak. A BND beavatkozhatna kibertámadásokba és dezinformációs akciókba. A Zöldek, a Baloldal és az FDP túlzott beavatkozásoktól tart.
A német szövetségi kormány elfogadta a titkosszolgálati jogszabályok reformjáról szóló törvényjavaslatot. A cél, hogy javuljon a terrorizmus és a szélsőségesség felderítése. A német hírszerző szolgálatok a jövőben más államok titkosszolgálati tevékenységeivel kapcsolatban is több jogosítványt kapnának, hogy saját maguk is beavatkozhassanak. A belföldi ügyekért a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV), a külföldi hírszerzésért a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) felel.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A jövőben a hatóságok aktívan beavatkozhatnak, például Németország elleni kiber- és dezinformációs támadások esetén. Így például a BND egy támadás idején hozzáférhetne más országok IT-infrastruktúrájához, és manipulálhatná azt.
A katonai védelemhez hasonlóan itt is láthatóan az elrettentés elve a mérvadó. Martin Jäger, a BND vezetője úgy fogalmazott, Németországnak meg kell mutatnia az ellenfélnek, „hogy képesek vagyunk nagyon hasonló dolgokra, hogy a másik oldal is érezze a fájdalmat”.
A szabotázs elleni fellépés érdekében a jövőben bizonyos feltételek mellett az alkotmányvédelmi hivatal beléphet a gyanúsítottak lakásaiba – például robbanószerkezetek hatástalanítása céljából.
Számítógépeken és okostelefonokon a BND és az alkotmányvédelem a jövőben kiolvashatná a tárolt adatokat. Emellett széles körű aktív műveleteket hajthatnának végre, például célzottan behatolhatnának vegyi fegyvereket fejlesztő laborok vagy dróngyárak IT-rendszereibe a termelés szabotálása érdekében, illetve lekapcsolhatnák vagy működésképtelenné tehetnék állami hackercsoportok vagy dezinformációs szereplők szervereit.
Jogalapot teremtenének továbbá az interneten talált fényképekkel végzett biometrikus összevetésre szolgáló eszközök, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazására.
„Németország folyamatos célpontja a hibrid támadásoknak”
Nina Warken (CDU), a különleges feladatokért felelős szövetségi miniszter és a titkosszolgálatokért felelős megbízott úgy fogalmazott: „Németország folyamatos célpontja a szabad társadalom, értékrendünk és biztonságunk elleni hibrid támadásoknak. Ahhoz, hogy az állam eleget tudjon tenni védelmi kötelezettségének polgárnőivel és polgáraival szemben, hírszerző szolgálatainknak több jogosítványra és további operatív képességekre van szükségük.” A tervek szerint így a német szolgálatok a jövőben egy szinten tudnak majd működni partnerországok titkosszolgálataival.
A Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter (CSU) szavai szerint: „A szabotázs, a kémkedés, a kibertámadások és idegen hatalmak fedett akciói új válaszokat követelnek. A titkosszolgálatok valódi hírszerző szervekké történő reformjával biztonsági architektúránk tartóoszlopait erősítjük. Olyan operatív képességeket és aktív jogosítványokat biztosítunk a szolgálatoknak, amelyekkel hatékonyan léphetnek fel a modern állami terrorizmus és a szélsőséges erőszak ellen.”
Túl messzire mennek a tervek?
A törvénytervezetet azonban heves bírálatok is érik. A modern Németország továbbra is rendkívül érzékeny az adatvédelem kérdésére, amit a náci korszak, majd később a kommunista Kelet-Németország titkosszolgálatának emlékei alakítottak ki.
A Zöldek titkosszolgálati szakértője, Konstantin von Notz szerint a reform „sürgősen szükséges”, ahogy azt az AFP hírügynökségnek nyilatkozta. A kormány tervei ugyanakkor szerinte „túllőnek a célon”. Von Notz különösen a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal számára tervezett jogosítványokat kritizálja. Úgy véli, ezeket a titkosszolgálati és rendőrségi jogosítványok szétválasztásának elvével „csak nehezen lehet összeegyeztetni”.
Bírálat érkezett a baloldaltól is: Clara Büngert a Tagesschau így idézi: „Aki operatív beavatkozási jogokat, szabotázsjogosítványokat és államilag irányított hackertámadásokat ad a titkosszolgálatok kezébe, az egy új német titkosrendőrséget tervez.” Bünger ezt „történelemfeledőnek és felelőtlennek” nevezte. Szerinte a reformmal a megfigyelési jogosítványok „minden alkotmányjogilag védhető mértéket” túllépnének.
Hasonlóan látja a helyzetet az FDP elnöke, Wolfgang Kubicki is: „Amit Dobrindt tervez, az történelmi tabusértés. Mindaz, amiről az Unióban mindig is álmodoztak a beavatkozási jogosítványok terén, különösebb jogi akadályok nélkül, azt most az alkotmányvédelem kapná meg. Alig elképzelhető, hogy az Alkotmánybíróság ebben az ügyben ne avatkozzon be” – mondta Kubicki az »Augsburger Allgemeine«-nak.
A Bundestagnak a nyári szünet után még jóvá kell hagynia a kabinet által elfogadott törvényjavaslatot.