„Amíg az ukrán költségvetési igények körüli nyitott kérdéseket nem tisztázzuk, nem lehet továbblépni” – mondta az Euronewsnak Valdis Dombrovskis biztos. Kijev 23 milliárd eurós hiány pótlását kérte szövetségeseitől.
Az Európai Uniónak először pontosan meg kell határoznia Ukrajna egyre növekvő költségvetési szükségleteinek mértékét, mielőtt arról döntene, miként tölti be a keletkezett rést – mondta az Euronewsnak Valdis Dombrovskis gazdasági biztos, aki a háború sújtotta ország támogatásáért felel.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Nyilvánvalóan alapos, részletes értékelésre van szükség, de tisztában vagyunk vele, hogy a háború továbbra is nagy intenzitással dúl. Sőt, ha valami, Oroszország fokozza támadásait” – mondta Dombrovskis egy Lettország fővárosában, Rigában rögzített interjúban.
„Ennek megfelelően Ukrajna gazdasági helyzete is rendkívül nehéz. Így érthető, hogy ez magasabb finanszírozási igényekhez vezethet Ukrajna számára” – tette hozzá.
„Még mindig vannak nyitott kérdések.”
Múlt hónapban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök váratlanul érte szövetségeseit, amikor arra kérte őket, hogy fedezzenek egy 27 milliárd dolláros (23 milliárd eurós) hiányt a védelmi minisztérium költségvetésében.
Kijev azzal érvel, hogy a hiány annak a következménye, hogy az év második felére szánt forrásokat előrehozták, hogy fedezzék az első hat hónap költségeit.
A 23 milliárd euróra személyi kiadásokhoz, szociális támogatásokhoz és fegyverbeszerzésekhez van szükség, beleértve mintegy 6 milliárd eurónyi előlegfizetést a 2027 elejére esedékes szállításokra.
Brüsszel azonban egyelőre nincs meggyőzve, és részletes bontást kér, hogy megértse, mekkora a rés, honnan ered, és miként lehet betömni. A technikai egyeztetésekbe a Nemzetközi Valutaalap is bekapcsolódott.
Lehetséges megoldásként Zelenszkij azt javasolta, hogy az EU gyorsítsa fel a 90 milliárd eurós támogatási hitel kifizetéseit. Ez azonban felborítaná a blokk eredeti ütemezését, amely 2026-ra 45 milliárd, 2027-re pedig újabb 45 milliárd eurót különít el.
A kifizetések előrehozása azzal a kockázattal jár, hogy jövőre elfogy a támogatás, ami tovább súlyosbítaná a problémát.
A Bizottság még nem kapott erre vonatkozó hivatalos kérelmet Kijevtől.
„Mindenekelőtt pontosan meg kell tudnunk, mik ezek a többletfinanszírozási igények, és ezt követően kell az ukrán hatóságokkal megvitatnunk, hogyan finanszírozzuk őket” – mondta Dombrovskis, hozzátéve, hogy a 90 milliárd eurós hitel bizonyos „kiigazításokat” lehetővé tesz.
A váratlan hiány ismét felszínre hozta az elszámoltathatósággal és az átláthatósággal kapcsolatos kérdéseket, amelyek Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta kísérik Ukrajnát. Az országot több korrupciós botrány, valamint csalásról, pazarlásról és a források nem rendeltetésszerű felhasználásáról szóló beszámolók rázták meg.
A hitel feltételeként Kijev ellenőrzési jogokat adott Brüsszelnek a bankszámlája felett. A Bizottság a fegyverbeszerzési szerződéseket is ellenőrzi.
„Nagyon nagy hangsúlyt fektetünk a jó kormányzás, a megfelelő pénzgazdálkodás és a korrupcióellenesség kérdéseire valamennyi programunkban, és ezek a makropénzügyi támogatási programunk feltételei közé is beletartoznak” – mondta Dombrovskis.
A 2026-ra szánt 45 milliárd eurós keretből eddig 3,2 milliárd euró költségvetési és 8,35 milliárd euró katonai támogatást folyósítottak.
Előrelépés az eszközök ügyében
Alternatívaként Ukrajna arra ösztönzi az uniós országokat, hogy fontolják meg újra az orosz központi bank befagyasztott eszközeinek felhasználását.
Az EU 210 milliárd eurónyi ilyen eszközt tart, amelyek többsége a belgiumi Euroclearben található.
Svédország, Hollandia, Spanyolország és Lengyelország a balti államok támogatásával új lendületet ad az eddig ki nem próbált, tavaly heves viták után félbemaradt terv felélesztésének.
Belgium már jelezte, hogy kifogásai nem „tűntek el varázsütésre”.
Dombrovskis szerint a Bizottság kész segítséget nyújtani a tagállamoknak, de egyelőre nem kötelezte el magát amellett, hogy új jogszabálytervezetet terjesszen elő.
„Tavaly egy konkrét jogalkotási javaslattal álltunk elő ezen eszközök felhasználására. A tagállamok azonban sajnos nem tudtak megállapodni, elsősorban Belgium ellenállása miatt” – mondta.
„Mindenképpen készek vagyunk újra bekapcsolódni ezekbe a vitákba, megkeresni az esetleg szükséges további biztosítékokat, és segíteni abban, hogy megtaláljuk az előrelépés útját.”
Dombrovskis nem kívánta részletezni, milyen változásokra lenne szükség a politikai erőviszonyokban ahhoz, hogy a végrehajtó testület továbbvigye az ügyet. Ugyanakkor utalt rá, hogy megvárnák azokat a garanciákat, amelyek szerint „a tagállamok között megállapodás születhet”.
Az előző kísérlet során belga tisztviselők élesen bírálták a Bizottságot, amiért nem konzultáltak az országgal, mielőtt előálltak volna a merész, példa nélküli tervvel.
A patthelyzet feloldása érdekében Ukrajna azt javasolta, hogy az Euroclearben tartott orosz eszközöket egy EU-tulajdonú letétkezelőhöz vigyék át.
Egy 122 európai parlamenti képviselőből álló, pártállásokon átívelő koalíció szintén támogatja az áthelyezést. Miközben a vita tovább húzódik, Brüsszel fokozza a nyomást a nyugati szövetségeseken, akiktől azt várják, hogy Kijev szükségleteinek egyharmadát finanszírozzák.
Donald Trump amerikai elnök úgy nyilatkozott múlt héten, hogy felszólítaná az európaiakat, fizessék vissza az előző kormányzat által Ukrajnának nyújtott amerikai támogatást.
Az Euronewsnak adott interjúban Dombrovskis lesöpörte az asztalról Trump fenyegetését.
„Az Európai Unió és tagállamai messze a legnagyobb támogatói és pénzügyi hozzájárulói Ukrajnának” – mondta.
„Fontos azonban, hogy más joghatóságok, köztük az Egyesült Államok is kivegyék a részüket. Mi lényegében így tekintünk erre a kérdésre.”