Az EPPO a 2021 júniusáig visszanyúló uniós pénzfelhasználási visszaéléseket vizsgálhat, így a korrupciós vádakat Orbán Viktor kormányával szemben is.
Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez (EPPO), ahhoz az uniós nyomozó szervhez, amely az uniós forrásokat érintő csalások és korrupciós ügyek felderítésével foglalkozik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Magyar Péter miniszterelnök, aki kampányában a korrupció elleni harcot ígérte, elsöprő győzelmet aratott az áprilisi parlamenti választásokon, ezzel lezárva Orbán Viktor 16 éves hatalmát.
Az Európai Ügyészség jogosultsága a 2021. június 1-je, az intézmény létrehozásának napja óta elkövetett, uniós forrásokhoz kapcsolódó feltételezett bűncselekmények vizsgálatára terjed ki.
„Ma jó hír érkezett Magyarország számára” – áll Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének közleményében. „Ez üdvözlendő lépés a csalás és a korrupció elleni küzdelemben. A magyar embereknek mostantól lesz egy garanciarendszerük arra, hogy az uniós források az ő érdeküket szolgálják.”
„Magyarország, üdv az Európai Ügyészségben.”
A Bizottság hivatalos jóváhagyása megnyitja az utat, hogy Magyarország még az idei évben az Európai Ügyészség 25. tagja legyen. Az országban egy ügyészt neveznek ki, Magyarországnak pedig három alkalmas jelöltet kell javasolnia a kiválasztási eljárásra, és létre kell hoznia a szükséges intézményi kereteket.
Az Orbán-kormány korábban elutasította az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, arra hivatkozva, hogy az sértené Magyarország szuverenitását. Az EU többször is azzal vádolta az Orbán-kormányt, hogy rendszerszintű korrupciós kockázatot jelent, ezért a Magyarországnak szánt uniós források jelentős részét felfüggesztették.
Dánia és Írország továbbra sem tagja az Európai Ügyészségnek, mivel mindkét ország mentességet élvez az uniós igazságügyi és belügyi együttműködés alól.