Migránsok orosz vízummal próbálnak átkelni a balti országok határain. Tíz európai országban okoztak komoly fennakadást a légi közlekedésben a rajtaütésszerűen megjelenő drónok. Orosz vadászgépeket űztek el a Baltikumban a NATO kötelékében szolgáló magyar pilóták. A példáknak se szeri, se száma.
„Formálisan nem állunk háborúban, de békében sem élünk. Hibrid hadviselést folytatnak ellenünk” – így jellemezte a Bloombergnek a jelenlegi lettországi körülményeket az ország védelmi minisztere. A valóság az, hogy fel kell készülnünk a szabotázsokra, a dezinformációra, az illegális bevándorlás fegyverként történő felhasználására, a kibertámadásokra – mondta Andris Sprūds.
Négy éve, 2021-ben hetente négy járat repült Bagdadból Minszkbe. A lett hatóságok jól ismerték a menetrendet, és azt is tudták, mennyi időbe telik a belarusz főváros repülőteréről autóval eljutni a határig. „Így hát ott vártunk »barátainkra«” – idézte fel a múltat a határhoz közeli Daugavpils határellenőrzési szolgálatának vezetője. Vadims Grickovs alezredes nemrég egy amerikai csereprogramban a helyszínen tanulmányozta az ottani határvédelmet.
Akkoriban migránsok ezrei próbáltak bejutni Lettország, Litvánia és Lengyelország területére. Belarusznak, Oroszország közeli szövetségesének szándékos kísérlete volt, hogy humanitárius válságot szítson az Európai Unió keleti részén – vallják meggyőződéssel a három célország illetékesei.
A magyar Gripenek
Az illegális határátlépési próbálkozások száma tavaly lelassult, majd az idén újra megugrott – mondta Grickovs. Szeptemberig tízezer embert fogtak el, csaknem kétszer többet, mint tavaly. A nagy változás, hogy a jobbára Afrikából és a Közel-Keletről érkező migránsok többsége orosz vízummal rendelkezik.
„Most már Moszkván keresztül érkeznek, az orosz hatóságok pedig...” – az alezredes szemellenzőt formálva mutatja, hogy mi történik az orosz fővárosban.
A hibrid konfliktusok nem emelkednek feltétlenül a közvetlen konfrontáció szintjére, kirobbantásukat pedig nehéz állami szereplőnek tulajdonítani. A lényegük és céljuk azonban egyértelmű: aláásni az emberek biztonságérzetét és a kormányukba vetett bizalmat.
Más esetben könnyű azonosítani az elkövetőt. Az elmúlt hónapokban orosz vadászgépek ismételten megsértették az európai NATO-tagok légterét. Szeptember 19-én három MiG 31-es 12 percig tartózkodott engedély nélkül Észtország légterében, amíg az olasz légierő riasztott, az észt Ämari légitámaszponton állomásozó F35-esei el nem űzték a behatolókat.
A Baltikumban teljesítenek légtérellenőrzési szolgálatot augusztus 1-jétől a Magyar Honvédelem Gripenjei, amelyek egy héttel később olyan orosz gépeket fogtak el a Balti-tenger felett, amelyek nem tartották be a nemzetközi légi közlekedési előírásokat.
Szeptember végén két alkalommal újra orosz gépek miatt riasztották a magyar pilótákat. A NATO tájékoztatása szerint a második esetben öt orosz vadászrepülő bukkant fel a radaron Lettország partjainál, de a magyar vadászgépek sikeresen visszafordították őket.
A sárkányfogak
Eközben a szárazföldön az Oroszországgal és Belarusszal határos lettországi átkelőhelyek felét lezárták azóta, hogy 2022 februárjában az orosz erők lerohanták Ukrajnát. Naponta egyetlen szerelvény közlekedik Lettország és Belarusz között. A rigai kormány több millió eurót költött egy nagyjából 145 kilométer hosszú, szögesdróttal védett kerítésre, amely a belarusz határ szinte teljes szakaszán végighúzódik.
