Maroš Šefčovič közölte, hogy a Bizottság kész különféle lehetőségek feltárására, hogy elmélyítse együttműködését Ottawával, miközben Mark Carney kanadai miniszterelnök szorosabb EU-partnerséget sürget.
Egy exkluzív interjúban Maroš Šefčovič, az Európai Unió kereskedelmi biztosa az Euronewsnak azt mondta, hogy az EU nincs abban a helyzetben, hogy közvetítsen Kanada és az Egyesült Államok kereskedelmi háborújában, miután összeomlottak a két ország közötti kereskedelmi tárgyalások.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Tíz nappal ezelőtt Mark Carney kanadai miniszterelnök kivonult a Trump-kormányzattal folytatott tárgyalásokról, és azzal vádolta Washingtont, hogy nyomást gyakorol Kanadára a francia nyelv használata miatt.
A következő napokban Donald Trump amerikai elnök 50 százalékos vámtarifát jelentett be a kanadai személyautókra és tehergépkocsikra, amire Ottawa több mint 700 amerikai importra vetett ki megtorló vámokat, mintegy 20 milliárd dollár (17,2 milliárd euró) értékben.
„Nem hiszem, hogy abban a helyzetben lennénk, hogy közvetítsünk” - mondta Šefčovič. „Ugyanakkor tudom, hogy [Kanada és az Egyesült Államok] annyira szoros gazdasági kapcsolatban állnak, hogy a jelenlegi feszültségek ellenére előbb-utóbb kísérletet tesznek majd a rendezésre.”
A biztos hozzátette, hogy „a vámok valójában adók, amelyeket végső soron a gazdasági szereplők vagy a polgárok fizetnek meg”, ezt az üzenetet pedig az elmúlt évben többször is megismételte az EU és Washington közötti saját kereskedelmi vita során.
„Egyértelműen a szabad és tisztességes kereskedelmet támogatjuk, alacsony vagy egyáltalán semmilyen vámmal” - mondta az Euronewsnak.
Készen az együttműködésre
A kereskedelmi tárgyalások megszakadása óta Carney szorosabb kapcsolatokra szólított fel Ottawa és Brüsszel között, és bejelentette, hogy részt vesz Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptember közepén, Strasbourgban tartandó évértékelőjén (State of the Union), amely a brüsszeli politikai naptár egyik legfontosabb eseménye.
Az ősz későbbi szakaszára EU-kanadai csúcstalálkozót is terveznek.
Šefčovič elmondta, hogy a Bizottság kész „minden lehetőséget” megvizsgálni az együttműködés erősítésére Kanadával, de hozzátette, hogy minden új megállapodás „nagyon nagy mértékben attól is függne, mennyire érezné magát komfortosan a kanadai fél, és milyen szintű ambíciói vannak”.
Rámutatott, hogy miután Brüsszel 2016-ban kereskedelmi megállapodást kötött Ottawával, az EU és Kanada közötti kereskedelem 75 százalékkal nőtt, ugyanakkor azt is jelezte, hogy a megállapodás tovább is bővíthető.
„Mindkét oldalon vannak még olyan elemek, amelyeken javíthatunk, megmaradtak bizonyos akadályok, egyes termékek esetében pedig érzékenységek. Valóban úgy gondolom, hogy ennél jóval többet is ki tudunk még bontakoztatni ebből” - fogalmazott.
Šefčovič szerint Kanadával még az év vége előtt digitális megállapodást is aláírhatnak, és említette a kritikus nyersanyagok terén várható együttműködést is, közös beruházások lehetőségével.
Brüsszel hasonlóan gondolkodó partnerként tekint Ottawára, amely osztja az új globális kereskedelmi rendre vonatkozó vízióját, és Šefčovič abban bízik, hogy számíthat a kanadai támogatásra abban, hogy közelebb kerüljenek az Átfogó és Progresszív Megállapodás a Csendes-óceáni Partnerségről (CPTPP) tagjaihoz, amely 12, az ázsiai-csendes-óceáni térséghez és az amerikai kontinenshez tartozó ország között liberalizálta a kereskedelmet; Kanada tagja, az Egyesült Államok viszont nem. Az Egyesült Királyság 2024-ben vált a megállapodás első, és mindeddig egyetlen európai tagjává, Kanada pedig szeptember 1-jével ratifikálta az Egyesült Királyság teljes jogú csatlakozását.
„A kanadaiak nagyon fontos partnerek abban, hogy új szintre emeljük az együttműködést a CTPPP-vel” - mondta Šefčovič, hozzátéve, hogy a megállapodás együttesen a világkereskedelem 40 százalékát képviseli.