A váratlan bejelentés így szól: július elsejétől szüneteltetik a forgalmat számos vasúti határátkelőhelyen Észtország, Lettország és Finnország irányába. A döntés vajon egy közelgő oroszországi mozgósítás előjele lenne, mivel a hadseregnek már nincs elég katonája az ukrajnai háborúhoz?
A hivatalos dokumentum a korlátozó intézkedések pontos okát nem közölte. A közlemény csupán egy „ideiglenes felfüggesztésről” beszél a személyek, járművek, áruk és rakományok mozgását illetően az orosz államhatár bizonyos szakaszain kijelölt vasúti átkelőhelyeken.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Kreml döntése értelmében a lezárt vasúti határátkelők között szerepel a Szentpétervár-Finnországi nevű átkelő, valamint a leningrádi területen található Viborg és Szvetogorszk. Szintén érintett az intézkedésben a karéliai Vjártszilja és Ljuttja, illetve a pszkovi területen fekvő Pecsori-Pszkovszkije és Pitalovo állomása.
Az orosz külügyminisztériumnak utasítást adtak, hogy értesítse Finnországot, Észtországot és Lettországot a döntésről.
Mi állhat a döntés mögött?
Néhány nappal ezelőtt Finnország bejelentette, hogy együttműködik az amerikai Lockheed Martin védelmi vállalattal Európa első, többszörös rakéta-sorozatvető (MLRS) karbantartó központjának megépítésében, amelyet Tamperében hoznak létre.
A bejelentés felháborodást és fenyegetéseket váltott ki Oroszországban: a Duma védelmi bizottságának első alelnöke, Alekszej Zsuravljov azzal vádolta Finnországot, hogy „második Ukrajnává” válik, és nyíltan azzal fenyegetett, hogy Moszkvának megvan a katonai ereje ahhoz, hogy az ország felét elpusztítsa.
Az ukrajnai háború kitörése óta Finnország jelentősen megerősítette védelmi készültségét az egyre fokozódó orosz provokációk közepette.
Az Oroszországgal közös határ 2023 óta zárva van, Helsinki pedig azzal vádolja Moszkvát, hogy hibrid műveleteket szervez, és bővíti katonai infrastruktúráját a határ mentén.
Egy friss dán vizsgálat szerint Moszkva jelentősen növeli katonai jelenlétét a NATO-val közös határon, egy lehetséges jövőbeli háborúra készülve a szövetséggel.
Újabb mozgósítás Oroszországban?
A vasúti határátkelők hirtelen lezárásának másik lehetséges oka egy állítólagos, közeljövőbeli újabb mozgósítás Oroszországban.
Állítólag már az idei őszre egy újabb mozgósítási hullám bevezetését tárgyalják az orosz hatóságok. Egyes beszámolók szerint ezt októberben jelenthetik be, a Duma-választások, az orosz parlament alsóházának választása után. A voksolást szeptember 18. és 20. között tartják.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka szintén azt mondta, Moszkva idén ősszel újabb mozgósítási hullámhoz folyamodhat. Kijevi tisztviselők szerint Moszkva több tízezer újonc behívására készülhet, hogy ellensúlyozza egyre növekvő veszteségeit.
Az első, Moszkva által „részleges mozgósításnak” nevezett hullám 2022 szeptemberében tiltakozásokat váltott ki, és oroszok százezreit késztette külföldre menekülésre. A Kreml azóta igyekszik elkerülni ezt a lépést, tekintettel annak népszerűtlenségére és arra, hogy könnyen társadalmi elégedetlenséget szíthat.
A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja januárban közölte, hogy az orosz hadsereg 2025 decemberéig mintegy 1,2 millió harctéri veszteséget szenvedett, ebből legfeljebb 325 ezer katona esett el. Ezen veszteségek ellensúlyozására Moszkvának havonta több mint 30 ezer új katonát kell toboroznia.
Az ukrán hírszerzés állítása szerint az idei év első három hónapjában mintegy 70 500 új orosz katona írt alá szerződést, ami körülbelül 30 ezerrel marad el a moszkvai védelmi minisztérium célkitűzésétől.
Sajtóhírek szerint június közepén tömeges mozgósítási gyakorlatokat tartottak a volgográdi régióban: ezeken a szomszédos régiók illetékes közigazgatási tisztviselői is részt vettek. Oroszország azt állítja, hogy ilyen gyakorlatokat évente rendeznek.