A parlament kedden elfogadta a Tisza párt összes fontosabb javaslatát. A jövőben gyorsítva lehet törvényeket módosítani, hogy mielőbb feloldják az uniós forrásokat. Betiltották az emberi méltóságot sértő plakátokat és számos biztosítékot beépítettek, hogy a közmédia valóban független legyen.
Az Országgyűlés 145 igen, 39 nem szavazattal fogadta el Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián tiszás képviselők előterjesztését. A Mi Hazánk támogatta, míg a Fidesz–KDNP egységesen ellenezte a tervezetet.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A törvény célja, hogy lebontsa azt az intézményi struktúrát, amelyet a Tisza Párt szerint az előző kormányzat politikai befolyásának fenntartására hoztak létre. Az új szabályozás nyomán megszűnik több kulcsfontosságú médiavezető és testületi tag megbízatása, köztük a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagjaié, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának tagjaié, valamint a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA vezetői is távozni kényszerülnek.
Teljes szervezeti átalakítás jön
A reform egyik legfontosabb eleme, hogy a jelenlegi közmédiás szervezeti rendszer helyére új struktúra lép. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) beolvad a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be, majd az így létrejövő társaság neve Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. lesz, ez a szervezet viszi tovább a rádiós, televíziós, audiovizuális, digitális és műsorgyártási közszolgálati feladatokat.
Visszaáll a nemzeti hírügynökség önállósága, megalakul a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., amely külön költségvetési bontással működik majd, és feladata lesz hírek, írott és videós tudósítások, fényképek, háttéranyagok, grafikák és dokumentációs adatok szolgáltatása a hazai és külföldi eseményekről. Az MTI-nek a jogszabály szerint a parlamenti pártokról, más pártokról, civil szervezetekről, a kormányról, közigazgatási szervekről, önkormányzatokról, bíróságokról és ügyészségekről is tájékoztatnia kell, valamint tudósítói hálózatot kell fenntartania országos - budapesti és vármegyei szinten - a Kárpát-medence magyarlakta területein, és külföldön az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének megfelelően.
A törvény emellett új vezetői kiválasztási mechanizmust vezet be. A jövőben a közmédia és a médiaszabályozás fontos tisztségeire nyílt pályázatokat írnak ki. A kabinet álláspontja szerint ez növelheti a szakmaiságot, míg a kritikusok szerint önmagában nem jelent garanciát a politikai befolyás megszűnésére.
A módosítás részeként létrejön egy új felügyeleti szerv, a Független Közmédia Testület. Ennek feladata lesz a közmédia működésének, gazdálkodásának és szerkesztői függetlenségének ellenőrzése. A testület a nagyobb értékű szerződések jóváhagyásában is szerepet kap. Összetételét úgy alakították ki, hogy a kormánypártok, az ellenzék és a médiaszakmai szervezetek egyaránt delegálhassanak tagokat, ami a törvényalkotók szerint kiegyensúlyozottabb ellenőrzést biztosíthat.
A közszolgálati működés alapelveit a jövőben a Közszolgálati Charta részletezi majd, ezt a Közszolgálati Tanács alkotja meg. A társadalmi felügyeleti szervként működő tizennyolc tagú tanács évente értékelné a közszolgálati médiaszolgáltató és az MTI beszámolóját, és ha nem fogadja el azt, javasolhatná az érintett vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetését.
A reformcsomag egy másik eleme a Sajtóalap létrehozása. Az új alap feladata a független médiapiaci szereplők támogatása lesz, kezelését pedig az NMHH végzi majd.
Híradás vagy propaganda?
A parlamenti vita során éles politikai összecsapás bontakozott ki a közmédia elmúlt másfél évtizedes működéséről. A Tisza Párt képviselői azt állították, hogy a közmédia a Fidesz-kormányok idején elveszítette függetlenségét, és úgy működött, mint ahogy az autoriter rendszerekben szokott. Több kormánypárti kritikus szerint politikai szempontok alapján alakult a hírszolgáltatás, és egyes közéleti szereplők gyakorlatilag kiszorultak a képernyőről.
