A titkosítás feloldását támogató bizottság felállításáról szóló törvényjavaslatot benyújtó Melléthei-Barna Márton elmondta, a mai napig több száz folyóméternyi titkosított minősítésű irat van különböző szolgálatoknál, ami szerintük indokolatlan, de ennek eldöntését civil kontroll alá vonnák.
A Tisza frakcióvezető-helyettese június 23-án nyújtott be törvényjavaslatot a parlamentnek "Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról."
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A javaslat alapján létrehoznák a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot. A javaslat indoklása szerint az 1990 előtti pártállami diktatúra állambiztonsági szolgálatainak tevékenységét érintően a teljes körű nyilvánosság eddig nem valósulhatott meg, ugyanis a nemzetbiztonsági szolgálatoknál nagy számban találhatóak iratok, amelyek minősített adatot tartalmaznak, és ezért nem ismerhetőek meg.
Melléthei-Barna Márton az Euronewsnak elmondta: kétlépcsős jogalkotást terveznek, az első egy technikai jogszabály: a hatályos törvény módosítása. Mint fogalmazott, a mai napig több száz folyóméternyi titkosított minősítésű irat van különböző szolgálatoknál, ami szerintük indokolatlan, de ennek eldöntését civil kontroll alá vonnák. A jövőbeni, Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság ugyanis egy, a kormány alá rendelt testület lesz, de többségében civilek - történészek, levéltárosok, adatvédelmi jogászok - ülnek majd.
"Egészen eddig, az elmúlt 36 évben, azt gondoljuk, hogy politikai szándék nem volt arra, hogy minél nagyobb mértékben legyenek ezek az iratok nyilvánosak. Most viszont van egy nagyon egyértelmű politikai szándék abba az irányba, hogy az iratok döntő többsége átkerülhessen a levéltárba, kutatható legyen, illetve egy része - ami majd a következő jogalkotási fázisban fog kiderülni, hogy pontosan mi - ténylegesen megismerhető legyen a széles közvélemény számára" - fogalmazott a képviselő.
Szeptemberre fel is állhat a bizottság
"Azt vélelmezzük, hogy a teljesen egyértelmű politikai akarat, illetve az idő múlására való tekintettel az írásoknak a döntő többségét a titokgazda fogja feloldani. Ennek a bizottságnak kizárólag abban a körben lesz feladata, amilyen körben a titkot fenn akarják tartani. Mi azt gondoljuk, hogy legkésőbb szeptemberre ez a bizottság fel fog tudni állni. Azon fog leginkább múlni, hogy a bizottságba kerülő civil személyeknek a minősítése fennáll vagy nem, kell-e nekik nemzetbiztonsági átvilágítás vagy sem. Itt az ellenzék is kapott egyébként összesen két helyet, ennyi civil történészt, levéltárost vagy adatvédelmi jogászt fognak jelölni, aki egyébként ezen az átvilágításon már átestek, tehát ad abszurdum már másnap meg is kezdhetik a munkát a bizottságban" - tette hozzá.
A törvényjavaslatról online társadalmi egyeztetés indul: a teljes javaslatot mellékletekkel le lehet tölteni az internetről, és a véleményeket július 11-ig el lehet küldeni.
A bizottság 11 tagból állna, őket a kormány határozatban nevezné ki határozatlan időre. Az elnök személyére, továbbá négy tagra – akik a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartoznak vagy egyéb nemzetbiztonsági gyakorlattal vagy szakismeretekkel rendelkeznek – a nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter közösen tenne javaslatot.
További hat szakértői tagra – akik az elmúlt rendszer működésének feltárásában, illetve annak titkosszolgálati tevékenysége vizsgálata terén kiemelkedő szakértelemmel bíró történész vagy levéltáros végzettségűek, továbbá az információs jogok vagy a minősített adatok védelme kapcsán kiemelkedő tudással bíró jogász végzettségűek – a kultúráért felelős miniszter tenne javaslatot.
Az elnök és a nemzetbiztonsági szolgálati szakértelemmel rendelkező tagok díjazásban nem részesülnének.