A sorsdöntő népszavazás után tíz évvel az EU volt Brexit-főtárgyalója úgy fogalmazott: a közösség ajtaja nyitva áll az Egyesült Királyság előtt, de London nem válogathat kedvére az uniós szabályok között.
Michel Barnier, az Európai Unió korábbi Brexit-főtárgyalója az Euronewsnak azt mondta: az Egyesült Királyságon múlik, akar-e visszatérni az uniós közösségbe, Brüsszel azonban egyértelművé tette a feltételeket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Megjegyzései tíz évvel azután hangzanak el, hogy az Egyesült Királyság 52–48 százalékos arányban a kilépésre szavazott, ráadásul olyan időszakban, amikor a közvélemény-kutatások szerint pártállástól függetlenül a brit közvélemény egyértelmű többsége már hibának tartja a döntést.
„A tíz éve szuverén népszavazáson eldöntött Brexit lezárult, de a jövő nyitva áll, az ajtó nyitva van” – fogalmazott Barnier, a meghatározó jobbközép politikus, aki 2024 szeptemberétől decemberéig Franciaország miniszterelnöke volt, az Euronews 12 Minutes With. című műsorában.
Úgy vélte, a brit kormány és a politikai pártok tisztában vannak az újracsatlakozás feltételeivel, és London számára világosnak kell lennie, hogy a jövőbeli kapcsolatrendszer tárgyalásakor nem lehet egyszerre megenni és megtartani a tortát.
Barnier, aki a Brexitet vesztes–vesztes játszmának nevezte, elmagyarázta: az Egyesült Királyság például úgy is csatlakozhatna az egységes piachoz – a blokk belső határok nélküli gazdasági övezetéhez –, hogy maga az EU tagja nem lenne, ahogy ezt Izland, Liechtenstein és Norvégia teszi.
„Az egységes piachoz történő csatlakozás feltételei azonban minden ország számára nagyon világosak” – tette hozzá, megjegyezve: az egyik ilyen feltétel a négy szabadság tiszteletben tartása, vagyis az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad mozgása.
Az egységes piachoz való teljes jogú csatlakozás lehetősége ugyanakkor jelenleg gyakorlatilag szóba sem kerül.
Az, hogy az Egyesült Királyság ne lépjen be az egységes piacba, kulcsfontosságú „vörös vonal” volt Keir Starmer leköszönő miniszterelnök Munkáspárt-kormányának. Ezzel igyekezett tartani pártja választási programjának ígéreteit, hogy a kilépéspárti szavazók kedvében járjon, miközben megpróbálta „új alapokra helyezni” a viszonyt az EU-val.
Starmer ehelyett azt az utat választotta, hogy egyes ágazatokban mélyebben integrálja az Egyesült Királyságot a piacba. Az ilyen részleges, „á la carte” megoldások azonban az EU gyakorlatában eddig nemigen szerepeltek opcióként. Barnier megerősítette: szerinte az Egyesült Királyságnak nem szabadna mazsoláznia az uniós politikák közül.
Nem világos, hogy Andy Burnham, aki jelenleg parlamenti képviselő, és Starmer hétfői lemondása után a legesélyesebb jelöltnek számít a miniszterelnöki posztra, hogyan viszonyul a kérdéshez.
A liberális demokraták és az EU-párti munkáspárti képviselők máris arra biztatták, hogy „engedje el a vörös vonalakat” az egységes piac és a vámunió ügyében, amelyeket Brüsszel a közeledési törekvések egyik fő akadályának tart.
Gyors visszatérés sem kizárt
Barnier utalt arra, hogy az Egyesült Királyság számára felgyorsított eljárás is elképzelhető, ha fennmarad a szabályozások jelenlegi szintű összehangoltsága, így megkerülve azt a hosszú, összetett, több szakaszból álló csatlakozási folyamatot, amellyel Ukrajna, Moldova vagy a nyugat-balkáni államok jelölt országként szembesülnek.
„A válasz arra, hogy mennyi ideig tartana ez a folyamat, az Egyesült Királyság kezében van” – mondta. „Ha mostantól a következő tárgyalások megkezdéséig az Egyesült Királyság nagy mértékben eltávolodik a szabványoktól, az élelmiszer-biztonságra, a biztonságra vonatkozó normáktól, akkor problémáink lesznek, és ez sok időt, sokkal több időt vesz igénybe.”
Hozzátette: „Ha nincs eltérés, nincs lényeges eltérés, akkor a folyamat nagyon gyors lehet. Nem lehet összehasonlítani a nagyon hosszú utat, amelyet az EU-ba belépni kívánó új országoknak kell megtenniük, az egykori tagállamok helyzetével.”
Barnier szerint addig is számos területen tud együttműködni egymással Brüsszel és London.
„Rengeteg közös feladatunk van, például a védelem, a biztonság, a különböző szolgálatok közötti együttműködés terén, sőt a mesterséges intelligenciába vagy az új technológiákba irányuló beruházásokban is” – fogalmazott.
Azt javasolta, hogy az Egyesült Királyság és az EU közötti ilyen típusú együttműködést egy új testület létrehozásával könnyítsék meg, egyfajta Európai Védelmi és Biztonsági Tanács felállítására utalva, amely a jelenlegi intézmények mellett működne.
„Ez nyitott lenne néhány olyan ország előtt, amelyek már nincsenek, vagy még nincsenek az EU-ban, például természetesen az Egyesült Királyság, de Norvégia vagy Ukrajna előtt is.”
Az Egyesült Királyság és az EU jelenleg a kapcsolatok „újraindításáról” szóló tárgyalások közepén jár, és abban reménykedtek, hogy július 22-i csúcstalálkozójukon lezárhatják az egyeztetéseket egy mezőgazdasági-élelmiszeripari megállapodásról (amely az egészségügyi és növény-egészségügyi szabályok összehangolásával csökkentené az akadályokat), egy kibocsátáskereskedelmi megállapodásról, valamint egy ifjúsági mobilitási programról (amely külön vízumokat biztosítana a fiatal európaiaknak és briteknek).
António Costa, az Európai Tanács elnöke azonban a hét elején megerősítette, hogy az ülés – amelynek időpontját csak múlt héten, a franciaországi G7-csúcson tűzték ki – Starmer lemondása miatt elhalasztásra kerül.