A magyarhoz hasonló határkerítés rövid időre csak a cigarettacsempészeknek okozott némi fejtörést, akik gyorsan feltalálták magukat, és az egyetlen vonaton rejtik el az árut, vízhatlan csomagolásban úsztatják át a Daugava folyón, az utóbbi időben pedig drónokkal és meteorológiai ballonokkal reptetik át a kerítés felett.
A balti országok keleti határai eközben egyre inkább militarizálódnak. A lett kormány a GDP 2022-es 2 százalékáról folyamatosan növeli a védelmi költségvetést, amely jövőre fogja elérni a kitűzött 5 százalékos arányt. Bunkerekből, árkokból és tanktámadástól védő sárkányfogakból álló védelmi vonalat telepítenek az orosz és a belarusz határ mentén.
Sárkányfogakat korábban Litvánia is telepített a Kalinyingrádi területtel határos átkelőkön és a Nyeman folyón átívelő hídon.
Az X-óra
A nagyjából 80 ezer lakosú Daugavspilsban, Lettország délkeleti részén a széles sugárutak kihaltak egy szeptemberi szerda délutánon. Egy nappal korábban terrorizmusellenes gyakorlatot tartottak, a határőrök pedig lezárták az utakat. Azóta is plakátok tájékoztatják a helyieket, hogy a NATO-gyakorlatok októberben is folytatódnak. Időről időre arra figyelmeztetik a lakosságot: ne aggódjanak, ha katonai konvojok bukkannak fel az utcákon.
Ha bekövetkezne az, amit Lettországban X-órának neveznek – egy invázió – Grickovs és határőr társai katonai parancsnokság alá kerülnek. Már korábban kiképezték őket néhány válságforgatókönyvre. Addig is megkísérlik megfékezni az illegális határátlépők növekvő számát, akik a legegyszerűbb módszert vállalják: a lengyel határhoz hasonlóan alagutat fúrnak a kerítés alatt, vagy átvágják.
A járőrök néha elektronikus zavart tapasztalnak. „Nincs bizonyítékunk arra, hogy belarusz eredetű” – mondta az alezredes, aki szerint ilyenkor elvesztik az irányítást a drónok felett, és lehalnak a kommunikációs kapcsolatok is.
A kiberbűnözés
Lettországot évek óta dezinformációs kampányokkal bombázzák kettős céllal: a társadalmi megosztottság felerősítésének, illetve a NATO- és uniós tagság támogatottsága aláásásának a szándékával. Az Ukrajna elleni invázió óta a narratíva a társadalmi-gazdasági sérelmekre épülve például azt állítja, hogy Lettország Ukrajnának nyújtott segítségét célszerűbb lenne szociális támogatásokra költeni.
Ezzel párhuzamosan orosz hekkerek tavaly többször is megkíséreltek behatolni az infrastrukturális intézmények és kommunikációs hálózatok informatikai rendszerébe – áll a lett Alkotmányvédelmi Hivatal éves jelentésében.
A lett rendőrség – nemzetközi együttműködésben – nemrég felszámolt egy méretes, SIM-Box alapú rendszert, amit az online bűnözés alvilági eszközeként működtettek. A SIM-Box egyidejűleg rengeteg mobilkártyát képes kezelni. Központilag vezérli a különböző országokban regisztrált telefonszámokat, amelyek illetéktelen kezekben tökéletesen alkalmasak propagandát terjesztő álprofilok létrehozására, visszaélésekre, sőt súlyosabb bűncselekményekre.
Rigában összesen hét gyanúsítottat tartóztattak le. Öt szerveren negyvenezer aktív SIM-kártyát működtettek, amelyekkel jobbára Ausztriában, részben Lettországban összesen csaknem 5 millió eurós kárt okoztak.
A finomítók
„A százhalombattai olajfinomítóban történt tűzeset körülményeit a lehető legszigorúbban kivizsgáljuk” – ezt jelentette be a magyar miniszterelnök azok után, hogy lángok csaptak fel a desztillációs üzemben. Magyarország legnagyobb és legmodernebb olajfeldolgozó létesítményébe oroszországi kőolaj érkezik a Barátság vezetéken át.
Sokan azonnal a legrosszabbra, külföldről, vélhetően Ukrajnából indított támadásra gondoltak.