A Fidesz ugyanakkor visszautasította ezeket a vádakat. A kormánypárti felszólalók azzal érveltek, hogy a közmédia tevékenysége nem merül ki a politikai hírszolgáltatásban, hanem kulturális, oktatási és szórakoztató tartalmak széles körét kínálja. Szerintük a nézők és hallgatók jelentős része kifejezetten kedveli ezeket a műsorokat, ezért a rendszer teljes felszámolása indokolatlan.
Elmaradt a társadalmi egyeztetés
A törvényt nem csak politikai, hanem szakmai oldalról is kritikák érték. A Fidesz és több hozzá közel álló médiapiaci szereplő kifogásolta, hogy az átalakítást nem előzte meg széles körű társadalmi egyeztetés. A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint egy ilyen horderejű reformot hosszabb előkészítésnek kellett volna megelőznie, különösen a munkajogi és szervezeti kérdések rendezése érdekében.
Hasonló fenntartásokat fogalmazott meg a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is. A szervezet vezetése szerint a közmédia valódi függetlenségét nem pusztán a szakmai szervezetek részvétele biztosíthatja az új felügyeleti rendszerben, hanem az, ha ezek a szereplők tényleges többséget kapnak a döntéshozatalban.
A kormány részéről Grósz Judit, a közmédia átalakításáért felelős miniszteri biztos reagált a bírálatokra. Közlése szerint a most elfogadott törvény elsősorban egy sürgős intézményi beavatkozás, amelyet további egyeztetések követnek. A kabinet a következő hónapokban szakmai és társadalmi konzultációkat ígér, ősszel pedig a teljes médiatörvény átfogó felülvizsgálata is napirendre kerülhet.
A mostani reform szorosan kapcsolódik Magyar Péter egyik legismertebb választási ígéretéhez. A Tisza Párt vezetője a kampány során többször kijelentette, hogy kormányra kerülése esetén addig felfüggesztené a közmédia hírszolgáltatását, amíg nem garantálható a kiegyensúlyozott és pártatlan tájékoztatás. A választási győzelem után azonban erre nem került sor.
A kormány először májusban lépett, amikor teljes körű átvilágítást rendelt el a közmédiában. ezzel szinte egyidőben az Országgyűlés illetékes bizottsága nem hagyta jóvá a szervezet költségvetését. Nem sokkal később Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója is távozott posztjáról. A hivatalos indoklás szerint lemondása összefüggött azzal, hogy az új kormány alapjaiban kívánja átalakítani a közmédia rendszerét.
A most elfogadott törvény tehát nem csupán szervezeti változtatásokat jelent, hanem egy több mint másfél évtizede tartó politikai vita új fejezetét is megnyitja. A következő hónapokban dőlhet el, hogy az átalakítás valóban képes-e növelni a közmédia függetlenségét és hitelességét, vagy csupán egy új politikai korszak új szócsövét teremti meg.
Nem lesz több gyűlöletkampány
Az álhírek nem csak a tévékészülékekből tűnnek el, hanem a hírdetőtáblákról is. A Tisza három képviselője által benyújtott kezdeményezés a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010-es törvény kiegészítéseként megtiltja olyan politikai reklám terjesztését, amely
Nem lehet a jövőben személyek képmását valótlan vagy megtévesztő módon megjeleníteni, ami azt is jelenti, hogy az AI nem montázsolhatja Gyurcsány Ferenc, Ursula von der Leyen vagy Magyar Péter arcát egy bohóc, csirke vagy komornyik testére, se egy arany WC kagyló mellé.
Ugyanez a szabály vonatkozik a választási plakátokra is, amelyeket innentől kezdve nem lehet elhelyezni a közvilágítási, villany- és telefonoszlopokon, jelzőtáblákon, valamint fákon sem.