A tűz már csak pislákol – jelentették a Mol képviselői órákkal később, miután a tűzoltók megfékezték a lángokat, és azt is megerősítették, hogy a híresztelésekkel szemben nem következett be robbanás.
Külső körülmény, külső behatás nem merült fel a tűz okai között – mondta a magyar olajvállalat termelési igazgatója.
A balesetnek nincs köze a Lukoil romániai finomítójában bekövetkezett robbanáshoz – tette hozzá Pulay Krisztián.
Nem sokkal korábban Ploieștiben a finomító területén, az ipari szennyvízrendszer karbantartásakor történt az incidens, a levegőbe repülő csatornafedél pedig megsebesítette a kivitelező egyik alkalmazottját. A finomító egyébként épp a felújítás miatt november végéig nem működik – írta a Digi24 hírportál.
A magyar állami ünnep, október 23. előestéjén újra megkongatták a vészharangokat. „Tűz ütött ki a MOL-csoport tulajdonában lévő pozsonyi olajfinomítójában” – írta például a Magyar Nemzet, a hírről pedig az Origo is beszámolt. Nem sokkal később azonban a keresett oldalak elérhetetlenné váltak, minthogy a hír nem volt igaz.
A robbanócsomagok
Lehetséges vérfürdőt hiúsítottak a román és a lengyel hatóságok közös akciójukban. Összesen nyolc személyt vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy Moszkva megbízásából szabotázscselekményt készültek végrehajtani – jelentette egy bukaresti hírportál, a G4Media.
A nyomozók szerint a csoport robbanócsomagokat adott fel egy futárcégnél – ukrajnai címzetteknek.
Maga a futárcég szintén ukrajnai. A Nova Post Magyarországon is működtet fiókot.
A csoport tagjai közül ketten Lengyelországból érkeztek a román fővárosba. Barkácsmódszerrel készített gyújtószerkezeteket helyeztek el fülhallgatókban és autóalkatrészekben, a feladandó csomagokban pedig GPS is lapult. Az volt a szándékuk, hogy távirányítással aktiválják az eszközöket, és felgyújtják az épületet vagy a csomagot szállító járműveket.
A román hírszerzés, az SRI pirotechnikai szakemberei hatástalanították a szerkezeteket.
Románia, Lengyelországgal és Moldovával együtt, az Orosz Föderáció agressziójának célpontja – közölte az SRI szóvivője. „Az agresszió szándéka ugyanaz: a közrend befolyásolása, társadalmi feszültség szítása és a közösség befolyásolása kiemelt fontosságú eseményekben, például a választások során” – mondta Ovidiu Marincea.
A drónok
A NATO légterébe történő behatolások a hibrid háború kiterjesztéseként értelmezhetők – véli a lett Államvédelmi Hivatal, a SAB volt vezetője. „Megmutatták, hogy drónokat tudnak bejuttatni, és mi nem tudjuk, mit kezdjünk velük” – utalt az orosz háttérre Jānis Kažociņš.
Szellemes megoldást javasol azonban kiszűrésükre a volt lett védelmi miniszter.
Ha például a dán repülőterek működését nem katonai, hanem civil hajókról felszálló drónok zavarták meg, akkor be kell vetni az európai bürokráciát. Hatósági szerveknek kellene ellenőrizniük a hajókat, és „megvizsgálni, mennyire környezetbarát a motor, vagy működnek-e a vécék” – javasolta Artis Pabriks, aki jelenleg egy rigai védelmi agytröszt elnöke.
A koppenhágai repülőtér felett egy jól kivilágított drón repült azzal a feladattal, hogy megbénítsa a légikikötő forgalmát. Sikerült.
Az elmúlt hónapokban megugrott az európai légtérben észlelt drónok száma – foglalta össze az Euronews, tételesen felsorolva, hogy tíz ország – Dánia, Észtország, Franciaország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország, Norvégia és Románia – légterében észleltek légi közlekedést zavaró drónokat.
A drónok behatolásáért a Kreml nem vállalta a felelősséget, az Európai Unió mégis hivatalosan kezdeményezte egy drónfal létrehozását az EU keleti határainál. Az alakuló ülésen tíz tagállam vett részt, köztük Magyarország.